A zárt körben elmondott miniszterelnöki beszédről kiszivárgott információk szerint Orbán bírálta a magyar bürokrácia lassúságát a rendelkezésre álló 12 milliárd forint uniós pénz lehívásában, és elismerte, hogy új szelek fújnak a belpolitikában, bár állítólag Magyar Péter nevét nem említette.
A miniszterelnök arról beszélt a hívei előtti szokásos zártkörű iránymutatásában, hogy a Tisza Párt erős felhatalmazást kapott a választóktól, a támogatás tartós maradhat, és ezzel megváltozik a teljes magyar “belpolitikai csatatér”. Eddig ugyanis nyilvánvaló volt a Fidesz elsöprő fölénye a választók között a többi párthoz képest, és elég volt azt mondani, hogy tetszik-nem tetszik, a Fidesz a legerősebb magyar párt, “aki nem szeret miket, annak ott van az ellenzék, amely a múltat, a Gyurcsány-kormányt jelenti”, ez a politikai választék – írja a Szabad Európa.
Magyar Péter választási sikerével azonban ez már nem érvényes többé, ráadásul Orbán Viktor a forrásuk szerint elismerte, hogy a Tisza Párt vezetője egyelőre eredményesen kényszeríti szakpolitikai vitákra a kormánypártot.
“Meg kell nyerni ezeket a szakpolitikai vitákat” – mondta, és itt kiemelte az egészségügyet, a közlekedést és az oktatást.
Az atv.hu információi szerint is ezek voltak a belpolitikai témái, ám a lap szerint úgy fogalmazott Orbán, hogy nem ejtette ki a száját se a Tisza Párt, se Magyar Péter nevét.
A “politikáról való beszédről” a miniszterelnök -az atv.hu szerint – azt mondta: a szakértők korszaka a politikában lejárt, “a politikus harcos”, és “aki nem véres, az nem harcolt”.
Az atv.hu szerint a 2026-os választás megnyeréséhez a miniszterelnök szerint recept a következő: alkalmazkodni tudást az aktuális világgazdasághoz, az életszínvonal javítása. Továbbá az “életelvekben” a többség melletti kiállás, azaz továbbra is a “no migration, no war, no gender”.
Kritikus gondolatokat fogalmazott meg Orbán Viktor Kötcsén a kormányzati apparátus teljesítményével kapcsolatban is. A miniszterelnök egyrészt megismételte, amit az újságíróknak is mondott korábban, hogy nem igaz, hogy nincsenek uniós források, hiszen 12 milliard euró már most is rendelkezésre áll. Csakhogy a kormányfő szerint “a lassú magyar bürokrácia miatt” nem sikerült ezeket eddig lehívni, és beleforgatni a gazdaságba.
Orbán Viktor szerint, ha ezt a pénzt végre használni tudjuk, az már önmagában elég lesz, hogy 2026-ig kellő mértékben felpörgesse a gazdaságot, ha ezen felül még “tudunk pénzt szerezni” (a kormányfő itt feltehetően a felfüggesztett uniós támogatások, valamint az uniós helyreállítási alap pénzeire gondolt minden bizonnyal), az még további segítséget nyújt majd. Bírálta Orbán Viktor egykori szövetségesét, Matolcsy Györgyöt is. Mint ismert, a volt gazdasági miniszter, jelenlegi jegybankelnök az utóbbi időben rendszeresen élesen kritizálja a kormány gazdaságpolitikáját, legutóbb néhány napja, a közgazdász vándorgyűlésen fogalmazott úgy, hogy “2021 óta teljes tévút”, amit a kormány tesz a gazdasággal. Orbán Viktor forrásunk szerint nyilvánvalóvá tette a beszédében, hogy már nincs együttműködés az MNB elnökével, akinek 2025 márciusában jár le a mandátuma, igazából csak azt várják, hogy eljöjjön végre ez a dátum, és új jegybank elnököt nevezhessenek ki.
A beszéd külpolitikai részében megismételte a Tusnádfürdőn mondottakat, azaz új világrendet emlegetett, azt, hogy arra kell törekedni, hogy semleges gazdaságpolitikát folytatva egyszerre tudjunk üzletelni Kínával, Oroszországgal, az Egyesült Államokkal és Nyugat-Európával is.
Megint hitet tett – a békét teremtő – Trump mellett, és úgy beszélt az amerikai elnökválasztásokról is, hogy egyszer sem ejtette ki a száján Kamala Harris, demokrata jelölt nevét.
Orbán, a szokásától eltérően idén kiállt az újságírók elé is, hogy válaszoljon néhány kérdésre:
