Tatán szombat este utcára tettek 4 kárpátaljai menekült családot, köztük gyermekeket, a legfiatalabb 2 hónapos – erről számolt be lapunknak egy tatai lakos. Ezt később a Helsinki Bizottság is megerősítette, majd az egyik érintett menekült a hvg.hu-nak elmondta, hogy szombaton a 2022 óta szálláshelyükként szolgáló munkásszálló előtt aludtak az utcán. Másnap azt az információt kapták, hogy utazzanak el Kocsra, ott majd Robi bácsi ad nekik szállást. Azt azonban nem tudták, hogy egy héttel ezelőtt már Kocson is utcára rakták az ottani menekülteket.

Visszatértek Tatára, ahol a korábbi szállásadójuk azt mondta, ha törlesztik a tartozásukat, maradhatnak még egy-két éjszakát. (Tartozás alatt a szállásadó az augusztus 21-e óta megvont állami lakhatási támogatást érti, ami eddig napi 5000 forintot jelentett fejenként, ezt az összeget az állam biztosította eddig a szállásadónak.) A menekült családok odaadták az összes összekuporgatott pénzüket, és úgy tűnt egy pár napra biztosított a fedél fejük felett.

Délután azonban újra beszéltünk az érintettekkel telefonon, akik arról értesítették lapunkat, hogy mégsem maradhatnak, az utcára rakták őket. A pénzüket ugyan visszakapták, hosszútávú albérletet abból nem tudnak kifizetni. A 21 menekült nagy része kiskorú gyermek, akiknek óvodába, iskolába kéne járniuk, lakcím nélkül azonban a beíratás sem lehetséges.

A tatai menekültek kálváriája múlt hét szerdán kezdődött, akkor megírtuk, hogy reggel a rendőrség és gyámhivatal tájékoztatta a menekült családokat, hogy lakhatási támogatásuk megszűnt, ha nem tudnak maguknak fizetni szállást, nem maradhatnak. A gyermekvédelmi törvény értelmében pedig kiskorú gyermek nem maradhat az utcán, a helyi szociális alapellátó intézmény vezetője, Németh Zwickl Nikoletta lapunknak elmondta, hogy nem akarják a gyermekeket elszakítani a családjuktól, hiszen az senkinek sem lenne jó. Azonban, ha jelzést kapnak, kötelességük kivizsgálni a helyzetet.

“Senki nem kap segítséget, nekünk sincsenek eszközeink, nincs olyan intézmény helyben, ami be tudná fogadni őket, a szociális intézményeken és hajléktalanszállókon nincs hely” – panaszolja a szociális munkás. Azt is elmondta, hogy a Máltai Szeretetszolgálattal folyamatosan kommunikálnak, de azt az információt kapták, hogy nekik sincs szabad kapacitásuk a családok befogadására.

Augusztus 21-én lépett hatályba az a rendelet, amely szerint a magyar állam csak azoknak az ukrajnai menekülteknek juttat lakhatási támogatást, akik olyan régiókból jöttek, ahol aktív harcok folynak. A háború sújtotta területek listáját Pál Norbert tavaly májustól az orosz–ukrán háború elől Magyarországra menekülő személyekért felelős kormánybiztos felelőssége lenne havonta frissíteni. Ez azonban július óta nem történt meg, pedig az oroszok a háború legnagyobb összehangolt csapását mérték Ukrajnára pont augusztus 21-én, amikor a lakhatási támogatástól sokan elestek. A támadás olyan területeket is érintett, ami megváltoztathatná néhány most utcára kerülő menekült helyzetét. A kormányrendelet szerint a következő listát szeptember 10-ig kellene kiadni a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumnak. 

Az állam a Máltai Szeretetszolgálatra hárította a menekültek elszállásolásának logisztikai és adminisztrációs feladatait, az azonban teljességgel átláthatatlan. Ráadásul itt is csak olyanoknak tudnak segíteni, akik jogosultak a lakhatási támogatásra, vagyis ahonnan érkeztek az szerepel a kormány háborús listáján, vagy részesültek méltányossági kérelemben.

A most utcára kerülő családok kétségbe vannak esve, nem tudják kihez forduljanak segítségért, azt mondják mindenki csak ígérgeti, hogy segít nekik, most mégis az utcán találták magukat és nincs aki segítsen.

Segélyszervezetek átmeneti megoldásokkal tudják enyhíteni a helyzetet, ám hosszú távon ez sem tartható. A Helsinki Bizottság is aktívan tartja a kapcsolatot az érintett családokkal. Nyílt levélben keresték még júliusban Pál Norbert kormánybiztost, kérdéseikre azóta sem érkezett válasz.