Kásler Miklós volt EMMI-miniszter Tusványoson tett egy nyilatkozatot, amely komoly port kavart. Az RTL Híradója nyilatkoztatta azzal kapcsolatban, hogy a hőségben sorra állnak le a kórházi klímák, illetve azzal kapcsolatban is, hogy a Szent László Kórház transzplantációs osztályán a klíma meghibásodása miatt 32 fokos steril boxokban fekszenek a gyerekek. Kásler némi terelés után végül azt mondta: „harminc évvel ezelőtt én ötven fokos műtőkben végeztem tíz-tizenkét órás műtéteket. Lehetséges volt, mert életmentő volt. Most ugyanez a helyzet”.

Kásler szavaira reagált szinte azonnal Kulja András, aki ahogy Kásler, szintén orvosból lett politikus, ő viszont nem a Fideszben, hanem a Tisza Pártban igyekszik karriert építeni. Szerinte „nem az a kérdés, hogy lehet-e ötven fokban operálni, hanem hogy túléli-e a beteg”. Kulja állította, hogy Káslernek tudnia kellene, mennyire veszélyes a páciens felépülésére, ha csupán pár fokkal melegebb a műtő megengedettnél.

Kulja posztjában hosszan írt arról, miért jelent ez problémát. „Egy műtétnél az altatás miatt a emberi test hőszabályozása felborul, nem tud megfelelően reagálni a külső hőmérsékletre, ami önmagában óriási megterhelést jelent a legyengült szervezetnek, de ami még ennél is sokkal nagyobb probléma, az a fertőzésveszély. A műtéti lemosás és sebészi bemosakodás csak a bőr felszínén lévő kórokozókat hatástalanítja, a szőrtüszőkben, verejtékcsatornákban lévő kórokozókat sajnos nem. Minél magasabb a hőmérséklet, annál nagyobb a veszélye, hogy ezek a kórokozók a felszínre, ezáltal a műtéti területbe (hasüreg, ízület, bőr alatti kötőszövetek) kerülnek, ahol azonnal szaporodásnak indulnak és sebfertőzéshez, tályogképződéshez vezetnek. Onkológusként tudnia kell, hogy például egy onkológiai betegnél a legkisebb fertőzés is szepszishez, véráramfertőzéshez és halálhoz vezethet. Műtét közben nem csak a beteg verejtékezhet, hanem a sebész is, akinek a szőrtüszői szintén tele vannak kórokozókkal. Sajnos nekem is volt alkalmam 40 fokos műtőben operálni, tudom milyen, amikor gyöngyözik a sebész homloka, amikor a gumikesztyűben fél deciliter verejték gyűlik össze és amikor egész műtét alatt azon retteg a sebész, nehogy a homlokáról csak egy csepp verejték is a hasüregbe cseppenjen, mert tudja, hogy minden egyes csepp verejték baktériumok millióit tartalmazza. Ezért is vezették be azokat a nemzetközi ajánlásokat, amelyek szerint a műtő hőmérséklete nem haladhatja meg a 25 Celsius-fokot. Kétlem, hogy ezeknek Ön nem lenne tudatában, ezért szeretném megkérdezni, hogy mikor kijelentését tette, eszébe jutott-e, hogy itt emberek életéről van szó, hogy szavai Semmelweis Ignác teljes munkásságával szembemennek?”.

Kulja mintegy zárszóként posztjában oda is szúrt Káslernek. „Tudom, hogy mikor Ön sebészként dolgozott, az orvosbárói hálapénz rendszer virágkorát élte és mondjuk ki, sajnos voltak olyanok, akiknek többet számított a műtétek száma (és az azokat megelőző vagy követő hálapénz) mint a műtétek sikere. Nem tudom, hogy Ön nem ezek közé a “gyógyítók” közé tartozott-e, de én fiatal orvosként azért vállaltam politikai szerepet és lettem a TISZA Párt Európai Parlamenti képviselője, mert Önnel ellentétben nem akarok beletörődni abba, hogy Magyarországon ilyen az egészségügy helyzete és mindent meg fogunk tenni azért, hogy változtassunk ezen.”

Erre válaszolt Kásler Miklós pénteki Facebook posztjában. Kásler posztjának címet is adott: „Válasz a csúsztatásra”. Azt írta, Kulja bejegyzése orvosi szempontból ugyan megfelelő, egy szépséghibája mégis akad. „Ön arra válaszol, amit a riportban nem nyilatkoztam, és ebből az el nem hangzott nyilatkozatból olyan feltételezéseket enged meg magának, aminek semmiféle valóságalapja nincs. Én arra a riporteri kérdésre, hogy saját tapasztalataimról beszéljek, egyetlen példát említettem meg negyvenéves sebészi pályafutásomból. Azt, amikor 1981 nyarán műtőrekonstrukció miatt több hónapon keresztül egy kórteremben operáltunk 45-50 Celsius fok hőmérsékletben.”

Kásler rendkívül hosszú válaszában hosszan ír saját orvosi teljesítményéről, Kulja írására csupán ezt követően reagál. „A testüregekben végzett műtéteket légkondicionálás nélküli műtőkben végezték a sebészet úttörői és nagyjai. A különböző szervek transzplantációit is hasonló körülmények között végezték, nyáron is. De soha egyetlen egyszer sem mondtam, vagy gondoltam, hogy vissza kellene lépni az időben és módszerekben, bár ön ezt sejteti. Ez is csúsztatás a baloldali sajtóban, és az ön levelében!” – írja.

Majd reagált Kulja paraszolvenciát sejtető félmondatára is. „Egyetértek önnel. Miniszterelnök úr kérésére három variációban dolgoztam ki az orvosi fizetésemelés mértékét a paraszolvencia megszüntetésének ellentételezésére. A kormány többlépcsős orvosi béremelés mellett döntött. Ez Kulja úr jövedelmét is megtöbbszörözte. Mivel Ön azt sejteti, hogy én orvosbáró lettem volna, szeretném nyilatkozatát arról, hogyan viszonyult a paraszolvenciához. Ugyan orvosként igen rövid a pályafutása, hiszen az egyetem után ma már politikai területen dolgozik, tapasztalata nem igazán lehet a gyógyításban. Azokra a felvetéseire, hogy onkológusként ismerem-e az onkológiát, megnyugtatom, hogy ismerem.”

Végül posztját azzal zárja, hogy bizonyítottnak látja: „kánikulában is el lehet végezni műtéteket szövődmények nélkül”, bár azt ő is belátja, hogy magasabb kockázat mellett. Mivel posztjában hosszan méltatta magát, mellékelte önéletrajzát is, hasonlót vár Kuljától is: önéletrajzát, cikklistáját, szakmai programját kéri rajta számon, valamint azt, hogy mit fog tenni az egészségügyi bizottság alelnökeként a magyar betegekért és egészségügyért. Kulja egyelőre erre nem válaszolt.