A kulturális és innovációs miniszter Tusványoson vázolta fel, milyen felsőoktatást szeretne, felvételi statisztikákkal büszkélkedett és azt is elmondta, hogyan lenne érdemes használni a mesterséges intelligenciát egy szakdolgozat írásakor.
“Előbújik belőlem az egyetemi tanár, úgyhogy tegeződjünk” – így kezdte tusványosi előadását Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter, aki két nappal a felvételi ponthatárok kihirdetése után az átalakuló felsőoktatásról beszélt. A mindössze pár hete kinevezett Hankó beszédéből nyilvánvalóvá vált, hogy az oktatásról alkotott elképzelései alapvetően megegyeznek a nyugati mainstreammel, mégse hagyta ki a lehetőséget, hogy Brüsszelt ekézze.
A felvételi pontok 20 százalékáról idén már az egyetemek dönthettek, ez Hankó szerint azért nagyon jó lépés, mert így olyan készségekről is számot tudnak adni a diákok, amelyek elengedhetetlenek egy-egy pályához, az érettségiben mégsem mutatkoznak meg. Hozzátette, ezáltal az egyetemek autonómiáját, szabadságát is sikerült növelni, ennek jelentőségét többször is hangsúlyozta.
Versenyképességi fordulat valósul meg épp a felsőoktatásban – mondta Hankó, aki az egyetemek legfőbb küldetésének azt tartja, hogy az oktató-kutató munkával szolgálják a nemzetet, a társadalmat és a gazdaságot.
Mi kell ehhez? Szabadság és autonómia!
– tette fel, majd válaszolta is meg a költői kérdést. Ha pedig szabadabbak az egyetemek, legyen szabadabb a felvételi rendszer is, kanyarodott vissza.
Kiemelkedő eredménynek tartja azt, hogy tavaly és idén is 90 ezer fölött volt az egyetemekre felvettek száma, akárcsak azt, hogy a vidéki fiatalok több mint fele továbbtanul. A legfontosabb és legjobb fejleménynek pedig azt tartja, hogy a diákok ötöde 30 év feletti – vagyis nagy valószínűséggel munka mellett tanul. “Az oktatás akkor jó, ha a gyakorlattal találkozik, ez az oktatóknak kihívás, de ez nem baj, legyen is az” – tette hozzá Hankó.
“Én nem gondolom azt, hogy a magyar diákok gyengébb képességűek lennének európai társaiknál” – tért rá arra, hogy magas a lemorzsolódási ráta, a megoldást azonban nem abban látja, hogy a tanárok “áttuszkolják” a diákokat a vizsgákon. Úgy gondolja, energiát kell feccölni abba, hogy az egyetemisták felvegyék a fonalat, ha elveszítik azt, ehhez felzárkóztató programokra van szükség, adott esetben arra is, hogy a felsőbb évesek mentorálják a fiatalabbakat. Hozzátette, nem a diákokat kell megváltoztatni, hanem a képzési struktúrát átalakítani úgy, hogy az illeszkedjen a mindennapjaikhoz.
Hankó beszélt arról, hogy a nemzetközi rangsorokban jobb eredményeket érnek el a magyar intézmények, ezáltal szerinte növekszik a versenyképesség és a cél, hogy minél előrébb törjenek ezeken a listákon. Az eredmények mellett azt tartja kiemelt szempontnak, hogy aktivizálja az egyetemistákat, ezért nem szereti a “hallgató” kifejezést sem.
Mit csinál a hallgató? Hallgat, vagyis passzív, ebből kell kimozdítani a diákokat”
– mondta Hankó.
Már előadása közben is megemlítette a modellváltó egyetemek kizárását az Erasmus-, valamint Horizont-programokból. “Izélhet minket Brüsszel a nemzetköziesítés kapcsán, de ennek a vége az lett, hogy csinálunk egy jobb programot, mint az Erasmus” – méltatta a Pannónia programot.
Közölte, hogy Brüsszel évek óta nem tudja megoldani a kreditek elfogadtatását a csereprogramok során, ezzel gyakorlatilag le is zárta a témát, amíg nem kapott a közönségtől egy kérdést, hogy most akkor tulajdonképpen mi is a helyzet Erasmus-ügyben.
“Lássunk tisztán! A felsőoktatás nemzeti hatáskör, amihez semmi köze az EU-nak vagy a Bizottságnak” – kezdett bele Hankó. Felidézte, hogy a programból azért zárták ki a magyar intézmények túlnyomó többségét, mert az uniós források felhasználásával kapcsolatban aggályok merültek fel.
Hankó szerint azonban sem az egyetemi kuratóriumoknak, sem a Tempus Közalapítványnak nincs ráhatása az uniós kutatási pénzekre, majd felkérdezte a közönség soraiban álló oktatási ombudsmant, Aáry-Tamás Lajost, hogy ő tapasztalt-e problémát, illetve megkeresték-e Brüsszelből. Nem keresték, probléma van, persze, mindenhol van, de majd megoldjuk – hangzott a válasz.
“Az EU-nak a kormánnyal van vitája, de a gyerekeket zsarolja” – összegezte Hankó azt a botrányt, amelynek látszólag nem látja alapját, de végső soron mégis oda vezetett, hogy az egyetemeket fenntartó alapítványok kuratóriumaiban ülő kormánytagok lemondtak pozíciójukról.
Akárcsak Bayer Zsolt, Hankó is kihasználta Tusványost arra, hogy elmondja, mitől félti a nemzeti identitást. Ő itt a technológiai forradalmat, azon belül is a mesterséges intelligenciát említette, szerinte figyelni kell arra, hogy az MI használ minket vagy mi használjuk azt. Megjegyezte, a legalapvetőbb dolgok, így a lélek is, nem mesterséges.
Ettől függetlenül kifejezetten támogatja az MI használatát az oktatás és a kutatás területén, de csak kritikus hozzáállással. Mint mondta, szerinte nyugodtan fel lehet használni a szakdolgozat írásakor, más források mellett egy hivatkozásnak kitűnő, de ne írja meg az egészet.
