A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója nagyon szeretné, ha az uniós biztos megnézné a szerb–magyar határzárat.
“Vannak jó kerítések és vannak rossz kerítések, a miénk rossznak számít” – mondta Bakondi György, Orbán Viktor tanácsadó-testületének tagja Tusnádfüdőn a migrációs paktum végrehajtásáról szóló panelbeszélgetésen. A belbiztonsági szakember úgy látja, kettős mércét alkalmaz az Európai Unió a külső határok védelmével kapcsolatban, mert a lengyel és a litván, Belarusszal közös határszakasz megítélése sokkal jobb, mint a magyar–szerb kerítésé.
Bakondi ezen felbuzdulva felhozta sértettségét is Johannes Hahn EU-s pénzügyi biztossal szemben, aki a fehérorosz határra felhúzott kerítésről azt mondta, védelmet jelent az unió demokráciájának. “Szerintem egy kerítés nem a demokráciát védi, csak a határt tudja biztosítani az illegális migrációtól” – mondta és odaszúrt Hahnnak, amiért Varga Mihály pénzügyminiszter meghívása ellenére sem jön Magyarországra megnézni a mi kerítésünket. Pedig Bakondi szerint az unió soros elnökségét ellátó tagállamba el kéne látogatnia, akármennyi dolga is van, így nem túl bizakodó, hogy a magyar határzár egyhamar bekerül a “jó kerítések” közé.
A főtanácsadó történelmi kitekintést is tartott, beszélt arról, hogy fiatalkorában még Amerikában látott először határkerítést, de felidézte a spanyol–marokkói határt, valamint az Angliát Franciaországgal összekötő alagút bejáratánál felhúzott kerítést is – csak azért, hogy a végén megállapítsa, a miénk a legalkalmasabb mind közül.
Mindeközben beszélgetőpartnere, Melissa A. Ford, egy texasi székhelyű elemzőközpont, a Texas Public Policy Foundation politikai igazgatója, a Danube Institute vendégelőadója arról beszélt, az Egyesült Államok déli határánál nem elég a kerítés, fal kell és irigyelte Magyarországot, amiért – szerinte – konszenzus van a társadalmon belül a határzár szükségességét illetően. Hozzátette, nekik háromezer kilométert kell védeniük, amelyhez jelentős infrastruktúra, technológia és humánerőforrás is kell.
“Sokszor hallottam, hogy a határzár nem egy kerítés, csak kapu szárnyakkal: a kapu azt üzeni, hogy szeretettel várjuk a kedves vendégeket, kerítés csak azért van a két oldalán, hogy annak mentén odataláljon, aki szeretne. Ezt eleinte teljes hülyeségnek tartottam, aztán rájöttem, hogy tényleg így van” – mondta Bakondi.
A főtanácsadó kitért arra, miért tartja politikai kérdésnek a migrációt, egy muszlim, menekült hátterű ember ugyanis meggyőződése szerint soha nem fog nemzeti, keresztény-konzervatív pártra szavazni. Megjegyezte, érdekes lesz látni, hogy az amerikai elnökválasztáson melyik társadalmi csoportok szavaznak majd a Joe Biden helyébe lépő (részben indiai, részben jamaicai származású – a szerk.) Kamala Harris demokrata jelöltre.
“De miért nem legálisan jönnek? Nekünk végig ez volt a kérdésünk a Soros-tervvel kapcsolatban” – folytatta Bakondi, aki szerint Soros György évi egymillió illegális bevándorlót szeretett volna betelepíteni az unióba. A magyar határzárat ért kritikák között megemlítette, hogy ennek jogi aspektusa váltott ki nemtetszést Brüsszelben, a magyar kormány ugyanis ragaszkodott hozzá, hogy a menedékstátuszt csak az EU határain kívül lehessen kérvényezni. Vagyis aki Szerbia felől érkezik, annak a belgrádi magyar követségen kéne azt kérvényeznie, Bakondi szerint ezért toloncolják vissza a határon illegálisan átjutó menekülteket a kerítés túloldalára.
Ezzel szemben az uniós emberi jogi konszenzus szerint erre Magyarországon belül is lehetőséget kéne biztosítani, de hogy erre miért nincs semmiféle infrastruktúra kialakítva, Bakondi György már nem tért ki.
