Sörétes puskával akartak kivégezni egy alig féléves kiskutyát, a rendőrség szerint azonban nem történt semmi, az állatkínzás miatt indult nyomozást lezárták. A szétroncsolt fejű állatból kioperált lövedéket meg sem nézték, kirendelt szakértőjük pedig azt állapította meg, hogy bizonyára autó üthette el a kutyát. Az állatvédők szerint általános gond, hogy a hatóságok nemcsak hibáznak, hanem nem is akarnak nyomozni, így a legdurvább állatkínzók is megússzák. Annyira, hogy egyszer még kismacska halára taposását is elintézték azzal, hogy az csak eutanázia.
Közel tíz éve írtunk arról, hogy hiába minősítették bűncselekménynek az állatkínzást, hiába született állatvédelmi törvény, a gyakorlatban a jogszabályok alig érvényesülnek, mert a bíróságok sokszor még a legkegyetlenebb állatkínzókra sem szabnak ki valóban elrettentő ítéleteket. Azóta még állatvédelemért felelős kormánybiztost is kineveztek a fideszes országgyűlési képviselő, Ovádi Péter személyében, aki posztjához hűen, mantraszerűen ismételgeti, mennyire „kiemelten fontos terület az állatvédelem” az Orbán-kormány számára.
Csakhogy pont a terepen dolgozó, aktív állatvédő szervezetek szerint a szabályok érvényesítése azóta is finoman szólva döcög, ráadásul az ügyek sokszor el sem jutnak a bíróságig. A komoly esetek gyakran már a nyomozati szakaszban elhalnak, méghozzá alapvetően két okból: a civilek szerint a rendőrség egyszerűen nem veszi komolyan az állatkínzási ügyeket, és – ezzel részben átfedésben – úgy látják, riasztó szakmai alkalmatlanság tapasztalható a hatóságoknál.
Semmi sem példázza ezt jobban, mint egy eddig nem ismert, brutális állatkínzási eset, amelyben a Püspökladányi Rendőrkapitányság nyomozott ismeretlen tettes ellen. Vagy inkább kellett volna nyomoznia a Mancsmentő Állatvédő Egyesület februárban tett feljelentése alapján, melyet azután tettek, hogy a Hajdú-Bihar megyei település külterületén találtak egy szétroncsolt fejű kiskutyát.
Itt a lövedék, amit nem is kerestek
A rendőrség május végén azzal szüntette meg az eljárást, hogy nem történt semmi, az állatvédők azonban hibák sorozatáról és “bénázásról” beszélnek. Ezért lapunknak átadták a vonatkozó iratokat, határozatokat és a bizonyítékokat is, melyek végig náluk voltak, miután a rendőrség nem is kereste azokat. Köztük azt a lövedéket, melyet a Zoé névre keresztelt, alig fél éves keverékből műtöttek ki.
„A bemeneti seb a kutya szájpadlásán volt, ezért a műtétet elvégző állatorvos szerint a tettes valószínűleg az állat szájába tette a fegyvert, és így húzta meg a ravaszt. Ráadásul mire véletlenül megtalálták, csontsovány volt, és teljesen ki volt száradva, rendkívül rossz állapotban volt” – mondta Némedi Edina, az Állatmentő Szolgálat Alapítvány munkatársa. Ez a szervezet segített a helyi állatvédőknek abban, hogy egy budapesti specialistához juttassák el a kutyát, miután az első, debreceni rendelőben az állapotát látva először el akarták altatni.
A bűnügyi osztály határozatában is kifejezetten szerepel, hogy mind az állatvédők, mind az állatorvosi rendelő tájékoztatta a rendőröket, hogy a kutyát valószínűleg közelről lőtték meg, majd sorsára hagyták – ami a Btk. szerint egyértelműen felveti az állatkínzást.
A vadászok azt mondták, nem is élné túl az ilyen lövést
A chip nélküli, vagyis gazdátlannak tartott állat ügyében a nyomozás ehhez képest abban merült ki, hogy a nyomozók megkeresték a helyi vadásztársaságot, ahol annyit sikerült megtudni, hogy a kutya bántalmazásának idején hivatalosan nem volt vadászat a környéken. A vadásztársaság tagjainak fotókat mutattak, majd jegyzőkönyvezték, hogy a megkérdezettek „érdemleges információval nem rendelkeznek”. Azt viszont a képek alapján azért megállapították, hogy egy ilyen lövést a kutya amúgy sem élt volna túl – olvasható a nyomozó hatósági anyagban.
Utána még megkérdezték a püspökladányi mezőöröket is, akik szintén semmit sem tudtak hozzáfűzni, de ők is azt vallották, hogy ilyen sérüléssel úgysem maradna életben egy állat.
A szakértő véleményekről mit sem sejtő Zoé közben nemcsak élt, de az állatvédők erőfeszítéseinek hála elkezdett gyógyulni. Várták, hogy a fejéből eltávolított, egyértelműen sörétes puskából származó lövedéket csak bekéri az elkövető után nyomozó rendőrség bűnjelként. Azonban teltek a hetek, és váratlanul arról értesítették az állatvédőket, hogy az eljárást már le is zárták.
Nem találta a bemeneti sebet a nem létező intézet
Az erről szóló határozatból derült ki az is, hogy a semmiről semmit nem tudó vadásztársaság és mezőörök kérdezgetése mellett a nyomozás abban merült ki, hogy az állatorvosoktól kapott dokumentumok elemzésére kirendelték a „NÉBIH Debreceni szakértő intézetet”. Itt pedig a szakvéleményükben azt állapították meg, hogy a fotók alapján „nem láthatók az eben lövés okozta bemeneti, és kimeneti sebek”. Azt itt is hozzátették, hogy egy közvetlen közelről leadott lövés az állat „azonnali elpusztulásához vezetett volna”.
A rendőrség szakértője szerint a képek alapján a sérüléseket – amelyek maradandóak – akár gépkocsi is okozhatta. Mindezért a szakértésért vélhetően fizetett is a bűnüldöző szerv, ugyanis 56 ezer forint bűnügyi költség keletkezett a határozat szerint.
A tényeknek ellentmondó szakvélemény, az ügy erre alapozott elmeszelése ellen a feljelentést tevő állatvédők a hatályos jogszabályok szerint semmit nem tehetnek, mivel a magyar jogrendben az állat dolognak minősül. Ezért nincsenek jogai, vagyis ezeket az érdekükben az állatvédők sem képviselhetik az eljárásban, így panaszt sem tehetnek a döntés ellen.
Ténykérdés, hogy a kutya él
Mindössze annyi lehetőségük volt, hogy levélben sérelmezzék a rendőrségnél az eljárás megszüntetését, ezt Zoé esetében is megtették. Ebben összeszedték a szerintük érthetetlenül dilettáns fordulatokat, amiből csak párat emeltünk ki:
- hogy fordulhat elő, hogy hiába szóltak a rendőröknek a kioperált lövedékről, azt mégsem foglalták le bűnjelként, mondván „már nem kell, már kirendeltek egy szakértőt”,
- a kutya ellátásra során keletkezett kórlapok, CT-felvételek sem lettek bűnjelek, így nehezen lehetett volna figyelembe venni ezeket
- ki sem hallgatták a kutyát megműtő állatorvost, hogy elmondhassa – nem csak fotókra alapozott – szakvéleményét
- nem is létezik az a szakértő intézet, amire hivatkoznak a határozatban, ami minimum eljárási jogi hiba
És „amint a gyakorlati példa mutatja, ilyen sörétes lövést túlélhet a kutya”, csakhogy ezt „nem a laikus, képzetlen mezőőröknek vagy vadászok feladata eldönteni” – tették hozzá.
Megkerestük a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) sajtóosztályát, válaszuk alapján Debrecenben ilyen hivatkozott nevű szervezet valóban nincs, a rendőrség teljesen pontatlanul tüntette fel a határozatában. Mint írták, a Nébih Állategészségügyi Diagnosztikai Laboratórium Igazgatóságának valóban működik két laboratóriumi egysége Debrecenben, de a részletek ismerete nélkül nyilván nem tudták megmondani, ezek közül valamelyik készítette-e a fotók alapján lezavart szakvéleményt.
Nincs szájpadlása, nem tudott sem enni, sem inni
Az állatvédők a Zoé koponyájáról készült CT-felvételeket is megmutatták lapunknak, illetve ennek állatorvosi elemzését. Ezek alapján egyértelmű, hogy a kiskutya nagyon sokat szenvedett, az orvosok szerint a „sörét lövés miatt a kutya szájpadlása lényegében megszűnt”, így az orrürege és a szájürege gyakorlatilag egyben van, emellett komoly arckoponya sérülése, foghiánya van.
Egy más körülmények közt, de hasonlóan súlyosan megsérült eb esete év elején járta be a médiát, a Táti nevű kölyökkutyának a világon egyedülálló módon az Állatorvostudományi Egyetemen új állkapcsot építettek be. Mindkét állatot az Állatmentő Szolgálat Alapítvány gondozta. Zoé ugyanígy speciális ellátásra szorult, miután sem enni, sem inni nem tudott a szétroncsolt szájával, állkapcsával. Így hónapokig 3 óránként gyomorszondán keresztül kellett etetni és itatni.
A kutya jelenleg már jól van, úgynevezett fixateur-rel, vagyis egy külső rögzítővel meg tudták menteni az állkapcsát. A nyelve szinte teljesen leszakadt, de sikerült helyrehozni, a lövés miatt gyakorlatilag megsemmisült szájpadlása is gyógyul, de még hátravannak további kezelések.
Az ügyészség kötelezi a rendőröket egy új nyomozásra
Miután az állatvédők nem hagyták annyiban, az ügyészség végül hivatalból felülvizsgálta az elbaltázott rendőrségi eljárást és június végén megállapította, hogy „eljárást megszüntető határozat törvénysértő”. A Püspökladányi Járási Ügyészség szerint a bizonyítékok alapján nem zárható ki, hogy a kutya „maradandó egészségkárosodása indokolatlan bántalmazás következménye”, ezért elrendelte az eljárás folytatását ennek felderítése és az elkövető megtalálása érdekében.
Amióta a Bojtár állatvédelmi jogsegélyszolgálat működik, sorra írják a hasonló beadványokat nemcsak a büntetőeljárások megszüntetése, de sokszor már a feljelentések elutasítása miatt – mondta lapunknak Kajó Cecília, a jogsegélyszolgálat munkatársa. Az állatvédelemmel foglalkozó jogász szerint alapvető gond, hogy a rendőrség súlyos forráshiánnyal küzd, nincs pénze a lefoglalt állatok elhelyezésére, tartási költségeikre, szakértők kirendelésére, ezért jellemző, hogy eljárási hibáktól teli ügyintézés zajlik. Mint ebben az esetben, ahol egy nem is létező, fiktív közigazgatási szervet „rendelnek ki”, hogy valamire tudják alapozni az elutasító döntést.
Az ország minden részéről kerestek már bennünket olyan rendőrségi nyomozók, akiket a felettesük arra utasított, hogy fejezzék be az állatkínzás miatt indult eljárást, és jegyzőhöz, járási hivatalhoz, „akárhova” tegyék át az ügyet. Vagyis az állatvédelmi jogsegélyszolgálattól várnak jogi tanácsot arra nézve, hova „tehetnék tovább” az ügyeket, hogy megszabaduljanak azoktól.
Pedig nem a tartási költségnek kellene számítania, mert a büntetőeljárási kódex világosan fogalmaz: ez is bűnügyi költség, amit az eljárás végén majd az elkövető feladata lesz kifizetni az állam számára. Csak ehhez ugyebár meg kellene találni az állatkínzót, márpedig a jogász szerint „ma Magyarországon az állatkínzások felderítése azon is múlik, hogy van-e a feljelentő magánszemélynek vagy állatvédelmi szervezetnek elég ideje, energiája, idegrendszere és képessége panaszokat írni” a sok eljárási hiba miatt.
Forgalmas részen kidobni = nem elhagyás, agyontaposni = eutanázia
Szerinte további gond az, ahogyan a rendőrség a jogszabályokat értelmezi, lehetőleg úgy, hogy ne kelljen az esetekkel foglalkozniuk. Például hiába tiltott az állatokat elhagyni, illetve kitenni, nem veszik állatkínzásnak, ha valaki egy forgalmasabb helyen dob ki egy dobozba csomagolva egy alomnyi nemkívánatos kölyökkutyát.
„A rendőrség még egy kismacska halálra taposását sem találta állatkínzásnak arra hivatkozva, hogy az állatvédelmi törvény is ’megengedi’, hiszen gyógyíthatatlan betegségben szenvedő állatot megfelelő kábítás után állatorvos elaltathat, és ezt ebben a konkrét esetben szerintük ezt a laikus szemlélődő is megtehette” – mondta dr. Kajó Cecília.
Hozzátette, hosszan lehetne sorolni „azokat a felháborító eseteket, ahol azon múlik egy-egy nyomozás sikeressége, egyáltalán megindulása, hogy a feljelentőnek van-e türelme és lehetősége” harcolni a munkájukat ellátni nemigen akaró hatóságokkal. Arról nem is beszélve, hogy az időkiesés sokszor a bizonyítékok eltűnését, megsemmisülését, a tanúk felejtését okozza – vagyis a rendőrök minden mulasztása valójában pont az elkövetőnek segít.
