Miközben a magyarok közelebb húzódnak Oroszországhoz, egyre jobban tartanak Ukrajnától, és már a menekülteket sem látják annyira szívesen – derül ki a Policy Solutions friss kutatásából. Az elemzés szerint a kormánypártiak inkább további orosz hadi sikerekre, az ellenzékiek a frontvonalak befagyására számítanak.
A magyarok többsége szerint az ország helye nyugaton van, de a kormánypártiak körében visszaesett a nyugati orientáció támogatottsága – állapítja meg a Policy Solutions friss elemzése. Az átfogó külpolitikaiattitűd-kutatás annak feltárására vállalkozott, hogy 2024-ben miként néz ki a világ magyar szemmel. A tanulmány bemutatja, hogy
- miként látja a magyar társadalom az ország helyét a világban,
- hogyan vélekedik kulcsfontosságú nemzetközi ügyekről, konfliktusokról és szereplőkről,
- a magyarok szerint milyen céloknak kellene meghatározni a magyar külpolitikát, és
- mely országokkal kellene Magyarországnak szorosan együttműködnie.
A Policy Solutions megállapítása szerint 2024-ben a külpolitika végérvényesen megérkezett a belpolitikába: a külpolitikai témák súlya meghatározó volt az EP-kampány hónapjaiban is (az elemzés megalapozásához a Závecz Research március 1–9. közötti közvélemény-kutatását használták). Ezért kiemelten foglalkozik a tanulmány az orosz–ukrán háború kérdéskörével, Ukrajna és Oroszország megítélésével, az EU-s szankciókkal, valamint a háborús veszéllyel.
Felgyorsult a közeledésünk Oroszországhoz
A magyarok abszolút többsége (50%) szerint Magyarország hagyományosan még mindig a Nyugathoz tartozik értékválasztásában, de 2023-hoz képest 5 százalékponttal csökkent a nyugati orientációt támogatók aránya.
A kormánypárti szavazók relatív többsége (37%) is Magyarország nyugati orientációját támogatja, ám tavaly ez még 46 százalék volt. Az ellenzéki szavazók között változatlanul kétharmados (66%) a nyugati orientáció támogatottsága.
A társadalom relatív többsége (43%) továbbra is elutasítja a szoros együttműködést az oroszokkal, viszont figyelemre méltó, hogy 2021-hez képest kétszer annyian támogatják – 13 helyett 27 százalék – az Oroszországhoz való közeledést.
A szuverenitás fontos, a kereszténység kevésbé
A nemzeti szuverenitás védelme, az együttműködés nyugati szövetségeseinkkel és a jószomszédi viszony a legfontosabb magyar külpolitikai célok a választók szerint. Tavalyhoz képest valamivel népszerűbb lett a gazdasági cél.
A legkevésbé támogatott szempontok körében is konszenzus látszik – pártpolitikai hovatartozástól függetlenül is. A kevésbé fejlett országok támogatása, a keresztény értékek védelme, a magyar kultúra népszerűsítése egyaránt az utolsó helyeken.
Ami a katonai erőt illeti, a magyarok harmada szerint kellene arra törekedni, hogy Magyarország katonai szempontból régiós vezető hatalommá váljon, míg hasonló arányban vannak (32%) azok, akik elutasítják ezt a lehetséges célkitűzést.
Ukrajna a rangsor legvégére került 2024-ben
A Policy Solutions felmérte azt is: Ausztriát látják a magyarok a legfontosabb partnerünknek, 2024-ben Ukrajna került a lista végére. Ausztria 41 százalékos értéke jelentős, 11 százalékpontos növekedés 2023-hoz képest.
Az előző év listavezetője ezúttal a dobogó második helyén szerepel: a válaszadók közel harmada (31%) szerint Németországgal is elengedhetetlen a jó kapcsolat.
Az utolsó helyeken 2024-ben Ukrajna (39%), Oroszország (48%), Dél-Korea (52%) és Kína (59%) szerepelnek. Tavaly még Oroszország szerepelt a lista utolsó helyén, azonban Ukrajna esetében jelentős visszaesés mutatható ki.
Ma Oroszországgal kevesebben utasítják el a partneri viszonyt, mint Ukrajnával. A háború sújtotta ország megítélése főleg a kormánypártiak körében romlott sokat.
Kijev már veszélyesebb ránk, mint Moszkva
A magyar társadalom már nagyobb fenyegetésként tekint Ukrajnára, mint Oroszországra. Arra a kérdésre, hogy mely országokat tartják veszélyesnek Magyarországra nézve, a válaszadók Ukrajnát említették elsőként (51%), amit Oroszország (46%) követ, majd Kína (34%) és az USA (34%).
Ez jelentős változás 2023-hoz képest: tavaly még Oroszországot látták a legnagyobb veszélynek a magyarok, 12 százalékponttal többen, mint Ukrajnát.
Kína megítélése romlott: a tavalyi 27 százalékkal szemben idén már a válaszadók 34 százalék vélte úgy, hogy veszélyes a távol-keleti ország. Az Egyesült Államok esetében is hasonló a tendencia: már a magyarok harmada (34%) veszélyforrásként értékeli, ami 8 százalékpontos növekedés egy év alatt.
Ami Ukrajna veszélyességét illeti, a kormánypárti szavazók 61 százaléka vélekedik így, ami egy év alatt 15 százalékpontos növekedést jelent. Érdekesség, hogy éppen ekkora arányban (61%) az ellenzéki szavazók pedig Oroszországot tartják a magyarokra legnagyobb veszélyt jelentő országnak.
A NATO és az EU szétesését sem várjuk – még
A Policy Solutions elemzése szerint a magyarok a NATO-tagságot tartják a leginkább előnyösnek (61%), és nem gondolják, hogy a NATO vagy az EU széteshet a következő 20 évben. Magyarország különböző nemzetközi szervezetekben betöltött tagsága közül a Türk Tanács megítélése továbbra is messze a legrosszabb (29%).
Valószínűbbnek gondolják a magyarok a mélyülő európai integráció irányába mutató lehetőségeket, mint az együttműködések felbomlását. Legnagyobb arányban a közös európai hadsereg létrejöttére számítanak (43%), míg a föderális Európa irányába történő elmozdulást a közvélemény harmada (34%) valószínűsíti.
A Policy Solutions elemzésének néhány további fontos megállapítása:
Tovább romlott az ukrán menekültekhez való hozzáállás: 2024 tavaszán minden második megkérdezett (49%) rosszul érezné magát attól, ha ukrán menekültek költöznének a szomszédba. Egy évvel korábban 6 százalékponttal (43%), míg 2022-ben 19 százalékponttal kevesebben (30%) álltak negatívan a kérdéshez, ami a háború kezdetéhez képest drasztikus romlásként értékelhető.
Az elmúlt egy évben csökkent a magyar társadalom által érzékelt háborús veszély: míg 2023-ban a megkérdezettek abszolút többsége reális veszélynek tartotta, hogy Magyarország belesodródik a konfliktusba (59%), mostanra érdemben csökkent a társadalom által érzékelt háborús veszély (49%).
Ugyanannyian vélik úgy, hogy visszafelé sültek el az uniós szankciók Oroszország ellen, mint akik szerint mindkét félnek egyformán ártottak: tízből négy megkérdezett szerint visszafelé sültek el a szankciók, és jobban ártottak az EU gazdaságának. A válaszadók 41 százaléka szerint pedig ugyanannyira ártottak a szankciók Oroszországnak és az EU gazdaságának.
A kormánypártiak inkább további orosz hadi sikerekre, az ellenzékiek a frontvonalak befagyására számítanak: összességében kiegyenlített azok aránya, akik szerint az oroszok fognak több területet szerezni (38%), és akik szerint befagyva maradnak a frontvonalak (37%). Az ellenzékiek továbbra is kisebb arányban számítanak orosz hadi sikerekre (33%), mint a kormánypártiak (49%).
Izraeli–palesztin konfliktus: jogosnak, de aránytalannak tartják a magyarok az izraeli válaszcsapásokat: a Hamász által végrehajtott terrorcselekmények megítélésében nincs kérdés: a magyarok 81 százaléka ítéli el. Megosztottabb a társadalom az izraeli válaszcsapásokkal kapcsolatban: 30 százalék szerint ez jogos és arányos, míg 41 százalék szerint bár jogos, aránytalanul nagy a válaszcsapások mértéke.
Zelenszkij már olyan népszerűtlen, mint Putyin: Ferenc pápa a legpozitívabb nemzetközi közszereplő (60% pozitív), míg a legrosszabb megítélése Vlagyimir Putyin orosz elnöknek (63% negatív) és Ukrajna elnökének, Volodimir Zelenszkijnek (61% negatív) van. Az Egyesült Államok volt elnöke, Donald Trump kevésbé negatív megítélésű (41%) a magyarok körében, míg a jelenlegi elnök, Joe Biden (50% negatív).
A Policy Solutions „A világ magyar szemmel – Külpolitikai attitűdök Magyarországon 2024-ben” című elemzése teljes terjedelmében itt érhető el.
