Továbbra sem lezárt a június 9-i főpolgármester-választás, hiszen az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Karácsony Gergely győzelmét korábban helybenhagyó kúriai döntést. Karácsony Gergely és Vitézy Dávid is reagált rá.
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a budapesti főpolgármester-választás eredménymegállapítása elleni felülvizsgálati kérelmet elutasító kúriai döntést. Még az sem kizárt, hogy a Kúria új döntése alapján az összes, több mint 700 ezer szavazatot újra kell számolni.
A döntés szerint ha az érvénytelen szavazatok egy része az újraszámolás során érvényesnek bizonyult, akkor az érvényesnek minősítettek között is lehetnek érvénytelenek. Az eddig zajlott események során a pillanatnyilag vesztesnek látszó főpolgármester-jelölt, Vitézy Dávid tisztességes eljáráshoz fűződő joga sérült. A visszalépett jelölt nevének túl vékony tollal történt kihúzása emellett már nem is játszik szerepet.
Vagyis egyelőre még mindig nem lehet biztosan tudni, Karácsony Gergely vagy Vitézy Dávid lesz ténylegesen Budapest főpolgármestere.
A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) június 14-én a főpolgármester-választáson érvénytelennek minősített szavazatok ellenőrzése után megállapította, hogy ha hajszállal is – 743 115-ből mindössze 41 szavazatnyi többséggel –, de továbbra is Karácsony Gergely a győztes. Ez ellen mind a vesztes Vitézy Dávid, mind az egyértelműség kedvéért az egész választás megismétlését kezdeményező Karácsony fellebbezett. Vitézy arra hivatkozott: a IV. és a VII. kerületben olyan vékonyan húzták ki az utolsó pillanatban visszalépett Szentkirályi Alexandra Fidesz–KDNP-jelölt nevét, hogy a szavazólap nem volt egyértelmű, emellett kérte az összes érvényesnek nyilvánított szavazólap újraszámlálását is az érvénytelen szavazatok újraszámlálása során feltárt mintegy 2%-os hibaarányra hivatkozva.
A Kúria június 26-án úgy döntött: nincs indok a választás megismétlésére. A Kúria szerint Vitézy az összes érvényes szavazólap újraszámlálását olyan jogszabálysértésre hivatkozással kérte, amely nem volt az NVB előtti eljárás tárgya, ezért azt érdemben nem vizsgálhatták. A túl vékony kihúzásra pedig ez volt a válasz: „Nem igazolta, de még csak nem is valószínűsítette, hogy a szavazólapokon a kiesett jelölt vékony tollal való áthúzása alkalmas volt a választói akarat befolyásolására.”
Ezután fordult Vitézy Dávid az Alkotmánybírósághoz, mert szerinte sérült a tisztességes eljáráshoz való joga. Panaszában megismételte mindkét kérését.
Az Alkotmánybíróság elsősorban nem a kiesett jelölt nevének kihúzásával, hanem a teljes újraszámlálással foglalkozott. Kimondta: a Kúria az Alaptörvényt figyelmen kívül hagyva minősítette az érvényes szavazatok újraszámlálására vonatkozó indítványozói kérelmet új jogsértésnek. Helytelenül nem abból indult ki, hogy az indítványozó a rendelkezésére álló új tények és bizonyítékok birtokában kérte a már korábban is állított jogsértés vizsgálatának kiterjesztését az érvényes szavazatokra, hanem ebbéli kérelmét minősítette új jogsértésnek. Pedig „a formál logika szabályai szerint is, amennyiben az érvénytelen szavazatok között az újraszámlálás során nagy számban találtak érvényessé nyilvánított szavazatot, akkor a korábban érvényessé nyilvánított szavazatok (kb. harmincszorosa az eddig újraszámolt szavazatoknak) között is nagy számban fordulhatnak elő érvénytelen szavazatok”.
A Kúria végzése tehát Alaptörvény-ellenes, mert sérti „a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog részelemét képező indokolt bírói döntéshez való jogot”. Emiatt most a Kúriának új eljárásban, új döntést kell hoznia az ügyben, így nem kizárt, hogy az összes érvényes szavazatot újra kell majd számolni, addig pedig továbbra sem egyértelmű, hogy ki lesz októbertől a főpolgármester.
A döntést nem az Ab teljes ülése hozta, hanem a Horváth Attila vezette öttagú tanács, de ebben tagként részt vett Juhász Imre Ab-elnök és Varga Réka elnökhelyettes is.
Vitézy Dávid nem sokkal a döntés nyilvánosságra kerülése után reagált is. A Facebookon azt írta: „A rendkívül szoros eredmény nyomán az összes főpolgármester-jelöltre leadott szavazat újraszámlálásának indokoltságáról is újból döntenie kell a Kúriának.” Emlékeztetett, hogy a 41 szavazatnyi különbség mindössze 0,05 százalékos differenciát jelent, miközben a Nemzeti Választási Bizottság által elvégzett újraszámolásnál az érvénytelen szavazatok között 2,3 százalékban találtak olyat, ami mégis érvényes volt, csak elsőre rosszul ítélték meg.
Vitézy úgy vélte:
Ennyire szoros eredmény és egy, ahhoz képest ilyen magas tévesztési arány az érvénytelen szavazatok megítélésében együttesen a világ bármely fejlett demokráciájában teljes újraszámláláshoz vezetne.
Szintén kommentálta az Alkotmánybíróság döntését Karácsony Gergely is, aki Facebook-posztjában kifejtette: „Vitézy Dávid nem tud belenyugodni a vereségébe. Az Alkotmánybíróságig futott” Karácsony szerint „abszurd érveléssel”. Hozzátette: „A Fidesz által három hete megválasztott új alkotmánybírósági elnök pedig lelkesen meghálálta a belé vetett bizalmat, és asszisztált ehhez a képtelenséghez.”
Abba Karácsonynak igaza van, hogy az egész főpolgármester-választást megismételni már nem lehet, mivel a törvény szerint annak utolsó lehetséges időpontja július 7-e vasárnap. Viszont a főpolgármester-jelöltekre leadott összes szavazat újraszámolását elrendelheti még megismételt döntésében a Kúria. Ezt Karácsony is írta a posztjában, amelyet azzal zárt:
Nem baj. Legalább újfent kiderült, hogy Vitézy Dávid a Fidesz kitartottja. Én türelmesen kivárom az ámokfutásának végét.