Miért lehet az újraválasztása ellenére csalódott Karácsony Gergely, mit köszönhet Angyalföldnek, árthatott-e volna a Fidesz magának és Szentkirályi Alexandrának jobban annál, minthogy visszaléptette jelöltjét, és mit veszített ezen az egészen Vitézy Dávid – ezekre is választ ad a Republikon Intézet elemzése a főpolgármester-választásról.
“Karácsony kontra Vitézy” címmel készített elemzést a menet közben, sőt még utána is sok meglepetést és fordulatot hozó főpolgármester-választásról a Republikon Intézet, amelynek főbb megállapításai az alábbiak:
- Szentkirályi Alexandra visszalépése kiélezte a már lefutottnak tűnő választást, amit az újraszámlálást követően Karácsony Gergely 41 szavazattal így is meg tudott nyerni
- Bár Szentkirályi visszalépése majdnem győzelemhez segítette Vitézyt, a Fidesznek óriási presztízsveszteség volt a 26 év után az első belsős jelöltük visszavonása
- Vitézy Dávid mögé felsorakoztak a Fidesz szavazói, de sok ellenzéki szavazó is őt választotta, míg Karácsony kevésbé tudta elérni a saját potenciális táborát
- Vitézy a külvárosokban, és ott, ahol sok az autó, erősebb volt, a Fidesz tehát sikerrel építette meg Karácsony ellen az „autósüldöző” városvezető toposzát
Elemzésében a Republikon Intézet is elismeri: néhány hónappal a június 9-i összevont EP-s és önkormányzati választások előtt aligha gondoltuk volna, hogy utóbbi több meglepetést is okoz majd. De volt meglepetés Budapesten bőven: először is visszalépett Vitézy Dávid javára a fideszes Szentkirályi Alexandra, ezután 324 vokssal, vagyis szűk különbséggel győzött Karácsony Gergely Vitézyvel szemben, majd jött az eredetileg érvénytelennek minősített voksok újraszámolása, ami után Karácsony előnye 41 voksra csökkent, végül a Kúria elutasította a további újraszámolást és a választás megismétlését, így újabb öt évig Karácsony Gergely lesz a főpolgármester.
Vitézyvel kapcsolatban a kampány során két erős álláspont fogalmazódott meg: míg követői Vitézy szakértői imidzsét emelték ki, bírálói arra figyelmeztettek, hogy a BKK korábbi vezérigazgatója, az Orbán-kormány egykori államtitkára valójában a Fideszt képviseli. Ez utóbbit erősítette Magyar Péter, a hazai közéletbe berobbant Tisza Párt alelnöke is, aki Vitézy indulását a Fidesz médiahackjének nevezte. Hogy igaza volt-e, a Republikon Intézet elemzése szerint sosem tudjuk meg biztosan, mindenesetre Szentkirályi utolsó pillanatos visszaléptetése és Vitézy helyzetbe hozása erősíti a kiérlelt választási stratégia gyanúját.
Szentkirályi visszalépése után ugyanis a helyzet tisztábbá vált: az az állítás, hogy Vitézy Dávid a Fidesz jelöltje, immár tartalommal telt meg. Innentől a főpolgármester-választás legfontosabb kérdése az lett, hogy kik lesznek többen: a korábban a szakértői arcélét hangsúlyozó Vitézytől a Fidesz támogatása miatt elpártoló ellenzéki szavazók vagy azok a kormánypárti választók, akik Szentkirályi visszalépése után fegyelmezetten leszavaznak Vitézyre, akivel egyébként a Fidesz a választási kampány során feltűnően kesztyűs kézzel bánt.
A Tarlós-éra főpolgármester-helyettese, a volt kormányszóvivő visszaléptetése a Fidesz számára komoly politikai presztízsveszteség, hiszen Latorcai János 1998-as indítása óta ez volt az első alkalom, hogy a Fidesz egy a párt belső köreihez tartozó politikust indított Budapestért – főpolgármesteri jelölésükkor sem Schmitt Pál, sem Tarlós István nem tartozott ebbe a körbe –, végül mégis, ezúttal is egy külsősnek tekinthető jelölt állt rajtvonalhoz a kormánypárt támogatásával.
A Fidesz támogatása a Republikon Intézet elemzése szerint a szavazatarányok alapján jelentősen növelte Vitézy táborát. Míg a Fidesz a 23 budapesti kerületből csak 9-et tudott megnyerni – beleszámítva Borbély Lénárd csepeli győzelmét is, akit kizárt a Fidesz és volt fideszes kihívója is, azonban továbbra sem lehet ellenzéki polgármesternek tartani –, Vitézy Dávid 13 kerületben kerekedett felül Karácsonyon. Ez nem csak azt mutatja, hogy Vitézy szavazói túlnyúltak a fideszes táboron, de azt is, hogy a fideszes polgármesterjelöltek jó szereplése és Vitézy erős teljesítménye összefügg.
A Republikon Intézet által készített fenti ábra is mutatja, hogy szoros lineáris kapcsolat van Vitézy és a fideszes jelöltek teljesítménye között. Az is látszik, hogy a rosszul teljesítő fideszes jelölteket Vitézy jellemzően felül tudta múlni, szavazóinak jelentős része tehát a Fideszt hagyományosan támogató körökön kívülről érkezik.
Ezzel szemben, ha Karácsony Gergely és az ellenzéki jelöltek között vizsgáljuk ugyanezt a kapcsolatot, akkor azt mutatják az alábbi grafikonon is látható adatok, hogy az összefüggés az ellenzéki jelöltek teljesítménye és Karácsony Gergely eredménye között kevésbé szoros. Több olyan ellenzéki induló is volt, aki fölényes győzelmet aratott, Vitézy Dávid azonban csak minimális lemaradással végzett Karácsony mögött, sőt, több esetben (XII. kerület, XVIII. kerület) Vitézy meg is előzte őt.
A nagyon jól teljesítő ellenzéki jelöltek közül Soproni Tamás (VI. kerület), Baranyi Krisztina (IX. kerület) és Tóth József (XIII. kerület) kerületében Karácsony magabiztosan győzte le Vitézyt. Kiemelkedik ezek közül a XIII. kerület, ahol Karácsony nemcsak 56 százalékot ért el, míg Vitézy csak 40,5 százalékot, hanem ez körülbelül 9000 szavazat előnyt jelentett neki, ami a Karácsonyra leadott összes voks 2,5 százaléka.
Karácsony és Vitézy több kerületben is nagyon szoros eredményt értek el, és természetesen olyan kerületek is voltak, ahol egyikük nagyobb különbséggel győzte le a másikat. Az egyes kerületek társadalmi mutatószámai (egy főre eső jövedelem, iskolázottság, vallásosság) ugyanakkor egyáltalán nem függnek össze se Karácsony se Vitézy eredményeivel. Azt látni, hogy
Karácsony jellemzően a pesti belvárosban erősebb, míg Vitézy a külső kerületekben teljesít átlagon felül.
Egyértelműen azonban azt sem lehet kijelenteni, hogy a külvárosok népe Vitézy szavazója, hiszen Karácsony megnyerte a III., és viszonylag magabiztosan a IV. kerületet is, a XVIII. kerületben pedig Vitézy épp csak 1 százalékponttal ért el jobb eredményt, mint Karácsony.
Megfigyelhető azonban egy összefüggés, ha megvizsgáljuk azt a 13 kerületet, ahol Vitézy legyőzte Karácsonyt, az 1000 főre jutó autók számának tükrében. Azokban a kerületekben, ahol az autók száma magasabb, jellemző, hogy Vitézy nagyobb különbséggel nyert. A Republikon Intézet elemzése szerint ez alapján jogos feltételezés, hogy a 13 kerület közül volt 4, amiben bár Vitézy nyert, a polgármestert végül az ellenzék adta, itt pedig egy jó ellenzéki teljesítmény semlegesíthette a Vitézyre szavazás jellemzőit.
Mindez azt mutatja, hogy az autós forgalommal talán még Karácsonynál is kritikusabb Vitézy a Fidesz támogatásával jobb alternatívának tűnt az autós szavazók számára. Vagyis a Fidesz sikeresen tudta tematizálni Karácsony általuk feltételezett autósellenességét. Karácsonynak tehát, ha öt év múlva is folytatni szeretné főpolgármesteri munkáját, meg kell találnia, miként tudja megvalósítani forgalomcsillapítási elképzeléseit anélkül, hogy ráégne az „autósüldöző” bélyeg. Kérdéses azonban, hogy az autósoknak tett engedményeket mennyire fogadnák el az őt zöld imázsa miatt támogató szavazói.
