Ha csak a júniusi választás eredményét nézzük, derékba törte Magyar Péter felbukkanása a felszálló ágban lévő Mi Hazánk és a Kutyapárt reményeit, hiszen a Tisza Párt sok szavazójukat elszívta, de meglepő módon mégis mindketten jobb eredményt értek el, mint 2019-ben. A titok a törzsszavazói bázis megtartása, amely a Tiszánál egyelőre nem is látszik, hogy mekkora.
A június 9-i választási eredmények igazolták, hogy a Mi Hazánk és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) szavazói közül sokan szivároghattak át a Tisza Párthoz: a két párt támogatottsága Magyar Péter felbukkanásával bezuhant, és végül a két párt sokkal rosszabbul teljesített ott, ahol a Tisza is szerepelt a szavazólapon – állapította meg elemzésében a Republikon Intézet.
Ezzel együtt a Mi Hazánk és az MKKP az egyedüli pártok a 2019-ben és 2024-ben is listát állítók közül, amelyek jobb eredményt értek el, mint öt éve, ráadásul a 2022-es országgyűlési eredményeiken is javítottak. A Magyar-jelenség elszívó hatása esetükben azt mutatta meg, mekkora a törzsszavazóik tábora. Ez, ha kismértékben is, de mindkettőnél nőtt az elmúlt két évben.
A Republikon Intézet elemzése szerint bár most a Tisza joggal, példátlan sikerként ünnepelheti az EP-választási eredményét – sőt, immár néppárti szerepét is –, arra is figyelmeztetnek, hogy 2026-ra előre tekintve Magyar Péter számára fontos tanulság, hogy a nem kellően elkötelezett szavazók által generált támogatottság megtévesztő lehet – ami pedig még nagyobb veszély, hogy könnyen el is illanhat.
Magyar Péter és a Tisza Párt közvélemény-kutatásokban is mérhető szárnyalása már a választások előtt elemzői közhellyé tette, hogy az új erő megjelenése alapjában forgathatja fel a magyar politikai erőviszonyokat. Ez meg is történt, és egyetlen párt szavazóbázisa sem maradt érintetlenül: a 2019-ben és idén is listát állító pártok között az esetek többségében látványos a visszaesés.
Ezalól csak az említett két párt, a Mi Hazánk és a Kutyapárt a kivétel. Bár két merőben eltérő karakterű formációról van szó, nem véletlen, hogy épp ezek ketten mozogtak a többi pártétól eltérő pályán az előző EP-választás óta. Ennek egyik oka lehet az a hasonlóságuk, hogy a teljes politikai berendezkedést vagy annak egyes jellemző elemeit kérdőjelezik meg – még ha más-más módon is.
Az egyre jobbra tolódó Fidesz mellett a Mi Hazánk szélsőjobboldali, homofób, rasszista és xenofób megnyilvánulásaival, valamint a széles társadalmi konszenzust megkérdőjelező üzeneteivel, például az oltásellenességgel teszi ezt, míg a Kutyapárt – minden komolyodása ellenére – még számtalan elemében hordozza a viccpárt jelleget, és kommunikációját tekintve látványosan kilóg az ellenzéki pártok sorából.
A Mi Hazánk a 2022-es választáson azzal okozott meglepetést, hogy 5,88 százalékos eredményével bejutott a parlamentbe, ez a siker pedig még abban az évben 10 százalék közelébe tudta lökni a szavazótábort, és ez kis ingadozással így is maradt egészen 2024 márciusáig. Magyar Péter berobbanása azonban a Mi Hazánk zuhanását hozta, áprilisban már újra csak a 2022-es 6 százaléknál jártak.
Végül a Mi Hazánk a június 9-i választáson 6,71 százalékos EP-listás eredményt ért el, vagyis a csökkenés megállt. A magyarázat az, hogy bár a Tisza képes volt a párt támogatóinak egy jelentős részét elszipkázni, ezek a szavazók nem tartoztak Toroczkaiék meggyőződéses hívei közé – utóbbi az a körülbelül 6 százaléknyi magszavazó, aki kitartott Toroczkaiék mellett, és maradt.
A Kutyapártnál a Republikon Intézet arra jutott, hogy a párt a 2023-as év legnagyobb nyertese, hiszen 2 százalékról 8 százalékig tudta növelni a támogatottságát, és még 2024 februárjában is ezen a szinten állt – majd jött Magyar Péter. Az MKKP egy hónap alatt 3 százalékpontnyit esett vissza, sőt, a 3,59 százalékos EP-listás eredményük azt mutatja, hogy náluk a szavazók elszivárgása folytatódott a választásig.
A különbség, hogy a Kutyapárt növekedése a Mi Hazánktól eltérően nem a 2022-es választási sikerből következik, hiszen előbbi 3,27 százalékkal be sem jutott a parlamentbe. A Kutyapárt erősödésének oka az ellenzék látványos sikertelensége. Az emiatt megjelent szavazók könnyen jöttek és könnyen is mentek: otthagyták a pártot a Tisza kedvéért, csak a 3-3,5 százaléknyi elkötelezett „törzsközönség” maradt.
Ami mégis közös a két pártban: az idei választási eredményeik megmutatták, hogy a 2023 és 2024 első hónapjai során mért támogatottságuk nagyrészt délibáb volt csupán, hiszen szavazóik jelentős része elfordult tőlük, amint feltűnt egy potensebb ellenzéki erő. Amit mégis sikerként könyvelhetnek el, hogy mindkét párt meg tudta őrizni a törzsszavazóit, és most már az is látszik, melyiküknél mekkora ez a bázis.
Végül egy, a Magyar Péterék számára a 2026-os parlamenti választásra nézve fontos tanulságra is felhívta a figyelmet a Republikon Intézet. Eszerint a Mi Hazánk és a Kutyapárt példája jól mutatja, hogy a nem kellőképpen elkötelezett szavazók által generált magas támogatottság könnyen elveszhet. Kérdés az is, hogy az új, világos ideológia és világnézet nélküli Tiszának mekkora az elkötelezett, magszavazói bázisa.
