Itthon hvg.hu 2024. június. 14. 15:18

A srebrenicai népirtás áldozatainak számát festették a magyar nagykövetség kerítésére Szarajevóban

Mindez azután történt, hogy Magyarország nemmel szavazott arra az ENSZ-határozatra, amely július 11-ét a srebrenicai népirtás áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánította.

Péntekre virradóra ismeretlen tettesek összefirkálták Magyarország és Szlovákia szarajevói nagykövetségeinek kerítését – írja a Klix.ba boszniai hírportál.

A külképviseletek kerítéseire a 8372-es számot írták fel, ez azoknak a száma, akiket 1995 júliusában Srebrenicából elhurcoltak és kivégeztek.

A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én elfoglalták a várost, és a holland ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett mintegy nyolcezer muszlim férfit és fiút elhurcoltak, akiket a következő napokban meggyilkoltak. A vérengzést a hágai Nemzetközi Törvényszék több vádlott elleni ítéletében népirtásnak minősítette. A hivatalos szerb álláspont szerint borzasztó bűncselekményeket követtek el Srebrenicában, de nem lehet őket népirtásnak minősíteni.

A nagykövetségek épületeit a Klix.ba feltételezései szerint azért firkálták össze, mert Szlovákia tartózkodott, Magyarország pedig nemmel szavazott arra az ENSZ-határozatra, amely július 11-ét a srebrenicai népirtás áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánította.

Az ENSZ Közgyűlése 84:19 arányban, 68 tartózkodó szavazat mellett fogadta el május 23-án a határozatjavaslatot.

Az ENSZ Közgyűlése megszavazta a srebrenicai népirtás nemzetközi emléknapját – Magyarország nemmel szavazott

Boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én elfoglalták Srebrenica városát és mintegy nyolcezer muszlim férfit és fiút elhurcoltak, akiket a következő napokban megöltek. A népírtásra ezentúl minden évben július 11-én fognak megemlékezni.

Nyitóképünk illusztráció. Fotó: AFP

Hirdetés
Kult Parászka Boróka 2025. március. 31. 11:46

Elment Tolnai Ottó, a költő, aki a szeméttelepen zabrált és világszínpadokra írt

Az igazi világpolgár határokon túl él, nem viseli és nem fogadja el a korlátozást, a horizontok szűkítését, a talpalatnyi földön is érzi a szabadságot. Tolnai Ottót „vajdasági magyar” vagy határon túli íróként búcsúztatják ma sokan, noha annak a művésze volt, hogyan szabadítsuk fel önmagunkat a megfosztottság és korlátozottság szélsőséges helyzeteiben – életműve időszerű és nélkülözhetetlen a mai Magyarországon.