Soha ilyen szoros nem volt a főpolgármester-választás eredménye, mint most, amikor Karácsony Gergely 324 vokssal előzte meg Vitézy Dávidot. Erre Vitézy az eredményt megtámadva újraszámolást kért, és ezt el is rendelték, de csak az érvénytelen voksoknál – ilyen se volt még. Olyan helyzet pedig végképp csak most először áll elő, hogy Karácsony már az újraszámolás kezdete előtt bejelentette, nem bízik annak tisztaságában, ezért azt szeretné, ha megismételnék a választást Budapesten. Vagyis  

ez a mostani helyzet a főpolgármester-jelöltektől a választási szerveken át a budapestiekig mindenkinek új, ráadásul soktényezős és sokesélyes.

Az amúgy is ismeretlen helyzetet ráadásul tovább bonyolítja, hogy most először úgy választottunk főpolgármestert, hogy majd csak októberben lép hivatalba, addig pedig Karácsony Gergely a városvezető. A kialakult helyzetet, a köztes fordulatokat és a lehetséges végleges döntéseket, a választás végkifejletének opcióit kérdés-válasz formában igyekszünk érthetőbbé tenni. 

Miért támadta meg Vitézy a választás eredményét?  

Politikai szempontból nézve hülye lett volna kihagyni ezt a lehetőséget, hiszen soha ilyen szoros eredménnyel nem végződött főpolgármester-választás. Karácsony csupán 324 szavazattal nyert Vitézy előtt, miközben összesen 742 608-an szavaztak kettejükre. A hajszálnyi, 324 voksnyi különbség e nagy számok mellett is figyelemre méltó, pláne, hogy a kettejükre leadott szavazatok mellett volt 24 592 érvénytelennek nyilvánított szavazat is. Ezeknél pedig a szavazókörökből beérkező hírek alapján felmerült annak a gyanúja, hogy talán nem mindegyik volt érvénytelen, tévesen lett annak nyilvánítva. Itt viszont a politikai számításon túl már jogilag is látszik értelme a további vizsgálatnak. 

Fazekas István

Miért volt sok érvénytelen voks? Szentkirályi miatt? 

Négyen indultak volna eredetileg a főpolgármesteri posztért, de hárman maradtak versenyben: Karácsony és Vitézy mellett Grundtner András, a Mi Hazánk jelöltje, aki végül harmadik lett 4,98 százalékos eredménnyel, kevesebb mint 39 ezer vokssal. Aligha a neki szánt voksok közt kell keresni a nagyszámú érvénytelent, sokkal inkább Szentkirályi Alexandra, a Fidesz–KDNP utolsó pillanatban Vitézy javára visszaléptetett jelöltje zavarhatott be, és tényleg miatta lett sok érvénytelen voks. Az ő nevét ugyanis ki kellett húzni az akkor már kinyomtatott szavazólapokról, és volt, ahol vékonyabb fekete vonallal, kevésbé jól láthatóan történt meg a névkihúzás. Ez és maga a visszalépés sokakat összezavarhatott, és ki is derült, hogy voltak szavazólapok, ahol Szentkirályi és Vitézy neve mellett is volt X. Alapesetben, ha két jelölt neve mellett is van X, az érvénytelen, de több szavazókörzetből érkezett olyan jelzés, hogy nem volt egységes a Szentkirályira és egyúttal Vitézyre is leadott „kettős” szavazatok megítélése, és volt, ahol ezeket is az érvénytelen voksok közé sorolták, holott a választási szervek hivatalos álláspontja az volt, hogy ez esetben a voks érvényes, és a Szentkirályi mellett másodikként megjelölt jelölthöz kell számolni, lévén, hogy van egy versenyben maradt jelölt mellé tett X, és ez a lényeg. Érdekesség, hogy egy helyütt Karácsony és Szentkirályi nevét is áthúzták, de ez egyedi eset volt, és végül kicserélték a lapot.  

Jogosan támadta meg Vitézy az eredményt? 

Úgy tűnik, hogy igen. Legalábbis a Fővárosi Választási Bizottságnak az eredményt megállapító határozatát megtámadó Vitézy-féle fellebbezést az illetékes magasabb rendű választási szerv, a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elfogadta. Az NVB szerdai ülésén 12 igen szavazattal, 4 ellenében elrendelte az összes fővárosi szavazóköri urna felbontását és a vasárnapi főpolgármester-választás érvénytelen szavazatainak átvizsgálását, újraszámolását. A bizottság döntésében arra hivatkozott, a bizonyítékok alapján alappal merülhet fel, hogy nagy számban vannak olyan érvénytelennek nyilvánított szavazatok, amelyeket a választási eljárásról szóló törvény rendelkezése szerint érvényesnek kell tekinteni. Az NVB szerint a választás eredményének megnyugtató megállapítása érdekében emiatt indokolt az újraszámolás. 

Hozhatja-e az újraszámolás Vitézy Dávid győzelmét? 

Ez a 24 592 érvénytelennek nyilvánított voks tételes, egyenkénti felülvizsgálata és újraszámolása előtt pontosan felmérhetetlen. Mivel kevéssé valószínű, hogy valaki Szentkirályira és Karácsonyra szavazott volna duplán, inkább elképzelhető a Szentkirályi–Vitézy-duplikálás, Vitézy joggal gondolhatja, hogy ha jelentős számú ilyen, érvénytelennek ítélt, de mégis érvényes voksot találnak az újraszámolás során, az akár meg is fordíthatja a szavazás szoros eredményét, méghozzá az ő javára. Kérdés, az újraszámolás során találnak-e „jelentős számú”, vagyis legalább 325 ilyen voksot. Vitézy a visszajelzések alapján 202 érintett szavazókört említett, így ha mindben volt csak 2 olyan voks, ami őt illeti, de nem hozzá számolták, már győzött. Pénteken az NVB – az NVI közreműködésével – reggel megkezdi, és várhatóan aznap be is fejezi az újraszámolást, a folyamat a sajtó nyilvánossága előtt zajlik majd.

Karácsony Gergely tizenkilencre húzott lapot? 

Nagyon úgy tűnik. Az újraszámolásra várva Karácsony ugyanis váratlan bejelentést tett csütörtök délután. Azt mondta: „Öntsünk tiszta vizet a pohárba, mert egyre kevesebb a remény, hogy a főpolgármester-választás tisztességes és eredményes lesz”. Javaslata, hogy újraszámolás helyett inkább ismételjék meg az egész főpolgármester-választást Budapesten. Karácsony bejelentése azért is volt váratlan, mert eddigi nyilatkozatai alapján kezdetben ugyan vitatkozott az ötlettel – „Szoros az eredmény? És akkor mi van?” – mondta a Telexnek még kedden –, majd végül elfogadta, hogy Vitézy újra akar számoltatni, ahogy azt az ellenfele amúgy már vasárnap éjjel jelezte az eredményváróján. Sőt, úgy tűnt, nem izgatja különösebben magát a várható eredmény miatt. A Facebookon szerdán például azt írta, hogy „a jogorvoslat persze mindenkinek jár, legalább tovább tisztul a kép”. Viszont oda is szúrt rögtön Vitézynek, mondván, „az egész kampányát arra építette, hogy ő nem a Fidesz jelöltje, most mégis azoknak a szavazatában bízik, akik a szavazólapon áthúzott Szentkirályi Alexandrára és rá is szavaztak”. Azt azonban elismerte, hogy ha ilyet találnak, „azok természetesen érvényes Vitézy-szavazatok”. 

Miért akar váratlanul Karácsony új választást? 

Nézzük először a lehetséges politikai magyarázatot: erős becslése vagy konkrét tudása lehetett csütörtök délutánra Karácsonynak arról, hogy az újraszámolás jó eséllyel Vitézy javára billentheti a mérleget, ezért előre menekült, és kétségbe vonva az újraszámolás tisztaságát, bejelentette, hogy inkább tartsanak új választást. Ennek is van persze komoly politikai kockázata, hiszen egyáltalán nem lehet benne biztos Karácsony, hogy egy megismételt választáson melyikük tudna jobban mozgósítani, és megismételhető-e a neki kedvező eredmény. Persze abban sem lehet biztos Karácsony, hogy lesz olyan jogorvoslati fórum, amely elrendeli kérésének megfelelően a megismételt választást. Mindenesetre az újraszámolás estéjére, péntek estére tüntetésre hívta szimpatizánsait az NVB épülete elé.  

Manipulálhatták az újraszámolás előtt a szavazólapokat? 

Ami a főpolgármester-választás megismétlését célzó Karácsony-javaslat jogi alapját illeti, ő arra hivatkozott: „Ezernyi jele van annak, hogy a szavazatok újraszámolásának tisztaságát sem mindenhol sikerült garantálni.“ Hogy ez mit jelenthetett a gyakorlatban? Karácsony érvelése szerint azt, hogy az NVB fideszes többsége nem a lezárt urnákat kérte be az újraszámláláshoz, hanem arra utasította a helyi választási irodákat, hogy az urnákból vegyék ki az ott elvben kötegelve megtalálható érvénytelen szavazatokat. Nem tették kötelezővé, hogy az urnákat csak ellenzéki választási bizottsági tagok jelenlétében bonthassák föl, erre csak lehetőséget adtak. Karácsony úgy fogalmazott, tudnak olyan fideszes kerületről, ahol a jegyző nem kívánt élni ezzel a lehetőséggel, mire az ellenzéki delegált odaért, ő már felbontotta az urnát. Hogy közben történt-e valami, azt senki nem tudja már ellenőrizni – tette hozzá. A bejelentése közben adott ki közleményt csütörtök délután az NVI is, és ők azt írták, hogy a helyi választási bizottság tagjai kizárólag a II., a IX., a XIII. és a XV. kerületben nem éltek a jogukkal, hogy az eseményen jelen legyenek – márpedig ezek egyike sem fideszes vezetésű kerület, ahogy arra Karácsony előzőleg utalt. A 19 többi kerületben a tagok részt vettek az urnabontás, az újracsomagolás és a zárás folyamatában – közölte az NVI. Azt is jelezték, hogy a III. kerület 106-os szavazókörében a szavazatszámlálók nem kötegelték külön az érvénytelen lapokat, ezért onnan az összes főpolgármesteri szavazólapot beszállították, és majd az újraszámolásnál válogatják szét őket.

Túry Gergely

Pénteken, az újraszámolás után vége a bizonytalanságnak? 

Egyáltalán nem. Az újraszámolással ugyanis lehet, hogy a tervek szerint végeznek, de már csak azért sem lesz még végeredmény, mert minden NVB-döntés ellen – ahogy arra Karácsony is utalt csütörtökön – lehet jogorvoslattal élni felsőbb fórumon. Első körben a Kúrián, de ez sem a végállomás, mert a Kúria döntése ellen is lehet benyújtani alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybírósághoz. Ráadásul nem egy panasz érinti csak a főpolgármester-választás eredményét, és ahány panasz van, mindegyiknél végig lehet járni az előbb említett jogorvoslati köröket. Vitézy Dávid sem csak egy panasszal élt: csütörtök estig három különböző fellebbezést nyújtott be a Fővárosi Választási Bizottság főpolgármester-választás eredményét megállapító határozata ellen az NVB-hez – más-más indokokkal. A legismertebb, amelyet szerdán nyújtott be az érvénytelen voksok újraszámolását kérve, ezt rapid módon még aznap tárgyalta és jogosnak minősítette az NVB, ez alapján történik pénteken az újraszámolás. Volt azonban egy másik Vitézy-fellebbezés is, ez – Karácsonyhoz hasonlóan – a választás megismétlését sürgette, de ezt elutasította az NVB – ez ellen ő maga is fellebbezhet még péntek délutánig. Aztán csütörtök este beadott egy harmadik fellebbezést is, erről még csak ezután dönt majd az NVB, és persze majd az ellen a határozat ellen is lehet panasszal élni. 

Mi lesz az újraszámolás után? Milyen döntés születhet?   

Vegyük a legtöbbet emlegetett Vitézy-panaszt, ami az újraszámoláshoz vezetett. Az NVB-nek a fellebbezés keddi benyújtásától számított hatodik napon, vagyis június 18-án, jövő kedden kell döntést hoznia – ez a legkésőbbi időpont, ennél várhatóan gyorsabbak lesznek, még ha nem is születik meg a határozat azonnal, az újraszámolás végén, pénteken. Az NVB attól függően, hogy mi lesz az újraszámolás eredménye, kétféle határozatot hozhat. Ha marad a 324 szavazatos különbség Karácsony javára, akkor változtatás nélkül helybenhagyják a Fővárosi Választási Bizottság ugyanerről szóló eredeti döntését. Ha azonban csak egy, mégis érvényes szavazatot találnak a 24 592 darab érvénytelennek elkönyvelt között bármelyikük javára, akkor új eredményt megállapító határozatot kell hoznia az NVB-nek. Ha nemcsak egy, hanem olyan sok mégis érvényes voksot találnak, amely megfordítja az állást, és Vitézy átveszi a vezetést, akkor végül az NVB-nek olyan új határozatot kell hoznia, amelyben Vitézyt jelöli meg megválasztott főpolgármesternek.

Akármilyen határozatot is hoz az NVB, azt három napon belül meg lehet támadnia akár Vitézynek, akár Karácsonynak, ám ezúttal már magasabb fórumnak, a Kúriának kell címezni a panaszt. A Kúria szintén rövid, háromnapos határidővel dönt, ezután pedig még mindig ott van utolsó lehetőségként az Alkotmánybíróság. 

Van-e esély megismételt főpolgármester-választásra? 

Politológusok, elemzők, jogászok, választási szakemberek sem mernek ebben konkrétan állást foglalni, de még találgatni se nagyon. Annyira ismeretlen és új ez a helyzet, jogilag is annyira zavaros, és annyira sokszereplős – NVB, Kúria, Alkotmánybíróság –, hogy azt mondják, lényegében bármi és annak az ellenkezője is elképzelhető. Mégis, az az általános benyomás, hogy kevés az esély a voksolás megismétlésére, hiszen a csaknem összesen 750 ezer, Vitézyre és Karácsonyra leadott szavazattal szemben nem merült fel jogi aggály, egyedül a mintegy 25 ezer érvénytelennel szemben, azokat viszont újraszámolják.

Egy új választás megszervezésénél felmerülnek továbbá olyan kérdések is, mint az idő és a pénz. Alighanem túlságosan optimista Karácsony Gergely becslése, miszerint akár már június végén megtarthatnák az újra kiírt voksolást, de a szűk két hét alatt még a fellebbezések sem feltétlenül futnak át, nemhogy újra kinyomtassák a szavazólapokat, megszervezzék a helyi választási bizottságokat, szavazatszámlálókat. A költséget nem is tudjuk becsülni. Annyit biztos, hogy ha megismételt választást rendelnének el, akkor arra nem nyílik ki újra az indulás lehetősége bárkinek, hanem csak az a három jelölt lesz a szavazólapon, akikre eredetileg is lehetett voksolni: Karácsony, Vitézy és Grundtner. Az újranyomott szavazólapokon természetesen már nem szerepelne Szentkirályi Alexandra neve, így nem is kellene lehúzni, és nem is okozna ez félreértéseket.

Felmerülhet az is, hogy mi lenne, ha Karácsony úgy próbálná kikényszeríteni az új választást, hogy lemond a főpolgármesterségről. Ez esetben, normál körülmények között, időközi választást kellene kiírni, és bárki számára megnyílna a verseny, ám a helyzetet bonyolítja jogilag, hogy ezt okafogyottá is válhatna azonnal, hiszen közben megvan már az új főpolgármester személye a június 9-i választás alapján – még ha most éppen vita is van róla.