Itthon Lengyel Tibor 2024. június. 10. 14:25

Fekete-Győr András visszatérne a Momentum élére, egyelőre ő az egyetlen elnökjelölt 

Lengyel Tibor
Szerzőnk Lengyel Tibor

Pár perccel azután, hogy Donáth Anna bejelentette lemondását a Momentum elnöki posztjáról, a párt volt elnöke, Fekete-Győr András már be is jelentette, hogy visszatérne. A hvg.hu úgy tudja, egyelőre ő az egyetlen hivatalos elnökjelölt, de a nyári tisztújításig – amely a teljes elnökségre vonatkozik – még mások is kedvet kaphatnak.

Felgyorsultak az események a Momentumnál azután, hogy a vasárnapi európai parlamenti és önkormányzati választáson két fronton is kudarc érte őket: egyetlen EP-képviselői mandátumot sem szereztek és kiszorultak a fővárosi közgyűlésből is. A politikai következmények első jele az volt, hogy hétfőn délelőtt a párt hivatalos Facebook-oldalán lecserélték a borítóképet: Donáth Anna elnök fényképét egy egyszerű Momentum-logó váltotta fel.

Sokkal konkrétabb jel volt, hogy nem sokkal később Donáth Anna – aki optimista hangulatú vasárnapi eredményértékelésében meg sem említette a személyi konzekvenciákat – hirtelen bejelentette a közösségi oldalán, hogy lemond az elnöki tisztségről. Bejelentésében már úgy értékelt, kudarcnak tartja a pártja által elért európai parlamenti eredményt. Hat perccel ezután Fekete-Győr András már arról posztolt, hogy bejelentkezik az elnöki tisztségre.  

Fekete-Győr András már volt a Momentum elnöke, méghozzá hosszú ideig
Túry Gergely

Jelentkezését azzal indokolta, hogy „a választási eredmény fényében a Momentumban változás kell, ha a párt ismét sikeres szeretne lenni”. Az eredményt drámai mélypontnak értékelte a Momentum történetében, de jelezte, készen áll rá, hogy megfordítsa „a lefelé tartó tendenciát”. Fekete-Győr azt is írta Magyar Péter és Tisza Párt eredményére utalva, hogy „tegnap rendszerváltó igényű politikai forradalom zajlott le Magyarországon”, viszont jelezte,

a Momentum nem lehet, és nem is lesz része ennek a választók által leváltásra ítélt hatalmi elitnek.

A hvg.hu információi szerint egyelőre hivatalosan csak Fekete-Győr jelezte, hogy a tisztújítási folyamatban elnökjelölt lenne, de jelentkezhetnek később mások is. Fekete-Győr amúgy volt már a Momentum vezetője. Az első elnök volt, az alapítástól, 2017 tavaszától fogva 2021 őszi lemondásáig – ezzel a 4,5 évvel a párt leghosszabb ideig hivatalban lévő vezetője volt. A nyári tisztújítás amúgy nemcsak az elnök személyét, hanem a teljes elnökséget is érinti majd, vagyis a vezető testületet is újraválasztják.

Legutóbb egyébként idén január végén volt elnökválasztás a Momentumban. Akkor – egyedüli indulóként – Donáth Anna szállt versenybe, miután az addigi elnök, Gelencsér Ferenc tavaly decemberben, karácsony előtt nem is annyira váratlanul, bejelentette, hogy lemond. A január 28-i rendkívüli tisztújításon Donáth Annát választották elnöknek, de az már akkor tudható volt, hogy mandátuma nem a sztenderd 2 évre szól majd, csak az idő előtt távozó Gelencsér eredeti mandátumának végéig, június végéig.

Vagyis eleve az volt a menetrend, hogy az új elnök vezeti a pártot a június 9-i, összevont európai parlamenti és önkormányzati választásokig, majd nyáron rendes, 2 évre szóló, újabb tisztújítást tartanak. Donáth egyébként már másodszor vezette a pártot. Idő előtt, elnöki ciklusa elején távozott posztjáról 2021 telén, az ellenzéki előválasztáson gyengén szereplő Fekete-Győr András. Őt – Orosz Anna átmeneti, 42 napos ügyvezető elnöki terminusa után – váltotta Donáth, aki az átmeneti elnökség után gyermeke születése miatt nem indult újra, így 2022 májusában Gelencsér lett az elnök.

Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 06. 09:30

MVM-terjeszkedés Romániában: a helyiek szerint Orbán most tolja be az országba Putyin trójai falovát

A magyar állami energiacég kivásárolja a német E.On-t Románia második legnagyobb gázcégéből. A helyi félelmek szerint, ha az üzlet lezárul, az MVM orosz gázzal fogja ellátni az ország háztartásainak csaknem felét, és ezzel nagyban erősödik Moszkva befolyása Bukarestben. A tranzakció 2025 első felében zárulhat, de még elkaszálhatják. Ennek az esélyét erősítheti az a sürgősségi rendelet, mellyel a román kormány megakadályozhatja a stratégiai fontosságú vállalatok “ellenséges” átvételét.