A miniszterelnök a Kossuth rádióban beszélt a benzinárról, de még többet a háborúról. Mint mondta, Magyarországnak olyan "biztonsági megoldást kell találnia, amelyben az oroszok is benne vannak". Szerinte most "háborús, nem pedig békeárak vannak". Bírálta a háborúpárti erőket Soroséktől a baloldalig.
Béke és háború, Európai Unió, EP-választások, benzinár, keleti kapcsolatok és gazdaság – mindezt szóba hozta Orbán Viktor péntek reggeli, szokásos rádióbeszédében a Kossuth adón. Ezekről beszélt főleg:
- “Nem szeretnénk, hogy ismét belekényszerítsenek minket egy háborúba”
- “Az NGO-k és a spekulánsok, Sorosék mind azt nézik, hogy mit lehet kihozni ebből a háborúból”
- “A háború hatása jól látható a boltokban is, mivel “háborús, nem pedig békeárak vannak”
- “Ha folytatódik a háború, többet kell költenie védelmi kiadásokra, és kevesebb jut másra”
- “Az EP-választáson nem jobb- vagy baloldalt kell nézni, hanem azt, hogy ki lesz többségben: a békepártiak vagy a háborúpártiak”
- “Mi nem ebbe az unióba léptünk be, akkor nem erről volt szó (…) bent jobb, mint kint, de anyám, én nem ilyen lovat akartam”
- “A benzináraknál a belátásra menjünk, ne a szkanderra”
Mellbe vágták Orbán Viktort a hét eseményei, amelyek a háború európai eszkalálódását jelzik szerinte, és most Európa a háború szélén táncol – erről beszélt a miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt Magyarország című műsorában. Azzal folytatta, hogy annak idején szerencsére nem alakult ki a délszláv háborúból nagyobb konfliktus, így 1999-ben Magyarországnak sikerült kimaradnia a háborúból, és “bár nem voltunk benne a háborúban, így is meggyötört bennünket”. Szerinte Magyarországot kétszer kényszerítették bele vesztes háborúba, az első, majd a második világháborúba, “és a végén azok között voltunk, akik a legmagasabb árat fizették mindezért”. Megjegyezte:
Nem szeretnénk, hogy ismét belekényszerítsenek minket egy háborúba, ebben ki fogunk tartani.”
Rendkívül veszélyesnek látja a háborút és Európa jövőjét a kormányfő. Mint mondta, a háborúban azonban nemcsak veszteségek keletkeznek, hanem “vannak mindig, akik nyernek rajta”, itt az amerikai elnököt idézte, mondván, Joe Biden szerint ez megéri Amerikának. Orbán szerint
az NGO-k és a spekulánsok, Sorosék mind azt nézik, hogy mit lehet kihozni ebből a háborúból.”
Orbán szerint Magyarországnak olyan “biztonsági megoldást kell találnia, amelyben az oroszok is benne vannak.” Úgy vélte, Magyarország történelmi tapasztalata az, hogy a háborún csak veszíteni lehet, “mert ha a front nem is ér ide, a gazdasági hatásai igen”. Szerinte a háború hatása jól látható a boltokban is, mivel “háborús, nem pedig békeárak vannak”. Ráadásul – folytatta – a gazdasági növekedés háború nélkül a jelenlegi duplája lenne. További “kínzó gazdasági kérdésnek” nevezte, hogy ha folytatódik a háború, akkor az országnak többet kell költenie védelmi kiadásokra, és ez azt is jelenti egyúttal, hogy “kevesebb jut másra”.
Most nagyon fontos a nemzeti egység, csak ilyen egység birtokában tudja egy miniszterelnök kint tartani a háborúból az országot – tért át a saját maga helyzetére Orbán, majd megvédte kicsit az ellenzéket a maga módján:
nem azért akar a baloldal háborút, mert nem tudják, hogy az rossz vagy direkt rosszindulatúak, hanem azért, mert fizetik őket.”
A baloldal háborúpárti világa széles tábor Orbán szerint, ezért nem lebecsülendő, “főleg, hogy pénzzel is meg vannak támogatva”. Ezen a ponton tért át konkrétan a június 9-i EP-s és önkormányzati választások tétjére a miniszterelnök, aki szerint “a tét a háború, ezért nem jobb- vagy baloldalt, vagy pártokat kell nézni, hanem azt, hogy ki lesz többségben: a békepártiak vagy a háborúpártiak”. Szerinte “vannak baloldali emberek, akiknek békevágy van a szívében, de aki igazán békét akar, annak a Fideszre kell szavazni” – állapította meg a miniszterelnök. A választás témái közé sorolta még “a gendert, a családvédelmi intézkedéseket” is.
Itt van mögöttünk ezt a 20 éves évforduló”
– utalt egy félmondattal arra Orbán, amit a kormányzat amúgy hivatalosan nem ünnepel meg, hogy Magyarország 20 éve az Európai Unió tagja. Annyit jegyzett meg: “mi nem ebbe az unióba léptünk be, akkor nem erről volt szó, nem volt szó róla, hogy migránsokat telepítenek be, és arról se volt szó, hogy ha egy ország beírja az alkotmányba, hogy az apa férfi az anya meg nő, akkor szankciókkal kell szembenéznie”. És szerinte arról se volt szó, hogy a béke helyett “belemanőverezik egy háborúba”. összefoglalóan az EU-ról azt mondta, most is úgy tartja, hogy
bent jobb, mint kint”, de “anyám, én nem ilyen lovat akartam.”
A benzinárakról szólva jelezte: azt javasolta, hogy “a belátásra menjünk, ne a szkanderra” – ezzel utalt a Nagy Márton által az üzemanyag-kereskedőktől kért önkéntes benzinárstopra. Szerinte újrakalkulálja most a kormány azt a kérését, hogy az ár ne legyen több itthon, mint a szomszédos országok átlagára, és ezt be is fogják tartatni.
A kínai elnök jövő heti budapesti látogatását is emlegette a kormányfő, és általában a kormány keletre irányuló gazdasági törekvéseit – ezeket szerinte még jobban ki kell majd terjeszteni a jövőben, mint amennyire az elmúlt évtizedekben megszokhattuk.
A miniszterelnök egyébként nemcsak a közmédiában, a Kossuth adón kampányol, hanem az országot is járja – igaz, választási fórumait nem hirdetik meg sem a sajtónak, sem a szélesebb nyilvánosságnak. Csütörtök például Fehérgyarmaton járt, és útba ejtette Jánd községet is, ahol a településvezető által nemrég kihelyezett „No Migration, No Gender, No War”-tábla országos figyelmet keltett.
