Újra naggyá tesszük Budapestet! – ígérte kampánynyitóján Szentkirályi Alexandra, de hogy pontosan hogyan, arról eddig nem sokat tudunk. Az egykori kormányszóvivő kampánya egyelőre nem áll többől, mint hogy Karácsony Gergelyt, de főleg Gyurcsány Ferencet támadja a most trendi online formátumokon. Kacskovics Mihály Béla és Lengyel Tibor cikke.
Komolyra fordítva a szót: a Fidesz jelöltje én vagyok.
Ez a mondat jelzi a legélesebben, mekkora a baj Szentkirályi Alexandra főpolgármesteri kampánya körül. A Fidesz jelöltje ezt a kampánynyitója előtt a Mandinernek magyarázta, az azonban már önmagában súlyos dolog, hogy a kormányközeli médiában is tisztázandó kérdésként merül fel, vajon ki lehet a Fidesz igazi jelöltje. A kérdés hátterében az a jelenség áll, amelyről már februárban, Novák Katalin és Varga Judit bukása után írtunk: káderhiány van a Fideszben, ez pedig nem csupán a köztársasági elnöki, valamint az EP-listavezetői posztokon volt szembetűnő, hanem Budapesten is.
A Fidesznek ugyanis komoly problémát okozott, hogy megnevezze, kit állít ki Karácsony Gergely ellen. Egy jelöltről jellemzően már azelőtt világos, hogy ő lesz a kihívó, mielőtt megkapja a felkérést saját szervezetétől, hiszen általában évek óta tartó aktív, jól látható munkája alapján kapja a bizalmat. Csakhogy a Fidesznek Budapesten nem maradt olyan politikusa, akit kellően sikerült volna felépíteniük ahhoz, hogy Karácsony valós kihívója legyen. Láng Zsoltra más területen volt szüksége a kormánynak, Fürjes Balázs csatát vesztett Lázár Jánossal szemben, otthagyta a politikát. A helyükre pedig olyan karakterek léptek, akiknél fel sem merült, hogy kompetens jelöltnek tűnnének.
A kormánypárt kivárt, igyekezett megoldani országos politikai gondjait, majd miután nem maradt más megoldása, bedobta egy, korábban a fővárosi, majd az országos politikában ismertté vált arcát, hogy Budapesten próbáljon meg szűk három hónap alatt csatát nyerni Karácsony Gergely ellen. Tarlós István egykori helyettese, Szentkirályi Alexandra március 14-én jelentette be, hogy elindul a főpolgármesteri címért.
Orbán, az elfoglalt
Azt sem állíthatjuk, hogy ezután viszont Szentkirályi minden PR-hátszelet megkapott volna Orbántól: a kormányfő meg sem említette őt a március 15-i beszédében, először március 27-én, vagyis 13 nappal azután posztolt Szentkirályiról, hogy ő bejelentette indulását. A miniszterelnök EP-választásokra szóló „Választási Manifesztumának” kihirdetésén sem kapott szerepet azonkívül, hogy ott volt, az élő adás rendezője pedig róla is bevágott pár képet.
Orbán egyfelől a világpolitikával van elfoglalva: harmadik világháborúról, az izraeli–palesztin konfliktus kiszélesedéséről, az ukrajnai NATO-beavatkozás rémképéről, brüsszeli, liberális diktatúráról beszél, majd azzal nyugtat, hogy év végére Donald Trump visszatér, Brüsszelben pedig jobboldali áttörés jön. Mindezt úgy, hogy Magyarország mindössze 21 képviselőt küldhet egy hétszáz főnél is többet számláló testületbe.
Másfelől pedig, ha éppen a világpolitika nem is viszi el Orbán összes figyelmét, a kormánynak belpolitikai nehézségekkel is meg kell küzdenie. Változatlanul csak találgatni tudunk, hogy Magyar Péter pontosan mekkora károkat is okozott a Fidesznek, a kormányhoz köthető beszélő fejekbe pedig százmilliók ömlenek azért, hogy valahogy semlegesíteni tudják őt. Ilyen körülmények között nem csoda, ha a „Budapest-probléma” és annak általuk vázolt megoldása, vagyis a Szentkirályi-kampány el-eltűnik Orbán problématérképéről.
Az, hogy 2024-ben Szentkirályi Alexandrának bizonygatni kell, hogy ő a Fidesz–KDNP főpolgármester-jelöltje, csak az egyik jele annak, hogy a Fidesz lemondott Budapestről. Még nyilvánvalóbb Orbán hozzáállása: a miniszterelnök-pártelnök látványosan magára hagyta a főpolgármester-jelöltet, és úgy tesz, mintha önkormányzati választások nem is lennének idén. Például a februári évértékelőjében nem ejtett szót az önkormányzati voksolásról, ahogy a hivatalos, áprilisi kampánynyitón is csak az EP-választásról beszélt. A közben elstartolt kampánykörútja is hangsúlyosabb európai szállal indult, és bár eljutott a Fidesz számára az önkormányzati választáson fontos győri helyszínre, önkormányzati programot nem hirdetett, pláne olyat nem, amely kifejezetten Budapestre koncentrálna.
Ez azzal szemben mutat erős kontrasztot, hogy annak idején, 15 évvel ezelőtt Orbán és a Fidesz micsoda energiákat mozgatott meg Budapest elhódítására Demszky Gábortól. Akkoriban már három évvel a 2010-es önkormányzati választás előtt eldőlt, hogy a hivatalosan párton kívüli Tarlós István Fidesz-frakcióvezető lesz a kormánypártok jelöltje, míg most három hónappal a választás előtt is ott tartottunk, hogy Szentkirályi Alexandra azt bizonygatta, miért nem aktuális az ő nevét felvetni. Végül ő lett, kampánynyitót is tartott – igaz, zárt körben, a sajtó kizárásával és Orbán nélkül –, és hétpontos, írásban el nem érhető és részletesen ki nem bontott programot hirdetett. Ehhez képest Tarlós és csapata két évig véglegesítette annak idején a 130 oldalas, A nemzet fővárosa címet viselő Budapest-programot, amit már egy évvel a választás előtt, közösen mutattak be Orbánnal a sajtónak.
Ez az erős támogatás és kiállás sem tartott azonban örökké Orbán és a Fidesz részéről, noha Tarlós István személye nem változott. Orbánnak a főváros „bevétele” – akkor még csak politikailag, nem anyagilag – volt az igazán fontos, a megtartását már inkább rutinfeladatnak, még inkább szinte magától értetődő ténynek tekintette – éppúgy, mint a saját hatalma, a Fidesz–-KDNP kormányzása megőrzését. Jól példázza ezt a 2014-es önkormányzati választási kampány Budapesten. Erre az alkalomra Tarlós már új programot nem készített, csupán „aktualizálta” a 2010-est, nem volt sem kampánynyitója, sem kampányzáró eseménye, és lényegében a kettő között kampánya sem, sőt a főpolgármester-jelöltek tévévitájára sem ment el. Tarlós plakátjain se mottó, se politikai üzenet, se választási szlogen nem volt, csak a fotója és a neve, valamint a „Budapest főpolgármestere” felirat – ugyanúgy a megkérdőjelezhetetlennek tűnő állandóság érzetét keltve, mint Orbán tavaszi választási plakátjain a „Magyarország miniszterelnöke” felirat.
„Rengeteg polgármesterjelöltünk van, sosem volt ennyi. (…) A teher alatt nő a pálma, és egyre nagyobbak és erősebbek vagyunk” – ezt pedig már 2019-ben magyarázta Orbán a Kossuth Rádióban, 16 nappal azelőtt, hogy jelöltjük, Tarlós István elbukta a választást Karácsony Gergellyel szemben.
A miniszterelnök egy korábbi rádiós interjújában is beszélt a fővárosban egyre élesedő kampányról, mondatai akkor tökéletesen beleillettek a Fidesz Karácsony Gergelyt, Puzsér Róbertet és Berki Krisztiánt egyszerre bohócozó, alkalmatlanozó kampányába. Karácsonyt alkalmatlannak nevezte a városvezetésre, mert konfliktusban van a kormánnyal, „szemben Tarlós Istvánnal, aki egyébként évek óta jól irányítja és szervezi ennek a városnak az életét, és bár vitáink vannak szép számmal, időnként mély vitáink is vannak, de mégiscsak együttműködni akar, mert ő a budapestiek érdekét nézi”.
A miniszterelnök és az exfőpolgármester közötti konfliktusról maga Tarlós is beszélt a 2019-es kampányban, amikor az ATV arról kérdezte, Orbán részt vesz-e a kampányában. „Hallotta egyszer is részt venni? És miért venne részt? Mi nem vagyunk összekötve a miniszterelnökkel, van nekünk egy csomó vitánk. És még lesz is! Hallaná valaki, hogy négyszemközt milyen éles vitáink voltak már!” – válaszolta.
2019-re Orbán eltávolodott Budapesttől, ebben pedig lehetett szerepük azoknak a konfliktusoknak is, amelyeket ő, illetve Tarlós is emlegettek. A miniszterelnök a választások előtti napokban, hetekben annak ellenére sem kezdett intenzív kampányba Tarlós mellett, hogy a közvélemény-kutatásokból már kiderülhetett a Fidesz-elit felé, hogy nagyon szoros meccs lehet Tarlós és Karácsony között.
Ha Orbán közvetlenül nem is, a Fidesz rendkívüli intenzitással kampányolt az utolsó pillanatig Tarlós mellett. 2019. szeptember végén még megjelent egy Tarlós című kiadvány is, amelyet Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója jegyzett felelős kiadóként.
Ígéretek Megafon-módra, tartalom nélkül
Szentkirályi a Fidesz kampánynyitója előtt két nappal, a Bálnában tartotta saját kampánynyitó rendezvényét. Ezen a rendezvényen, indulásának bejelentése után bő egy hónappal beszélt először arról, hogy pontosan mit is akar kezdeni a fővárossal, ha megválasztják.
A friss főpolgármester-jelölt, szemben például Vitézy Dávid kézzelfogható ígéreteivel, hét általánosabb jellegű vállalást tett, ráadásul az első három ugyanannak a politikai állításnak, Karácsony leváltásának a kibontása:
- Kiszabadítjuk Budapestet Gyurcsány fogságából.
- Véget vetünk a városházi korrupciónak.
- Felszámoljuk a pazarló budapesti bürokráciát.
- Megszüntetjük a közlekedési káoszt.
- Tisztaságot és rendet teremtünk a városban.
- Otthonossá és élhetővé tesszük Budapestet.
- Újra naggyá tesszük a nemzet fővárosát.
Az első három pont tehát a budapesti rezsimváltásról szól. A negyedik pont, a közlekedési káosz megszüntetése a forgalmi változások „visszacsinálását” takarhatja (kerékpársávok felszámolása, Lánchíd visszaadása az autósoknak), a tisztaság és rend talán a kukák visszaszerelését, illetve a hajléktalankérdés újabb, rendészeti jellegű kinyitását. Az otthonos és élhető, naggyá tett Budapest ígérete annyira tág, hogy gyakorlatilag egyszerre érthető alá bármi és semmi. Ehhez kellene egy jóval konkrétabb program, amit később számon lehetne kérni Szentkirályin.
Annak, hogy Szentkirályi nemhogy hosszú, de középtávú víziót sem mutatott be Budapesttel kapcsolatban a kampányában, két oka lehet. Egyrészt, hogy a Fidesznek halvány fogalma sincs, mit kezdjen a fővárossal azon túl, hogy szeretné megnyerni. A másik, hogy nem is számolnak azzal, hogy Szentkirályi meg tudja nyerni ezt a választást, de úgy vélik, kisebb politikai kárt jelent nekik, hogy ismét elveszítenek egy választást az ország legnagyobb és legmeghatározóbb városában, mint hogy meg sem méretik magukat.
A Fidesz főpolgármester-jelöltje így ahelyett, hogy arról beszélne, milyen jövőképet lát és kínál Budapestnek, Karácsony Gergellyel van elfoglalva, ennek apropóján pedig gyurcsányozik. A már idézett mandineres interjúban a volt miniszterelnök neve például 16-szor hangzott el, a hétfőn a Magyar Nemzetben megjelent írásban pedig 12-szer. Karácsony kapja az ívet egy állítólagos korrupciós ügy miatt, a közlekedési káosz miatt, felidézték „hiperpasszív” angoltudását, a Városháza állítólagos eladási szándékát, de rajta csattant januárban Walter Katalin BKK-vezér „pulykázása” is. Sőt, Bayer Zsolt műsorában már oda sikerült eljutni, hogy Szentkirályi nem randizna Karácsonnyal, mert
ő az a típus, aki mindig kimegy a vécére, ha hozzák a számlát.
Az ilyen típusú, lazának és emberközelinek tűnő szóhasználattal és megmondásokkal amúgy sem spórol Szentkirályi. Megafon-stílusú videókban ekézi Karácsonyt: „oké, de abban nem lesz köszönet”, „na, akkor tisztázzuk”, és kamuméter.
A stílus és az eszköz tehát modern: a kormánypárt a 2019-es európai parlamenti, majd önkormányzati választások után jött rá arra, hogy nem láthatók eléggé a közösségi médiában, ezt követően jött létre a Megafon Központ, majd pörögtek fel a politikusok Facebook-oldalai. 2022-ben pedig azt a tanulságot vonták le az újabb kétharmadból, hogy ezek már jobban működnek, mint a hagyományos média, részben ennek köszönhette vesztét például a PestiTv.
A gyurcsányozás viszont annak fényében kicsit idejétmúltnak tűnik, hogy épp erre a választásra fordult fel a belpolitika. A kegyelmi botrányt követően megjelent Magyar Péter, aki újraosztotta a politikai térképet, felülírta a korábbi jobb- és baloldali felosztást, helyette jött a régiekre és újakra osztott világkép. Vitézy Dávid is nehezen helyezhető el a régi típusú felosztásban, még akkor is, ha egykor az Orbán-kormány államtitkára volt.
Szentkirályi és a Fidesz kommunikációs gépezete egyelőre nem nyitott tüzet Vitézy Dávidra, még annak ellenére sem, hogy Vitézy viszont Karácsony Gergely ekézése mellett minden megszólalásában hosszú perceket szentel annak, hogy Lázár Jánosba és a kormányba kössön bele valahogyan. Valószínűleg még az odaszúrások ellenére is jól jön a kampánynak, hogy Vitézy Karácsonyt támadja. Vitézy amúgy is kap máshonnan törődést: volt főnökét, Tarlós Istvánt a kormánymédia előszeretettel szólaltatta meg az utóbbi hetekben, és beszéltette mind Karácsony, mind Vitézy ellen, utóbbival a volt főpolgármester vitája mára odáig mérgesedett, hogy Tarlós pert fontolgat a BKK egykori, általa kirúgott vezére ellen.
Arról egyelőre kevés közvélemény-kutatási adat áll rendelkezésünkre, hogy Szentkirályi Alexandra hogy áll támogatottságban. A Závecz mérése szerint Karácsony és Vitézy mögött kullog 16 százalékkal, így mára feltehetően a Fidesz is felismerte, hogy a kampány nem a vártnak megfelelően alakul.
A pártgépezet mindenesetre jól dolgozik: szombaton elképesztő mozgósítással, mindössze pár óra alatt összehozták Szentkirályinak az induláshoz szükséges aláírás–mennyiséget, és az ő plakátjai és pultjai kerültek ki a leggyorsabban a főváros utcáira.
