Domány András
Szerzőnk Domány András

Egy salátatörvényben elrejtett paragrafussal a kormány letett a szociális temetés intézményének bevezetéséről – a bevezetés 2013 óta húzódik, a legfrissebb határidő 2025 lett volna.

Egy rengeteg témáról szóló, „A jogi és gazdasági versenyképesség erősítése érdekében egyes törvények módosításáról” szóló saláta-törvényjavaslatban rejtették el alig észrevehető paragrafusként, hogy 2025-től sem vezetik be a szociális temetés intézményét, hanem végleg törlik.

Az előterjesztő Tuzson Bence igazságügyi miniszter nem fárasztotta magát azzal, hogy magyarázatot adjon a javaslatra, vagy legalább arra, hogy mi köze ennek a témának a törvényjavaslat címéhez, pedig egy másik, a jogalkotási törvény módosításáról szóló törvényjavaslatában éppen most akarja megerősíteni, hogy a jogszabályokhoz kötelező indoklást adni, amelyben bemutatják azokat a „társadalmi, gazdasági, szakmai okokat, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik”. Igaz, ezt máskor is gyakran megszegik.

2013-ban módosították a temetkezési törvényt úgy, hogy a rászorulóknak az állam ingyenesen ad sírhelyet és koporsót vagy urnát, de az elhunyt rokonának vállalnia kell, hogy ő vagy akit felkér, közreműködik a halott temetésre való előkészítésében, a sír kiásásában, visszahantolásában. Az elképzelést általános ellenszenv fogadta mind a közvélemény, mind az önkormányzatok részéről.

A határidőt már néhány hónap után 2014-ről 2015-re módosították, aztán újra és újra, a 2022-ben meghatározott legfrissebb határidő a bevezetésre 2025 lett volna.

Nyolcadszor halasztják el a „szociális temetés” bevezetését

Eredetileg 2014-től vezették volna be, most 2025 az új határidő, de úgy látszik, a kormány lemondani mégsem akar erről az ötletről.

Hirdetés
hvg360 Fetter Dóra 2024. december. 28. 07:00

„Három kérdés, és kiderül, felkészültek vagyunk-e váratlan vészhelyzetekre – ezen a teszten a lakosság fele elvérezne”

Van, aki túlaggódja, és van, aki félvállról veszi a ránk leselkedő veszélyeket, legyen szó háborúról, klímakatasztrófáról vagy csak egy kiadós áramszünetről. A kormány háborús veszélyről beszél, de nem tartja fontosnak az ország, az emberek felkészítését váratlan helyzetekre. Vasárus Gábort, a Hun-Ren KRTK Regionális Kutatások Intézete tudományos munkatársát arról kérdeztük, mit lehetne tenni azért, hogy valóban senkit ne érjen készületlenül, ha jönne a baj.