A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke beszélt arról, hogy az oktatási államtitkár hogyan reagált arra a felvetésre, hogy többet kellene fizetni a pedagógiai asszisztenseknek havi nettó 210 ezer forintnál.
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke a Köznevelés-stratégiai Kerekasztal keddi ülésén többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a pedagógusbér-emelésből kimaradtak azok, akik pedagógusvégzettség nélkül végeznek nevelést, oktatást közvetlenül segítő munkát.
Esetükben is szükség lenne egy minimum 20 százalékos növekedésre, jelenleg ugyanis mindössze bruttó 350 ezer forintot, azaz nettó 210 ezer forintot kapnak
– érvelt Totyik, aki azt állítja, neki Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár korábban erre azt válaszolta, hogy
amíg találunk munkaerőt ilyen kondíciók mellett, nem fogunk többet fizetni.
A PSZ elnöke az Index szerint Maruzsa válaszáról akkor beszélt, amikor bemutatta a PSZ és a Forrás Társadalomkutató Intézetnek a közös, februári felmérést, amelyből kiderült, hogy
a pedagógusok átlagosan csak 30,2 százalékos béremelést kaptak a beígért 32,2 százalék helyett.
A 2096 pedagógus bevonásával készített felmérés szerint a pedagógus-átlagbér, amely tavaly bruttó 517 ezer forint volt, mára bruttó 620 127-re emelkedett.
Az átlaghoz képest jobban jártak azok a tanárok, akik szakképzési centrumokban dolgoznak, náluk átlagosan 44 százalékkal nőttek a bérek. Ezzel szemben az egyetemek és alapítványok által fenntartott iskolák pedagógusainak a bére csak 20-21 százalékos átlagos emelkedést mutat.
A legrosszabb helyzetben talán az óvodapedagógusok vannak, ők eleve nagyon keveset kerestek, és a béremelésük is csak 24,6 százalék körül alakult.
Bár a Klebelsberg Központ korábban azt közölte, hogy az oktatásban dolgozók 65 százaléka kapott 32 százalék feletti emelést, a PSZ felmérése alapján ekkora növekedést csak a pedagógusok 16 százaléka tapasztalt.
Azt is megkérdezték a tanároktól, hogy mennyire elégedettek a béremeléssel, erre a megkérdezettek az 5 fokú skálán csak 2,5-ös értéket adtak.
