Az ítélet ellen sem az ügyészség, sem Sz. Szilárd nem fellebbezett, így az jogerős. Sz. Szilárdot emberölés kísérletével vádolta meg az ügyészség a tavaly januári újbudai rendőrgyilkosság miatt, azonban a férfi a bíróság szerint már az eset előtt is pszichés betegséggel küszködött.
Felmentette pénteken a bíróság Sz. Szilárdot, az újbudai rendőrgyilkossággal megvádolt férfit az emberölés kísérletének vádja alól.
Ez nem azt jelenti, hogy Sz. Szilárd szabadul: a bíróság a férfi kényszergyógykezelését rendelte el. A bíróság szerint Sz. Szilárd kevert paranoid személyiség, nem ismerte fel, hogy cselekményének milyen következménye van. Kóros elmeállapota miatt így attól is kell tartani, hogy ha elengedik, akkor újra elköveti azt, amiért most bíróság elé került.
A bíró az ítélet indoklásában azt mondta, hogy a vádlott arra alapozta védekezését, hogy jogosan védekezett a rátámadó rendőrök ellen, akik aztán utólag megpróbálták őt minél rosszabb színben feltüntetni. Ezt viszont a bíróság szerint egyértelműen cáfolták a tanúk vallomásai, különösen az áldozattal, Baumann Péterrel tartó Kállay László és Dobos László.
A tanúvallomások között azonban azt a bíró is elismerte, hogy vannak apró ellentmondások, ennek ellenére viszont egy egységes kép kirajzolódik belőlük. Ez a bíróság szerint pont azt bizonyítja, hogy a tanúk nem beszéltek össze. Így a vallomások erősítik a rendőrök vallomásait és egymást is, miközben cáfolják mindazt, amit az esetről Sz. Szilárd elmondott.
A bíró szerint azok a sérülések, amiket a rendőrökön találtak, emberölési kísérletre utalnak, nem pedig csupán sérülésokozási szándékra. Úgyhogy Sz. Szilárd, ha beszámítható lett volna azon a tavaly januári éjszakán, így büntethető lenne, most minden bizonnyal börtönbüntetést kapott volna, ha tiszta tudatállapotban is megöli Baumann Pétert. A bíró külön kiemelte, hogy Sz. Szilárd nem volt jogos védelmi helyzetben.
A bíró külön kiemelte, hogy az ügy egyik kulcspontja volt, hogy a vádlott milyen elmeállapotban van. Így bár voltak ellentmondások a tanúként beidézett IMEI-s kezelőorvosok és a kirendelt szakértő között, abban egyetértés volt közöttük is, hogy
a gyilkosság pillanatában Sz. Szilárd kóros elmeállapotú volt.
A bíró kiemelte: ebben a helyzetben egyszerűen nincs más lehetősége, mint az, hogy felmenti a vádlottat. Sz. Szilárd az ítéletet szokatlanul nyugodtan, közbeszólás, mozgolódás nélkül hallgatta végig.
Az ügyészség az ítéletet tudomásul vette, nem nyújtottak be ellene fellebbezést. Némi meglepetésre ugyanígy tett Sz. Szilárd is, így az ítélet jogerős.
Mi történt a Lecke utcában?
Sz. Szilárd tavaly januárban, az újbudai Lecke utcában kezdett tombolni, ekkor hívtak hozzá rendőrt. A rendőrség három fővel vonult ki, ők tartóztatták fel a férfit. Sz. a vád szerint akkor támadt rájuk késsel, amikor a Lecke utcai társasházban lekapcsolódtak a fények. Baumann Pétert annyira súlyosan megszúrta, hogy a rendőr belehalt sérüléseibe. Két társa, akik kedden a bíróságon is jelen voltak, a villamosmegállóban érték utol, és miután Sz. Szilárd figyelmeztető lövésükre sem állt meg, egyikük lábon lőtte őt.
Sz. Szilárd a per előkészítő ülésén egészen másképp idézte fel a gyilkosság estéjét, bár részben beismerő vallomást tett, azt elismerte, hogy Baumann Pétert valóban megölte. Azt mondta, a rendőrök próbálták megütni, ezért kezdett menekülni előlük. Baumann állítása szerint „rámászott”, ekkor szúrta őt meg, sőt, azt is állította, hogy egyenesen a rendőr fordult bele a késbe.
„Ez nonszensz, ez hazugság, ez röhejes”
Pénteken a bíróságon Sz. Szilárd hosszú beszédet tartott még azelőtt, hogy az utolsó szó jogán felszólalhatott volna. Az összefüggéstelen, többször önmagának ellentmondó, csapongó beszédből pár dolog azért kiderült. Ilyen, hogy Sz. teljesen hiteltelennek tartja az összes tanú vallomását, de az ügyészségbe is belekötött, akik szerinte nem végeztek tényfeltáró nyomozói munkát. „Ez nonszensz, ez hazugság, ez röhejes” – mondta szinte minden tanúvallomással és bizonyítékkal kapcsolatban. Sz. Szilárd beszédével gyakorlatilag saját magát hergelte fel: egyre hangosabban beszélt, a végén már szinte kiabált, és úgy gesztikulált, mutogatott, hogy láncainak csörgése majdnem olyan hangos volt, mint beszéde.
Jutott beszólásból a TV2-nek is, akik szerinte „Sherlock Holmes-i magasságokba” emelkedtek oknyomozó, de szerinte teljesen hiteltelen, róla szóló riportjukkal. A bíró beszéde közben gyakran figyelmeztette önismétlései miatt, valamint azért, mert olyan eseményeket hozott fel, amelyek egyáltalán nem tartoznak a jelenlegi ügyhöz, de Sz. Szilárd a csúcsot akkor érte el, amikor azzal próbálta bizonygatni, hogy ő amúgy a rendőrök pártján áll, hogy elmondta: volt, hogy egy vödör gumicukrot vitt be a XI. kerületi kapitányságra ajándékként, de olyan is, hogy
Gulyás Mártont osztotta ki, amikor az aktivista 2016-ban „fetrengve szavalta a Himnuszt” a készenlétisek előtt egy tüntetésen.
A három, ellene intézkedő rendőr közül a két túlélőt „jól kommunikáló cinkosoknak” és hazugnak nevezte, állítása szerint nem adtak le rá figyelmeztető lövést, hiszen a kamerafelvételeken nem látszik a magasba emelkedő kezük. Szerinte ezt bizonyítja az is, hogy nem találtak a helyszínen egynél több töltényhüvelyt, és nem hallatszottak a lövések hangjai sem. „Ez nem nyomozás, hanem karaktergyilkosság, ami folyik” – jelentette ki Sz. Szilárd. Szerinte a nyomozók őt egyszerűen elmebetegnek próbálták beállítani, a tanúk pedig rendőri nyomás alatt vallottak.
„Akaratom ellenére senkit nem akartam megölni. Senkinek nem kívánom azt a gyűlöletet, amit én ennek hatására átéltem”
– jelentette ki. Majd kicsit később hozzátette: „Én azt vitatom, hogy bűncselekményt követtem volna el”. Ezt arra alapozza, hogy ő veszélyben érezte a felette lakó hölgyet, csupán segíteni szeretett volna neki, ez pedig szerinte nem bűncselekmény.
Sz. Szilárd az utolsó szó jogán azért felszólalt még egyszer. Azt mondta, nem hazudott semmiben, ezt szakértő is megállapította, igazat mondott mindenben. “A mai napig nem volt semmi gond velem. Ezen kívül
őszintén sajnálom a történteket. Belekényszerítettek a helyzetbe. Baleset volt, ami történt. Menekülni akartam. Őszintén sajnálom Baumann Pétert, láttam a tévében a családját, amikor riportot adtak róla. Nem tudom, hogy ő cinkosa volt-e a Kállaynak és a Dobosnak”
– magyarázta. Hozzátette, hogy amikor a villamosmegállóban látta, hogy Baumann nem jön ki a házból, aggódni kezdett érte.
A perbeszédek
A rendőri intézkedést viszont Prancz Balázs ügyész szakszerűnek, mi több, empatikusnak, türelmesnek nevezte, szerinte éppen Sz. Szilárd volt az, aki a hatályos törvények ellenére indokolatlanul ellenállt. Mindhárom, ellen intézkedő rendőrt megkéselte, mint ismert, egyikük, Baumann Péter bele is halt sérüléseibe. Prancz kiemelte: fenntartja a vádiratban írtakat, hiszen kétséget kizáróan bizonyítható, hogy Sz. Szilárd elkövette a bűncselekményt. Büntethetőségének mégis van akadálya, ráadásul olyan, amely egyenesen kizárja a büntethetőségét:
a férfi paranoid pszichózisban szenved, kényszergyógykezelése indokolt.
Az ügyész annak ellenére mondta pénteken ezt, hogy az IMEI orvosai szerint épp ellenkezőleg van, nem indokolt a kényszergyógykezelés. Az eljárás során meghallgatott szakértők szerint viszont nagyon is indokolt a kényszergyógykezelés. Prancz szintén a szakértőkre hivatkozva állítja: Sz. Szilárd esetében fennáll a bűnismétlés veszélye is. Az ügyész így a kóros elmeállapotra hivatkozva indítványozta, hogy a bíró mentse fel Sz. Szilárdot, és rendelje el kényszergyógykezelését.
Baumann Péter elhunyt rendőr ügyvédje szerint viszont furcsa helyzet állt elő: egyetért Sz. Szilárddal abban, hogy a férfi nem kóros elmeállapotú. Szerinte ahhoz, hogy megállapítsuk, egy vádlott tisztán beszél-e, átlátja-e amit mond, ahhoz nem kell elmeszakértőnek lenni. Azt mondta, a vádlott intellektusa az átlagot eléri, sőt, szóhasználata alapján meg is haladja. Ami történt, így nem Sz. Szilárd kóros elmeállapotának, hanem személyiségszerkezetének tudható be.
Az ügyvéd röviden beszélt perbeszédében Baumann Péterről is, felidézte életét, kiemelte, hogy a férfinek gyermekkori álma volt, hogy rendőr legyen. 2013-ban került állományba Újbudán, 2023 elején már barátnőjével az esküvőjüket tervezték, amikor Sz. Szilárd szolgálat közben meggyilkolta. Az ügyvéd arra kérte a bírót, hogy rendeljen ki új elmeorvos-szakértőt. Az ügyvéd nem értett egyet a korábban kirendelt szakértővel abban sem, hogy Sz. Szilárdnak ne lenne realitásérzékelése, hiszen van jogosítványa, munkáját el tudta végezni, volt védekezési stratégiája, ami világosan látható volt.
Perbeszédet mondott pénteken Kállay László és Dobos László ügyvédje is. Kállay és Dobos voltak a meggyilkolt Baumann Péter társai azon az éjszakán, amikor a Lecke utcába riasztották őket tavaly januárban. Kállay ügyvédjén keresztül azt üzente:
Sz. Szilárd nem volt beszámíthatatlan aznap este, amikor a gyilkosság történt.
Világosan válaszolt még arra is, amikor megkérdezték tőle, hogy fogyasztott-e kábítószert. Az ügyvéd szerint Sz. Szilárd valóban szenvedhet valamilyen betegségben, valóban lehet, hogy kóros elmeállapotú, de nem derült ki pontosan, hogy mi baja van, mivel a bíróság túl gyorsan lezárta a tárgyalás erre vonatkozó részét.
Ahhoz, hogy a megkéselt rendőrök ügyvédeinek érvelését értelmezni tudjuk, érdemes tudni: ha a bíróság arra jutott volna, hogy az ügyvédeknek igazuk van, Sz. Szilárd pedig valóban nem kóros elmeállapotú, az azt jelentette volna, hogy büntethető. Ebben az esetben pedig jó eséllyel élete végéig börtönbe került volna.
Az ügyvédek azért érveltek erősen a börtön mellett és a kényszergyógykezelés ellen, mert utóbbi esetében Sz. Szilárd állapotát hathavonta felülvizsgálják, és akár dönthetnek is szabadlábra helyezéséről.
Perbeszédében Sz. Szilárd ügyvédje azt mondta, több ellentmondás is van a bizonyítási eljárásban, mind a tanúk vallomásai között, mind a bizonyítékoknál. Ő is azt mondta, hogy Baumann belefordult abba a késbe, amit Sz. Szilárd maga előtt tartott, a férfinek nem volt úgymond ölési szándéka. Hozzátette: Sz. Szilárd szúró mozdulatot nem tett sem Baumann, sem a többi rendőr felé. Az ügyvéd arról, hogy miért volt Sz. Szilárdnál kés, gyakorlatilag ugyanazt mondta, mint védence: azért, mert azt hitte, hogy a felette lakó nő veszélyben van, őt akarta megvédeni vele.
Hasonlóan érvelt azzal kapcsolatban is, hogy miért szegült szembe Sz. Szilárd az intézkedő rendőrökkel: azt mondta, a férfi veszélyben érezte magát, ezért akart minden áron megszökni a rendőrök elől.
Az ügyvéd amellett érvelt, hogy Sz. Szilárd kóros elmeállapotú, betegsége pedig már megvolt a gyilkosság előtt is. Paranoid téveszméi vannak, szorong, indulatos, gyanakszik. Azt mondta, Sz. Szilárd nem volt azzal tisztában, hogy mit csinál azon a januári estén, amikor leszúrta a három rendőrt. Egyszerűen nem ismerte fel, hogy mivel jár, ha nemhogy rendőrre, de egyáltalán emberre támad felfegyverkezve.
A bíró ezt követően hirdette ki, hogy nem tartja szükségesnek azt, hogy új igazságügyi szakértőt rendeljen ki az ügyben.
A gyilkosságról, valamint az őszi előkészítő ülésről és a tárgyalásokról ezekben a cikkeinkben írtunk bővebben:
