Volt és leendő munkahelyén, az Alkotmánybíróságon és a Sándor-palotán keresztül is kértük reagálást, nyilatkozatot a megválasztott államfőtől, Sulyok Tamástól arra, hogy valótlanságokat nyilatkozott az apjáról, dr. Sulyok Lászlóról. Mint kiderült, nem simán kommunista bosszú miatt kellett az ügyvéd apjának bujkálnia, hanem mert szerepet vállalt egy hazai náci pártban.
Államfővé választása utáni első, az Országgyűlés előtt elmondott beszédében Sulyok László megválasztott és március 5-én hivatalba lépő köztársasági elnök ugyan külön is megemlítette édesapját, amikor arról beszélt, hogy a szülei “magyart és keresztényt igyekeztek faragni belőle”, ám ennél többet azóta nem mondott róla, és a felesége sem említette az apóst minapi interjújában.
Pedig Sulyok édesapja, a szintén jogász, székesfehérvári ügyvéd dr. Sulyok László személye az elmúlt napokban új megvilágításba került, mivel náci szimpatizáns múltjára derült fény, ám erre nyilvánosan nem ragált Sulyok Tamás. A hvg.hu megkeresésére sem, pedig pénteken egykori munkahelyén, az Alkotmánybíróságon, illetve új hivatalán, a Sándor-palotán keresztül is próbáltuk nyilatkozatra bírni.
Ismert, édesapjáról a leendő államfő korábban úgy nyilatkozott, hogy 1946-ban távollétében halálra ítélte a népbíróság, mert válóperes ügyvédként elvállalta egy olyan asszony ügyét, akinek a férje később városi párttitkár lett. A Sulyok Tamás által “leszámolásként”, bosszúként emlegetett ítéletet az apja csak úgy tudta elkerülni, hogy tíz évig az ország másik felében bujkált, papírok nélkül.
A történetet azonban más megvilágításba helyezte Karsai László történésznek a hvg360-on megjelent írása, amelyben felhívta a figyelmet arra: a Sulyok által előadott fenti családtörténetben mindössze két dolog stimmel: az édesapja neve és az, hogy Székesfehérvárton volt ügyvéd. Minden másban, állítja korabeli dokumentumok alapján Karsai,
Sulyok Tamás vagy rosszul tudja, vagy hazudik.”
Ugyanis – fejtette ki a történész –, az új államfő édesapját, “dr. Sulyok László székesfehérvári ügyvédet soha, senki, legkevésbé a népbíróság nem ítélte halálra”. Az igaz, hogy elkezdett bujkálni, de nem 1946-ban, és nem az állítólagos halálra ítélése után, hanem már 1945 tavaszán, közvetlenül a felszabadulás után. Méghozzá – Karsai szerint – azért, mert
Sulyok Lászlót körözték, mivel tisztázni akarták a nyilas mozgalomban játszott szerepét – pontosabban a Baky-Pálffy-féle náci kollaboráns kis pártban játszott szerepét.
Az elnök apja és a népbíróság: Sulyok Tamás rosszul tudja, vagy hazudik
Székesfehérváron dr. Sulyok László néven egy ügyvéd volt 1945 előtt, s egy ilyen nevű ügyvéd ellen indult nyomozás a német megszállást dicsőítő, a magyar nemzetiszocialista mozgalom mellett mozgósító cikkéért a háború után. Magyarország új államfőjének, Sulyok Tamásnak apját dr. Sulyok Lászlónak hívták, aki fehérvári ügyvéd volt és bujkált 1945 után.
Karsai után Ungváry Krisztián történész a Telexen közölt véleménycikket Sulyok Tamás édespjáról. Ebben, mint arról a hvg.hu is írt, Karsai írására reagálva Ungváry azt fejtegette, hogy “Nem volna szükség ezekre a hazugságokra, ha Sulyok nem próbálná a kommunizmus áldozatának beállítani saját magát és apját”.
A történész arra is kitért, hogy halálos ítélet helyett még a vádemelésig sem jutnak el a hatóságok, majd aztán 1949-ben is csak azért porolják le az ügyét, hogy végleg ad acta tegyék. Ungváry szerint ennek “a Sulyok László jelentéktelenségén túlmutató oka, hogy Sulyok már az 1944-es cikkében is arról írt, hogy a nemzetiszocialista államban az uralom a munkásé lesz”. Ez pedig szerinte
a nemzeti rész elfelejtését követően egészen vállalható álláspont volt a hatalom új birtokosai számára is.”
Ungváry úgy folytatta: nem került elő bizonyíték, ami igazolta volna, hogy Sulyok László bármilyen szinten is érintett lett volna akár a holokausztban, akár a későbbi nyilas hatalomátvételben, így még az állambiztonsági megfigyelésére sincs adat, holott a nyilas vagy nemzetiszocialista múlttal rendelkezők esetében ez gyakori volt.
A történész megállapításai megkérdőjelezi Sulyok Tamás azon történetét is, miszerint az állambiztonság még a 80-as években is megfigyelte a családját. Arra is felhívta a figyelmet: ha valakit, mint megátalkodott szélsőjobboldalit tart megfigyelés alatt az állambiztonság, annak a fiából bajosan lesz jogász, mert egyszerűen nem vették volna fel a jogi egyetemre. Ungváry meg is állapítja:
Ennyi ellentmondó információ, ennyi logikai bakugrás után kijelenthető, hogy életszerűtlen az a történet, amit Sulyok Tamás előad. Lehetetlen másra gondolni, mint arra, hogy Sulyok valótlanságai egyúttal tudatos hazugságok is.”
