Mutatjuk, mit ír a törvény, és hogy volt ez, mikor Schmitt Pál távozott. Akkor Orbán Viktor két hetet várt, mielőtt bemondta volna az új embert. Kérdés, most is így lesz-e.
Ahhoz, hogy Novák Katalin hivatalosan is lemondjon a köztársasági elnöki posztról, be kell nyújtania egy írásbeli nyilatkozatot az Országgyűlésnek, amit a képviselőknek el kell fogadniuk.
A nyilatkozatban megjelöli lemondása időpontját (tételezzük fel, 2024.02.10.), onnantól számítva legkorábban 15 napon belül szűnhet meg a megbízatása.
Nagy Iván Zsolt: Nováknak mennie kellett, de máris tartunk attól, ki jön a helyére
Orbán Viktor három 2010 utáni elnökjelöltjéből eddig kettő megbukott, és ez politikai karrierje legcsúfosabb kudarca. Ne legyen azonban illúziónk, ettől még nem mond le a hatalom legapróbb részének ellenőrzéséről sem. Sőt, a történetben van még egy plusz csavar is.
Amennyiben nem jelöl meg időpontot, úgy akkor szűnik meg a megbizatása, amikor az Országgyűlés elfogadja azt.
Most nem ülésezik a parlament, de ettől még benyújthatja Novák a lemondását, és rendkívüli ülést sem kell feltétlen összehívni, hiszen február 26-tól úgy is indul a tavaszi ülésszak.Bár van egy olyan opció a törvényben, hogy 15 napon belül megfontolásra kérik az államfőt, és így hosszabb ideig tart a procedúra, de erre egy ilyen botrány után minimális esély van.
Ahogy Schmitt Pált sem marasztalták. Schmitt hosszú hárítás és magyarázkodás után végül 2011.04.02-én jelentette be lemondását az Országgyűlésben (a parlamenti beszéde végéig kellett várni az ominózus mondatra), amit a képviselők durván három órával később már el is fogadtak.
Akkor még 386 fős volt a Parlament, így 338 igen, 5 nem és 6 tartózkodás született. Azt nem rögzíti az Alaptörvény, hogy a lemondás elfogadásához kétharmadra van-e szükség, de lényegében kizárható, hogy ebben az ügyben ne együtt mozogna a Fidesz-KDNP.
Amíg nem választják meg az új elnököt, Kövér László tölti be a tisztséget ügyvivőként, házelnöki posztjából adódóan. Ebben legalább állandóság van: Schmitt helyett is Kövér szállt be addig, míg meg nem választották a következőt, Áder Jánost. Kövér neve egyébként rendes elnökként is felmerült, de ő nem akart az lenni.
De visszatérve: garantált, hogy törvény nem marad aláíratlan, Nováknak pedig a továbbiakban is jár a köztársasági elnök megszólítás, annyi fizetés, mint elnökként, szolgálati autó és igény esetén megfelelő lakás is, plusz egy két fős titkárság. Eredetileg ez csak azoknak a volt elnököknek járt volna, akik kitöltik az ötéves ciklust, de a Schmitt-botrány idején a Fidesz módosított a törvényen, és eltörölte az időkorlátot.Túlélheti-e sértetlenül a kormány Novák Katalin és Varga Judit bukását?
Megbízható kommunikációs stratégiához nyúl a kormány a kegyelembotrány után: bezzegeléssel és Gyurcsányozással igyekeznek túllépni a történelmi skalpvesztéseken. Most azonban nincs garancia arra, hogy a válságokban edződött Orbán megerősödve jön ki a sztoriból: pénz nincs a szavazók megtartására, az egész világ ránk figyel, az utódlás pedig kizárólag zűrös lehet.
Legutóbb az új államfőt Schmitt lemondása után két héttel jelentett be Orbán Viktor, valószínűleg azért, mert megvárta, hogy majdnem leteljen a 15 nap, amíg Schmitt még hivatalban van.
Ha most is ezzel a forgatókönyvvel számolunk, akkor megvárhatja az ülésszak kezdetét, de az sem kizárt, hogy a jövő szombati évértékelőn jelenti be az új nevet (pontosabban, neveket, hiszen Varga Judit közéletből való távozásával az EP-listavezető is kiesett).
De hogy néz ki a jelölés a gyakorlatban?
Ahhoz, hogy valaki jelölt legyen, az országgyűlési képviselők legalább egyötödének írásbeli ajánlása kell, a jelölést az Országgyűlés elnökéhez a szavazás elrendelése előtt kell benyújtani. Az ellenzék is állíthat egy jelöltet, hiszen mindössze 40 aláírás kell hozzá.
A jelöltekről a képviselők szavaznak. Első körben akkor lesz valaki köztársasági elnök, ha megvan a képviselők kétharmadának szavazata. Ez most garantált, úgyhogy nem részleteznénk túl, mi van az egyéb esetekben, csak röviden annyit, hogy lehet második kör, ahol a két legjobb eredményt elérő verseng egymással, és az nyer, aki több szavazatot kap.
A megválasztott köztársasági elnök a választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalba, hivatalba lépését megelőzően az Országgyűlés előtt esküt tesz.
