Közzétette a kormány annak a nemzetközi megállapodásnak a tervezetét, amely alapján az Egyesült Arab Emírségekből érkező befektető megépítheti a Rákosrendezőre tervezett mini-Dubajt.

A tervezet szerint a magyar kormány vállalja, hogy

• a területet közbeszerzés vagy pályáztatás nélkül eladja az Egyesült Arab Emírségek által kijelölt beruházónak;
• stratégiai együttműködési megállapodást köt a beruházóval, és a projektet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak minősíti;
• a projekt megvalósításához szükséges állami infrastrukturális fejlesztéseket (gyalogos felüljáró, vasút feletti közúti felüljáró, vasúti pálya fejlesztése, a vasúti pálya befedése arra alkalmas módon, hogy felette egy park kialakítható legyen, M1 metró meghosszabbítása, kerékpárút és gyalogút) megvalósítja, és az ehhez 800 millió euró (mintegy 303 milliárd forint) forrást biztosít;
• a reptéri gyorsvasút jövőbeni fejlesztése esetén közvetlen kapcsolatot biztosít a projektben létrehozott vasútállomás és a repülőtér között;
• törekszik arra, hogy a fejlesztések 5 százalékos áfakulccsal valósulhassanak meg.

Ezért cserébe az Egyesült Arab Emírségek kormánya vállalja, hogy a kijelölt beruházó ötmilliárd euró (mintegy 1900 milliárd forint) értékű beruházást valósít meg a területen.

Ahogy beszámoltunk róla, a beruházó nagy valószínűséggel a 67 éves üzletember, Mohamed Alabbar lesz, aki a Burdzs Kalifát építette. A beruházásról ide kattintva olvashatják részletes írásunkat, arról pedig, hogy számos fejlemény arra mutat, hogy a kormányzati megbízásokkal eddig is bőségesen ellátott gazdasági szereplők ebből a projektből is hasznot húzhatnak, alábbi cikkünkben olvashatnak bővebben:

Alakul a maxi-NER-biznisz a rákosrendezői maxi-Dubaj-projektnél

Garancsi István egyik fontos embere irányítja a beruházó Mohamed Alabbar magyarországi cégét. Számos más fejlemény is alátámasztani látszik, hogy a kormányzati megbízásokkal eddig is bőségesen ellátott gazdasági szereplők ebből a projektből is hasznot húzhatnak.

Építész szakértők pedig az alábbi anyagainkban mondták el véleményüket a nagyratörő tervekről:

Smiló Dávid építész: Abszolút belefér, hogy legyenek felhőkarcolók is Rákosrendezőn

Kétszáz méter magas épülethatárig meg lehet úgy komponálni egy negyedet, hogy az a város részévé váljon, és ne érezzük förtelmesnek - mondta a hvg360-nak adott interjúban Smiló Dávid építész, a Paradigma Ariadné építésziroda munkatársa. Szerinte nem egyértelmű alapvetés, hogy ha bármi bekerül a Hősök tere mögé, az rossz.

Nem a felhőkarcoló a baj Rákos-Dubajjal - Dományi Bálint építész-urbanista a Fülkében

Egyik oldalon van a szakmai konszenzus, a másikon pedig az állam - az elmúlt 13 évben megszokott forgatókönyv ezúttal Rákosrendezőn kerül a színpadra. De hogyan kellene kinéznie egyébként egy ilyen fejlesztésnek és mit kell tudni Budapest azon részéről, ahol "millenniumi" építkezés kezdődhet? Erről beszélgettünk közéleti podcastunkban.