Csak tavaly augusztus óta havonta átlagosan 127 külföldi embercsempész szabadulhatott. Az embercsempészek szabadon bocsátását a kormány azzal magyarázta korábban, hogy ellátásuk éves szinten több milliárd forintos költségekkel terheli a büntetés-végrehajtási szervezetet.
Korábban azt lehetett tudni, hogy tavaly augusztus elejéig 1385 külföldi embercsempészt engedtek ki a magyar börtönökből. Ezek szerint tavaly augusztus óta 636 ilyen elítélt hagyhatta el a börtönök falait. Ez egyben azt is jelenti, hogy tavaly augusztus óta átlagosan 127 rabot engedtek ki havonta, ami napi négyes átlagot jelent. Magyarországon a döntés meghozatala előtt a fogvatartotti állomány 13 százalékát, 2600 főt tették ki a külföldiek, többségük embercsempészetért ült.
A kormány tavaly áprilisban fogadta el azt a rendeletet, amely a külföldi állampolgárságú embercsempészeket úgynevezett „reintegrációs őrizetbe” helyezi. A reintegrációs őrizet szabályai szerint az a Magyarországon jogerősen elítélt embercsempész, aki egyéb, súlyosabb bűncselekményt nem követett el, és megígéri, hogy 72 órán belül elhagyja az országot, távozhat a börtönökből, fegyházakból. Formálisan ugyan „reintegrációs őrizetbe" kerül az elítélt, de a gyakorlatban a rendszer szélnek ereszti, és oda megy, ahova csak akar.
A szabályozás szerint ha az elítélt nem hagyta el 72 órán belül Magyarország területét, vagy a magatartási szabályt megszegve a reintegrációs őrizet időtartama alatt az ország területére visszatért és erről a rendőrség tudomást szerez, úgy „az elítéltet elfogja, és az elfogás helyéhez legközelebb eső büntetés-végrehajtási intézetbe állítja elő”. Ebben az esetben az elítéltnek a hátralévő szabadságvesztését is le kell töltenie.
Miután a kormány lehetővé tette azt, hogy a külföldi embercsempészek szabadulhassanak, egyre több külföldi embercsempész lett érdekelt abban, hogy ügyében mielőbb jogerős ítéletet hozzon a bíróság. Ha ugyanis megszületett a jogerős ítélet, az elítélt gyakorlatilag zöld utat kapott a szabadulásra.
A kormány azzal indokolta a külföldi embercsempészek börtönből való kiengedését, hogy az ellátásuk komoly terhet ró a költségvetésre. Az elmúlt években valóban nőtt az embercsempész bűncselekmények száma, a hírekben is nap mint nap hallunk lekapcsolt vagy éppen a rendőrök elől menekülő embercsempészekről. A növekvő esetszám miatt nőtt az embercsempészet miatt jogerős ítéletet töltők száma is, ahogy az embercsempészet gyanújával letartóztatottak száma is megemelkedett. 2022. december végén az embercsempészés volt a leggyakoribb letartóztatási ok.
Szakemberek szerint azonban a kormány menekültpolitikája is hozzájárult ahhoz, hogy az embercsempészet egyre nagyobb biznisz lett. Menedékkérelmet ugyanis sem a határon, sem Magyarországon nem lehet benyújtani 2020 májusa óta. Ezzel viszont a szervezett bűnözői köröknek is „piacot" teremtenek, mert a menedékkérők nem is próbálják meg a legális utat.
Ráadásul azzal, hogy a kormány a már jogerősen elítélt embercsempészeket elengedi, valójában lenullázza azoknak az embereknek, rendőröknek, ügyészeknek a munkáját, akik azon fáradoztak, hogy a csempészeket rács mögé dugják. Ezekben az eljárásokban emellett egy sor más költség is keletkezik, például a tolmácsok díja, ami így szintén feleslegesen elköltött pénz.
Az, hogy a kormány gyakorlatilag szabadon engedi a külföldi embercsempészeket, az Európai Uniónak, de különösen a szomszédos Ausztriának nem tetszik. Bécs diplomáciai úton is tiltakozott. Tavaly májusban az osztrák külügy bekérette a magyar nagykövetet az embercsempészek szabadon bocsátása miatt. Az osztrák vezetés azért sem örült a magyar kormány lépésének, mert az Ausztriába tömegesen érkező illegális bevándorlók jelentős része a kemény menekültellenes politikát hangoztató Magyarországon keresztül jut be az országba.
A magyar rabok tetszését sem nyerte el a rendelet a hírek szerint, mégpedig azért nem, mert igazságtalannak tartották azt. Főleg azok az embercsempészet miatt elítélt magyarok, akik bár ugyanazért ültek, mégsem távozhattak, miközben olyan külföldiek szabadultak, akik adott esetben akár nemzetközi bűnszervezetekhez tartozhatnak.
Borítóképünk illusztráció a 2022. április 9-én összeroncsolódott lengyel hatósági jelzésű személyautó, amelyben magát négy albán állampolgárnak valló illegális bevándorló és egy szerb embercsempész férfi volt. A kocsit vezető férfit a helyszínen elfogták és előállították. Fotó: MTI / Mihádák Zoltán
