Egész napos, estébe nyúló szavazáson hétfőn megválasztották az Országos Bírói Tanács (OBT) 14 új tagját. A 15 tagú testület tagja a törvény szerint a Kúria mindenkori elnöke (jelenleg Varga Zs. András).

Az évkezdet egyik legfontosabb választásán nem kisebb volt a tét, mint a bírói függetlenség. Eddig ugyanis jórészt a január 31-ig hivatalban lévő OBT-tagok ellenállása tudta visszafordulásra kényszeríteni a kormányt abban az évtizedes törekvésében, hogy az igazságszolgáltatás és a végrehajtó hatalom közti éles határt eltüntesse. Az OBT hatásköreinek jelentős megerősítése fontos pontja volt annak az Európai Unió által a pénzekért cserébe követelt igazságügyi reformnak is.

A bírói függetlenség a tét az év egyik legfontosabb magyar választásán

Az Országos Bírói Tanács korábban többször sikerrel fékezte a politikai beavatkozásokat, de változhat a helyzet, ha a hatalommal lojális tagok kerülnek többségbe a testületben. Néhány ezer bíró döntésén múlik, meg lehet-e akadályozni, hogy Varga Zs. András Kúria-elnök leuralja az igazságszolgáltatást.

Nem meglepő, hogy a háttérben már tavaly megindult a harc az új összetételű testület elfoglalásáért. A bírói gyakorlat nélkül, rá szabott törvénymódosítással Kúria-elnöknek megválasztott Varga Zs. András korábban nyilvánosan is kritizálta az igazságügyi reformot, december közepén pedig levélben jelezte, milyen tagok megválasztását tartaná „szerencsésnek”. Hasonló próbálkozás már korábban is volt, amikor a Fővárosi Törvényszék elnöke, Tatár-Kis Péter igyekezett a fennhatósága alá tartozó bírók közt egyfajta előszűrést kieszközölni.

Sokatmondó, hogy az OBT decemberi ülésén páratlan, személyeskedő vita alakult ki Varga Zs. András és Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal elnöke között. Ebben Senyei azt vágta a Kúria elnökének fejéhez, hogy egyetlen vágya az igazságszolgáltatás leuralása. „Aki ezzel ellentétes véleményt formál, azt ellenségként kezeli. Ezt látjuk, tudjuk több esetben is” – mondta az OBH-elnök Varga Zs. szemébe.

Bár az igazságügyi reform ezt megengedte volt, az OBT volt tagjai kivétel nélkül úgy döntöttek, nem indulnak újra a tisztségért.

A jogállam kötelez: az OBT megerősödött, a vezetői mégsem indulnak újra - páros interjú

Az Országos Bírói Tanács érdemi hatásköröket szerzett az EU-val kötött kormányzati megállapodás jóvoltából a nyáron, pont mikor tagjainak hatéves megbízása véget ér. Mi a választás tétje, mit szólnak a befolyásolási kísérletekhez, és miért zárják ki az újraindulást? Matusik Tamás OBT-elnököt és a szervezet szóvivői feladatait is ellátó tagját, Abért Jánost kérdeztük.

Így a hétfő este megválasztott 14 tag mindegyike új, a HVG információi szerint ők a következők:

• Szabó Péter, a Győri Ítélőtábla bírája,
• Bagdi Árpád, a Gyulai Törvényszék elnöke,
• Pecsenye Csaba, a Miskolci Törvényszék tanácselnöke,
• Félegyházy Megyesi Fatime, a Budapest Környéki Törvényszék bírája,
• Surányi József, Fővárosi Törvényszék tanácselnöke,
• Varga Rita, a Kaposvári Törvényszék tanácselnöke,
• Gergye Tamás, a Zalaegerszegi Törvényszék tanácselnöke,
• Nagy István, a Debreceni Járásbíróság csoportvezető bírája,
• Kozlovszky Ágnes a Debreceni Járásbíróság bírája,
• Csík Attila, a Szombathelyi Járásbíróság bírája,
• Hegedűs János, a Kiskunfélegyházi Járásbíróság elnöke,
• Hild Ágnes, a Szolnoki Járásbíróság bírája,
• Kovács Ildikó, a Szekszárdi Járásbíróság bírája,
• Kovács Gergely, a Győri Járásbíróság elnökhelyettese.

Varga Zs. akarata ellenére a listán csak egy olyan bíró szerepel, aki az OBH-elnök kinevezési jogkörébe tartozik: Bagdi Árpád, a Gyulai Törvényszék elnöke. A Szabad Európa információi szerint ő is aláírta azt a levelet, amelyben 2021. novemberében Handó Tünde lemondása után 24 bírósági vezető hálálkodott az Országos Bírósági Hivatal alkotmánybíróságra távozó vezetőjének. A levél akkor nagyon sok bírót felháborított.

Az, hogy az OBT-tagok folytatják-e az előző testület hagyományait, és ellenállnak a befolyásolási kísérleteknek, csak a következő hónapokban fog kiderülni. Az viszont biztos, hogy az Európai Bizottság továbbra is komoly figyelemmel kíséri majd a fejleményeket, és az esetleges befolyásolási kísérleteket. Ha bebizonyosodik, hogy akár a kormány, akár a már megválasztásával vihart kavaró Varga Zs. András kúriai elnök bármilyen módon aláássa az igazságügyi reform elért eredményeit, az jó eséllyel veszélyezteti a kohéziós pénzek további folyósítását.

A kormány máris tapogatózik, hogyan vehetne vissza az EU-nak megígért bírói függetlenségből

Az EU megnyitotta a pénzcsapot, mert úgy értékelte, hogy a magyar kormány teljesítette a tőle megkövetelt igazságügyi reformot. A támogatásokat részletekben, folyamatos ellenőrzés mellett adja, és több jel mutat arra, hogy lesz mire figyelnie, ha azt akarja, hogy a bírói függetlenség ne csak papíron valósuljon meg.