Egy szülő sikeresen harcol a szakszervezet és a Kúria ellen: az Alkotmánybíróság (Ab) másodszor is megsemmisítette a Kúria döntését, tehát nem lehet népszavazást tartani az iskolai óraszámcsökkentésről és a helyi tantervekről. Az Ab megrótta a Kúriát, amiért figyelmen kívül hagyta az ugyanerről szóló nyári Ab-határozatot.

Az ügy története fordulatokban gazdag. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke 2023 tavaszán öt témában kezdeményezett népszavazást, de a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) nem hitelesítette a kérdéseket, mert szerinte azok megválaszolásához speciális információk, szakmai ismeretek kellenének, így a választók nem tudnák átlátni döntésük érdemi következményeit. A szakszervezet a Kúriához fordult, amely júniusban két kérdésben megváltoztatta az NVB döntését. Így ezekről elkezdődhetett volna az aláírásgyűjtés:

• Egyetért Ön azzal, hogy a tanuló a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 6. mellékletben meghatározott testneveléssel együtt számított heti óraszáma három órával csökkenjen?
• Egyetért-e Ön azzal, hogy a helyi tanterv a tanórai foglalkozások időkerete harminc százalékának felhasználásáról rendelkezhessen?

Csakhogy az Ab júliusban közbeszólt, és megsemmisítette a Kúria döntését, mert annak jogértelmezése túlterjeszkedett az egyértelműség törvényi fogalmán, amikor megelégedett azzal, ha a kérdések csak a kampányt követően, a szavazás napján egyértelműek az állampolgárok számára.

Ezután az ügy visszakerült a Kúriára, amely októberben, az Ab határozatára is hivatkozva újra jóváhagyta a két kérdést. Emiatt érkezett újabb panasz az Ab-hoz. Egy iskolás gyerek szülője szerint a Kúria nem vizsgálta, milyen hatással lenne a közoktatásban részt vevő tanulók, illetve az ő családtagjaik művelődéshez való, illetve a gyermeknek adandó nevelés megválasztásának jogára az, ha a kérdésben kiírt népszavazás az „igen” szavazatok győzelmével zárulna.

Például ha a gyereknek hetente hárommal kevesebb órája lesz, akkor valamely tantárgyakból kevesebb ismeretet fog kapni. A szülőnek ezt esetleg drága magánórákkal kell pótolnia. A helyi tantervek nagyobb szerepe pedig hátrányos helyzetbe hozná más iskolák tanulóival szemben, és megnehezítené az iskolaváltást.

A panaszos azt is szóvá tette, hogy a Kúria októberben csaknem szó szerint megismételte az Ab által megsemmisített júliusi határozatát, továbbra is az átlagosat lényegesen meghaladó oktatáspolitikai szaktudást tulajdonítva a választópolgároknak, pedig az Ab már régebben kimondta, hogy „a Kúria eljáró tanácsa azonos tényállás, azonos jogcím alapján a megismételt eljárásban a korábban megsemmisített végzésével azonos végzést nem hozhat”, mert ez önkényesség, visszaélés a bírói függetlenséggel.

Az Ab öt tagú tanácsa kedden elsősorban az utóbbi érvvel foglalkozott, és egyetértett a panaszossal. Ezért másodszor is megsemmisítette a Kúria döntését, mert a legfelső bírói testület a megismételt eljárás során nem vette figyelembe az Ab nyári határozatában közölt iránymutatást, és megismételte azt az érvelését, amelyet az Ab kifejezetten alaptörvény-ellenesnek nyilvánított: tudniillik hogy a kérdésnek nem kellene eleve egyértelműnek lennie a hitelesítéskor, hanem csak a kampány után, a szavazás napján.

Ezután újra a Kúriának kell lépnie, az Ab hangsúlyozza is, hogy ez az ő felelőssége, de a megsemmisített döntését nem ismételheti meg. „Mindaddig azonban, amíg az érdemi döntés nem áll összhangban az Alaptörvénnyel, az Alkotmánybíróság (…) nem tekinthet el annak megsemmisítésétől”, vagyis a Kúria most már nem nagyon tehet mást, mint hogy harmadik nekifutásra jóváhagyja a kérdések hitelesítését megtagadó eredeti NVB-határozatot, amely szerint a kérdések nem eléggé egyértelműek és a választópolgároktól túl nagy szakismeretet igényelnének. Tehát csaknem bizonyos, hogy nem lesz népszavazás az óraszámokról és a helyi tantervekről.

Az Ab-határozat 4:1 arányban született, mert a tanács elnöke, Hörcherné Marosi Ildikó nem értett egyet kollégáival, ő érvényben hagyta volna a Kúria döntését.