Itthon hvg.hu 2024. január. 02. 11:56

Hűtlen kezelés miatt feljelentést tett a DK a Porosenkónak állítólag juttatott százmilliók miatt

Az ukrán Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség hozta nyilvánosságra még tavaly, hogy a volt ukrán elnök százmilliókat kapott a magyar Pénzügyminisztériumtól. A listát végignézve az derül ki, hogy Porosenko kamat és kötvény kifizetése jogcímen jutott az összegekhez. Más országoktól is kapott ugyanilyen jogcímen pénzt. A kormány a DK feljelentésének hírére reagálva azt írta: Porosenko értékpapírokat és kötvényeket vásárolt.

Háború Ukrajnában
Friss cikkek a témában

Hűtlen kezelés és hivatali visszaélés gyanúja miatt feljelentést tesz a DK azért, mert az ukrán Korrupciómegelőzési Ügynökség állítása szerint a Pénzügyminisztérium 345 millió forintnyi ukrán hrivnyát fizetett ki Petro Porosenko volt ukrán elnöknek – közölte a párt kedden.

Azt, hogy a volt ukrán miniszterelnök kapott pénzt a magyar Pénzügyminisztériumtól, az ukrán Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség rakta ki a saját honlapjára (ugyanezt angol fordításban itt érik el). A vagyonnyilatkozat-szerű lista alapján kamatokat és kötvényt fizettek ki.

Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség, Ukrajna

A legnagyobb összeg 320 millió forint volt „kötvény kifizetésre."

Ez alapján feltételezhető, hogy Porosenko nem közvetlenül a magyar kormánytól (vagyis a Pénzügyminisztériumtól) kapott pénzt, hanem bevásárolhatott állampapírból, amit aztán visszaváltott.

A teóriát erősíti, hogy Porosenko a többi között amerikai és spanyol papírok után is bevételhez jutott.

Cikkünk megjelenése után a Kormányzati Tájékoztatási Központ közölte, hogy „a Porosenko által vezetett Európai Szolidaritási Párt december 21-én kiadott közleményéből, valamint a volt ukrán elnök vagyonnyilatkozatából is kiderül, hogy külföldi értékpapírokba és kötvényekbe, állampapírokba fektet független befektetési tanácsadók közreműködésével. Az említett összeg is állampapírból származik a vagyonnyilatkozata szerint. Intézményi Magyar Állampapírt bárki vásárolhat pénzintézeteken keresztül. Tekintve, hogy az ilyen tranzakciók banktitoknak minősülnek, a magyar kormánynak ezekre nincs rálátása.

A magyar állam más jogcímen nem fizetett ki Porosenko részére semmit."

A kormány reakciójában visszaszúrt a DK-nak is: szerintük sajnálatos, hogy minden kritika nélkül veszik át és terjesztik az ukrán titkosszolgálat információit.

Petro Porosenko november végén akart átjönni Magyarországra Ukrajnából, hogy Orbán Viktorral egyeztessen. Azt, hogy a volt ukrán elnök a magyar miniszterelnökkel találkozott volna, egyik parlamenti meghallgatása után Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is elismerte. Porosenko határátlépését, ezzel pedig a találkozót viszont az ukrán határőrök megakadályozták, a volt elnök nem hagyhatta el Ukrajnát. Az ukrán sajtó ezt követően arról írt, hogy egy ilyen találkozó az orosz titkosszolgálat eszköze lett volna Ukrajna ellen, ezért léptek közbe a hatóságok.

Szijjártó december elején azt mondta, hogy „a miniszterelnök úr minden hivatalban lévő, meg hivatalban volt kollégáját szokta fogadni, hogy ha ilyen megkeresés érkezik”, így Porosenkót sem utasították el. A külügyminiszter szerint az, hogy „az ukránok milyen belpolitikai leszámolási műveletekben vannak, az meg nem a mi dolgunk, nem is vagyunk kíváncsiak rá, nem akarunk vele foglalkozni”.

Orbán Viktor év végi kormányinfóján is felmerült a Porosenko-ügy. A miniszterelnök a kormánypárti Magyar Nemzet kérdésére azt mondta, nem lepődött meg azon, hogy nem jött össze a találkozó Porosenkóval, hiszen más szabályok érvényesek egy háborús országban.

A lap arról nem kérdezte a miniszterelnököt, hogy valóban adott-e a kormány pénzt a volt ukrán elnöknek, így ezt megkérdeztük a Kormányzati Tájékoztatási Központtól. Ha válaszolnak, arról be fogunk számolni. Porosenkót Ukrajnában hazaárulással vádolják.

Hirdetés
hvg360 Fetter Dóra 2024. december. 28. 07:00

„Három kérdés, és kiderül, felkészültek vagyunk-e váratlan vészhelyzetekre – ezen a teszten a lakosság fele elvérezne”

Van, aki túlaggódja, és van, aki félvállról veszi a ránk leselkedő veszélyeket, legyen szó háborúról, klímakatasztrófáról vagy csak egy kiadós áramszünetről. A kormány háborús veszélyről beszél, de nem tartja fontosnak az ország, az emberek felkészítését váratlan helyzetekre. Vasárus Gábort, a Hun-Ren KRTK Regionális Kutatások Intézete tudományos munkatársát arról kérdeztük, mit lehetne tenni azért, hogy valóban senkit ne érjen készületlenül, ha jönne a baj.