Páratlan, személyeskedő vita tanúi lehettek a bírói önigazgatás képviselői két hete, amikor Varga Zs. András, a Kúria elnöke és Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal elnöke összeszólalkozott – ez derül ki az Országos Bírói Tanács december 21-én publikált jegyzőkönyvéből, amely a testület december 5-6- ülését dokumentálja.

Varga Zs. András többek közt azzal vádolta meg a Handó Tünde posztját az OBH élén megöröklő Senyei Györgyöt, hogy a Schadl-ügyben mélyebben érintett, mint azt bevallja, és követeli, hogy ha ez beigazolódik, akkor ennek következményei legyenek. Senyei viszontválaszában „null kilométeres” bírók Kúriára ejtőernyőztetését rótta fel Varga Zs-nek, és a teljes igazságszolgáltatás leuralásával vádolta meg.

Senyei György, az OBH elnöke

Fazekas István

Senyei az összeszólalkozás egy pontját azt vágta Varga Zs. fejéhez: „a dühödt önkényeskedés az Ön műfaja…

Mindenki tudja, legalábbis sokan tudják/tudjuk, hogy egy vágyálma van: az igazságszolgáltatás leuralása. Aki ezzel ellentétes véleményt formál, azt ellenségként kezeli. Ezt látjuk, tudjuk több esetben is”.

A személyeskedő, hangnemében is indulatos szóváltás azért rendkívüli, mert a két szembenálló fél az Orbán-rendszer két politikai kinevezettje a bíróságok pacifikálására, a kellemetlen ítéletek elkerülésére és az igazságszolgáltatás ellenőrzésére. A tét pedig rendkívüli: egy hete ítélt meg az Európai Bizottság tízmilliárd eurót Magyarország számára az elmúlt hónapokban elfogadott igazságügyi reformcsomag miatt. A folyósítására azonban csak akkor kerül sor, ha a reform valóban a bírói függetlenség védelmét szolgálja a jövőben.

"Mi a f**nak reagál"

A fórum, amelyen a vita zajlott, központi eleme a 2023-as reformnak. Az Országos Bírói Tanács valódi jogköröket kapott, és valóságos ellenőrzési funkciói lettek a bírósági irányítás másik két vezetője, vagyis a bírósági hivatal vezetője és a Kúria elnöke fölött. A tanács ülésein az igazságszolgáltatás minden szereplője képviselteti magát a tizennégy választott bírón és a hivatalból a testület tizenötödik tagjaként sorolt Kúria elnökén túl. A tanácskozás nyilvános, a szereplők tehát tisztában vannak vele, hogy arról jegyzőkönyv készül.

A veszekedés értelmezéséhez nem árt tudni, hogy Varga Zs. András egyénisége kifejezetten konfrontatív, döntései átláthatatlanok és rendkívül sértetten reagál minden kritikára. Márpedig számos botrány fűződik hozzá. Felesége, Kovács Helga Mariann bíró például úgy lett személyiségi jogi perekben – így a sajtóperekben is – döntő Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának tanácselnöke, hogy a bírák által tartott véleménynyilvánító szavazáson 36:14 arányban alulmaradt. Varga Zs. kezdeményezésére lett kúriai bíró Hajas Barnabás igazságügyi államtitkárból, aki politikusból lett tapasztalat nélkül bíró. Kiszivárgott hírek szerint Varga Zs. most futó tervei között pedig az is szerepel, hogy jelenlegi formájában megszünteti a II. számú közigazgatási tanácsot. Márpedig éppen ez a bírói tanács volt az, amelyik az elmúlt évben több, a kormánynak kellemetlen ítéletet is hozott.

Senyei György is a politika jóvoltából került posztjára. Az ő pedigréjét a Schadl-ügyben való érintettsége koszolta be, de alapvetően együttműködő és kiegyensúlyozó szereplőnek bizonyult a bírói vezetésben.

A decemberi tanácskozás első napirendi pontja az OBH 2023 első féléves működéséről adott elnöki beszámoló megvitatása volt. Az OBT-t vezető Matusik Tamás az ügymenetnek megfelelően vitára bocsátotta a dokumentumot, Varga Zs. András pedig azonnal magához vonta a szót:

„Észrevételem nincs a tervezethez, viszont több tárgykörben vannak kérdéseim”.

Ami következett, az egy szedett-vedett, helyenként személyeskedő panaszáradat volt. A Kúria elnöke saját februári kritikáját idézte, miszerint Senyei „dühödt önkényeskedését nem lehet tovább tűrni, mert abba belerokkanunk”. Álláshelyek megszüntetését és a Kúria számára elérhető források durva megvágását emlegette fel Varga Zs. Ennek a háttere, hogy Senyei saját hatáskörben megszüntetett olyan hosszú évek óta be nem töltött pozíciókat, amelyet után például a Kúria is megkapta a finanszírozást, így szabadon lehetett költeni a költségvetés egy részét.

A Kúria elnöke a valódi helyzetet megkerülve önkényesnek állította be az állások törlését, és a finanszírozás megvágását. Támadásba pedig azt felhasználva lendült, hogy Senyei döntései óta nyilvánosságra került az OBH elnökének és Schadl Györgynek több lehallgatott beszélgetése. A Schadl-ügy egyik mellékszála, hogy a végrehajtói kar korábbi elnöke rendszeres kapcsolatban állt Senyeivel. És az egyik leirat szerint Varga Zs. tevékenységéről is beszélgetett a két férfi egymással.

„Köztudomású, hogy a vádlott és az Országos Bírósági Hivatal elnöke kifejezetten baráti viszont ápolt” – az OBT ülésén már így fogalmazott Varga Zs. András, annak ellenére, hogy ez az értékelés erősen szubjektív, a belső vizsgálatot titkosították, csak szűkős információk láttak napvilágot.

Varga Zs. arra kérte a többi OBT tagot, akik már megismerhették Senyei és Schadl kapcsolatát feltáró belső vizsgálat dokumentumait, hogy bírálják felül az OBH elnökének eddigi védekezését. (A OBT elnöke és szóvivője egy korábbi interjúban azt mondta a HVG-nek, hogy a titkos iratot nem olvasták annyian a tanácsból, hogy azt akár zárt ülésen ki tudják elemezni. Varga Zs. pedig maga mondja el, hogy nem élt a betekintési jogával. Tudhatná a tényeket, de inkább azok hiányában beszélt).

A jogállam kötelez: az OBT megerősödött, a vezetői mégsem indulnak újra - páros interjú

Az Országos Bírói Tanács érdemi hatásköröket szerzett az EU-val kötött kormányzati megállapodás jóvoltából a nyáron, pont mikor tagjainak hatéves megbízása véget ér. Mi a választás tétje, mit szólnak a befolyásolási kísérletekhez, és miért zárják ki az újraindulást? Matusik Tamás OBT-elnököt és a szervezet szóvivői feladatait is ellátó tagját, Abért Jánost kérdeztük.

Senyei válaszában nem kerülgette a forró kását, és maga idézte az egyik Schadl-párbeszéd ide vonatkozó szavait: „A sokat emlegetett telefonbeszélgetés, amely Önt is érinti, … idézem, így volt, nem kell lejátszani: ’mi a fasznak reagál’. Ez Önre vonatkozott”. Az ügy háttere, hogy a Telex (és a független sajtó) megírta azokat az aggályokat, hogy Varga Zs. egy bírói tapasztalattal nem rendelkező államtitkárt bírónak nevezett ki a Kúriára, és szinte minden átmeneti időszak nélkül olyan ügyekben bíráskodhatott, amelyben érdekelt volt saját korábbi főnöke, az igazságügyi miniszter.

Senyei a lehallgatott beszélgetésben azon értetlenkedett Schadlnak, a Kúria elnöke miért ad ki közleményeket egy Telex cikk kapcsán. Most azt is bővebben elmondta, mit gondol az érintett államtitkár, Hajas Barnabás bírói kinevezéséről: az, hogy nem volt bírói tapasztalata, „a bírói karban nem keltett rokonszenvet”. Majd megismételte a kiszivárgott beszéd fő állítását, immár indulatszavak nélkül: „az Ön pökhendi, kioktató és minden ténybeli és jogi alapot nélkülöző dühödt önkényeskedés szerinti közleménye visszatetszést keltett”.

Majd az OBH elnöke elvi állásfoglalást tett: „egy biztos: örökké fel fogjuk tenni a kérdést, hogy ha valakinek nincs bírói múltja, nincs bírói gyakorlata, ’null kilométeres’ bíróként helyes-e, hogy a Kúrián kezdjen? Ezt lehet forgatni, lehet ragozni, ez a bírói kar véleménye.”

Senyei – aki Varga Zs. feleségére is megjegyzést tett – felemlegette, hogy amikor Varga Zs. a Kúria elnöke lett (az Alkotmánybíróságról érkezett valódi bírói tapasztalat nélkül, korábban Polt Péter legfőbb ügyész helyettese volt), hangzatosan nyilatkozott akként, hogy a Kúriának van elnöke és nem az elnöknek van Kúriája. Senyei szerint ez egy tiszteletreméltó mondat volt. „Ha emlékszik, pontosan azon az OBT ülésen én felszólaltam amellett, hogy az Ön kúriai elnöki kinevezését az Országos Bírói Tanács támogassa is. Azonban ez a kúria elnöki mottó a számomra úgy tűnik, hogy nem valósult meg”.

Observer: Feleannyi szavazatot kapott, mégis a Kúria-elnök feleségét nevezték ki tanácselnöknek

Varga Zs. András felesége a Fővárosi Ítélőtáblán politikailag kényes ügyekkel is foglalkozhat. A lapnak nyilatkozó bírók nyomásgyakorlásról is beszéltek, ami különösen kínos a kormány számára, amely az uniós pénzekért folyó jogállamisági eljárásban tagadja az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban felmerült aggályokat.

Az OBH elnöke válaszában maga sem hagyta ki a személyeskedést:

"időnként az Ön műsora a körben is komikus, hogy három éven belül kétszer különféle ünnepeket rendezett, hogy épp hány száz éves a Kúria".

Varga Zs. mély sértettségében és még mélyebb igazságtudatában azzal kezdte válaszát: „remélem, hogy a jegyzőkönyv pontosan és szó szerint fogja tartalmazni, hogy mi hangzott el”. Majd még egyszer a Kúria pénzügyi büntetésével vádolta meg Senyeit, Hajas kinevezése kapcsán az eljárási rendre hivatkozva cáfolta személyes felelősségét. A feleségére tett célzásról azt mondta, az a „pitiánerségnél is pitiánerebb magatartás”. De leghosszabban azt próbálta megválaszolni, hány éves a Kúria: „a történet annyira fontos, hogy jövő hétfőn a Magyar Nemzeti Bank egy külön emlékérmét bocsát ki erre”, és védte sokak által áltudományosnak és pénzszórónak gondolt tevékenységét.

Azt, hogy a Kúria hány éves, ezt mindenki tiszteletben tartja – riposztolt Senyei –, ebből egyedül Ön csinál páros és páratlan napokon műsort, ezáltal ismételten a saját fontosságát próbálja harmadik személyek előtt exponálni… Az OBH elnöke azzal zárja válaszát: amennyiben a szabad véleménynyilvánítás „az Ön véleményét és tevékenységét érinti, akkor ezt nem dühödt, önkényes reklamációkkal, hanem esetleg csendben tudomásul kell venni”.

A jelenlévők döbbenten hallgathatták a két politikai kinevezett ütésváltását, hozzászólásuk már nem volt. Az OBT elnöke annyit mondott csupán: „nagy érdeklődéssel hallgattuk az iménti hozzászólalásokat a tájékoztató kapcsán”.