Hosszú este volt, nyilván rosszul emlékszik a francia elnök, ugyanis az EU-csúcson Orbán Viktor támogatta a migrációra vonatkozó uniós költségvetési többletpénzt, és most is támogatja - reagált a miniszterelnök sajtófőnöke Emmanuel Macron pénteki szavaira.

Macron tisztességtelennek nevezte Orbánt és arra szólította fel, viselkedjen felelősen

A francia államfő és a német kancellár is megerősítette azt a forgatókönyvet, hogy a magyar miniszterelnököt kiküldték a teremből, amikor Ukrajnáról szavaztak. Van azonban még egy dolog, aminek a megoldásához szükség lenne Orbán együttműködésére - valahogy.

Havasi Bertalan azután szólalt meg, hogy a francia elnök Macron „tisztességtelennek” nevezte a magyar miniszterelnököt és arra szólította fel, hogy viselkedjen felelősen.

Fülke: A kisétálás az új vétó? - Elmagyarázzuk, mi történt az EU-csúcson

El is fogadtuk Ukrajnát, meg nem is, vétóztunk, meg nem is? Zsarolt, vagy éppen gesztust tett Brüsszelnek a miniszterelnök, és milyen kiskapukat hagyott nyitva, hogy a magyar kormánypropagandának se kelljen pánikba esnie a magyarázkodás miatt? Kollégánk, Gyükeri Mercédesz Brüsszelből követi az EU-csúcsot, közéleti podcastunkban pedig elmagyarázott mindent, amit tudni érdemes az elmúlt nap eseményeiről.

Bár Havasi arra már nem tért ki, Macron nemcsak a migrációra vonatkozó uniós költségvetési többletpénz esetleg csúszása miatt tiltakozott, hanem amiatt, mert Orbán a uniós költségvetés teljes módosításra mondott nemet, amivel nemcsak Ukrajna támogatását, hanem több közös európai uniós cél finanszírozását akadályozta meg.

Orbán történelmet írt azzal, hogy kislisszolt

Nem ritka, hogy nem vesz részt egy uniós állam- és kormányfő az EU-csúcson, az azonban egyedi, hogy valaki csak egy napirendi ponttól marad távol, és nem is képviseli senki.

Az Orbán által blokkolt terv kétmilliárd eurót tartalmaz a külső határok megvédésének erősítésére és 7,6 milliárd eurót a harmadik országok támogatására, amelyek az Európa felé tartó migránsokat tartják fel. Szintén lehetetlenné vált annak a 1,5 milliárd eurónak az allokálása, amely az európai védelmi kapacitások növelésére és a versenyképesség javítására szolgálnak. Elmarad azoknak az alapoknak a növelése, amelyek a természeti katasztrófák esetén nyújtanak segítséget a tagállamoknak. Egy külön 10 milliárdos alapot szánnak az “ismétlődő válságok, geopolitikai zavarok és bizonytalanság” miatt nehéz helyzetbe kerülő tagállamok támogatására.