141 igen, 50 nem és 0 tartózkodás mellett az Országgyűlés a keddi végszavazáson megszavazta az új idegenrendészeti törvényt, amely a vendégmunkások helyzetét is szabályozza, és ami heves politikai vitát gerjesztett az elmúlt hetekben.

A most elfogadott törvény nevében ugyan egy új idegenrendészeti jogszabály, de joggal hívhatjuk “vendégmunkástörvénynek" is, hiszen nagyrészt a külföldi munkaerő alkalmazásának szabályiról szól, és bevezetné a “vendégbefektetői vízumot” is, az egészet pedig Gulyás Gergely miniszter nemrég úgy foglalta össze:

A jobb élet reményében ne jöjjön ide senki, de a fizetős vendégbefektető az más".

A hvg.hu is kiemelte azt a kettősséget a törvényjavaslat benyújtásakor, hogy bár a kormány 2015 óta folyamatosan hergel a gazdasági migránsok ellen, vendégmunkások nélkül szinte lehetetlen megoldani a magyarországi munkaerőpiac ellátását. Országszerte több helyen komoly felzúdulást váltott ki a helyiekből, hogy munkásszállókat alakítanak ki a gyárak külföldi munkásainak.

A törvényszöveg pont az ilyen félelmeknek igyekszik elébe menni azzal, hogy már a bevezetőjében is kemény hangnemet üt meg. Például azzal a mondattal, hogy „Magyarország szuverén állam – maga határozza meg, hogy kit enged a területére, és mindenkitől elvárjuk, hogy a magyar törvényeket és az együttélés magyar normáit tartsa be”.

"Magyarország a magyaroké" - benyújtotta az új, harcias hangvételű vendégmunkástörvényt a kormány

A Pintér Sándor és Semjén Zsolt által beterjesztett törvényjavaslat hangvételében kemény, elvárja, hogy a vendégmunkások tartsák be a társadalmi együttélés normáit, de azt a kormány is tudja, hogy nélkülük nem fog menni, szükség van rájuk.

Vagy azzal, hogy rögzíti: “Az újra növekvő migráció miatt idegenrendészeti szigorításra van szükség! Magyarország a magyaroké és a magyar munkahelyek is első helyen a magyarokat illetik meg. Világosan kell szabályoznunk, ki és mennyi ideig tartózkodhat Magyarország területén. Sem a munkavégzés, sem más tartózkodás nem lehet korlátlan és nem hosszabbítható meg automatikusan.”

Emlékezetesek az előzmények is: a tavasszal beterjesztett, majd el is fogadott vendégmunkástörvény novemberben lépett volna életbe, ám a kormány októberben váratlanul visszavonta. Újat ígért, ám ezt végül az idegenrendészeti törvénybe csomagolva adta be. Szólhattak szakmai érvek az első verzió ellen, de valószínűbb, hogy a kormány politikai okokból döntött úgy, hogy szövegében durvítja, de tartalmában csak minimálisan szigorítja a törvényt.

Egyszerre szólhat az ellenzéknek és a saját szavazóknak az új vendégmunkástörvény

Bár jóval bővebb, érdemben csupán néhány pontban különbözik a tavasszal beadott, illetve a jelenleg érvényben lévő szabályozástól az a tervezet, amit kedden benyújtott a kormány a parlament elé vendégmunkástörvényként. A tervezettel inkább politikai célja lehet a Fidesznek, hiszen egyszerre próbálják kifogni az ellenzéki vitorlákból a szelet és megnyugtatni a saját választóikat.

Ahogy azonban arról a hvg.hu is írt, a törvény riadalmat keltett a nagyobb szolgáltató cégek – Shared Service Centerek, SSC –, és üzleti központok – Business Service Center, BSC – körében, mivel az jelentősen ronthatja a középfokú vagy nem szakirányú végzettséggel rendelkező, nem európai uniós állampolgárok munkavállalási lehetőségeit.