Hogy vehetnénk fel Ukrajnát az Európai Unióba, ha még azt sem tudjuk, mekkora a területe - fejtegette a miniszterelnök szokásos péntek reggeli rádióinterjújában.
Az Európai Tanács elnökével, Charles Michellel tárgyalt Orbán Viktor hétfőn, erről kérdezték először a Kossuth Rádióban, valamint arról, meg fogja-e vétózni Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdését.
„Magyarország nem vétózik” – jelentette ki Orbán. Aztán azt is kifejtette, hogy ezalatt mit ért. Szerinte az EU alapszerződésében az áll, hogy vannak bizonyos témák, amikben csak akkor van döntés, ha minden tagállam egyetért. Ő pedig úgy látja, hogy minden jogunk megvan ahhoz, hogy csak akkor vegyünk részt egy döntés meghozatalában, ha abban egyetértenek a tagállamok.
„Ukrajna uniós tagsága ma nem esik egybe Magyarország nemzeti érdekeivel, ezért ezt nem is kell csinálni” – erősítette meg.
Orbán szerint ezért ezt a témát nem is kell napirendre venni, mert nincs egyetértés.
Vagyis ő ezt is fogja javasolni, a hiba pedig véleménye szerint az Európai Bizottságé, amely ráerőlteti a tagállamokra a tárgyalások megkezdését.
Az ukrajnai csatlakozás legfőbb gátja a kormányfő szerint, hogy Ukrajna háborúban áll, ezért máshogy működik. Azt sem lehet megmondani, hogy megfelel-e az unió jogállamisági feltételeinek. Azt sem, hogy egyáltalán mekkora Ukrajna területe, amit fel akarunk venni, mekkora népességről beszélünk, hiszen folyamatosan menekülnek az emberek. Azt sem tudjuk, hogy az ukrán mezőgazdaság beemelése az uniós rendszerbe milyen következményekkel jár, vagy ha csatlakoznának, mennyi pénz kellene a fejlődéséhez, és azt honnan vesszük el – sorolta aggályait Orbán.
Orbán ehelyett először inkább stratégiai megállapodást kötne Ukrajnával, ami 5-10 évig is tarthat, amikor pedig "azt látjuk, hogy tudunk együttműködni", akkor kell asztalra tenni a csatlakozási tárgyalások kérdését.
„A mi véleményünket soha senki nem kérte ki, elénk löktek egy papírt, hogy szavazzuk meg, hát ez így nem megy” – szögezte le.
Az Ukrajnának szánt uniós pénzekről azt mondta, hogy az EU „vagonokban küldi” a fegyvert és a pénzt Ukrajnába, ez a pénz azonban hiányzik az európai gazdaságból, jobb lenne itt a helyzet, ha ezt a pénzt nem küldenénk oda.
Ha pénzre van szüksége Ukrajnának, akkor hozzunk létre egy államközi pénzalapot, ahova minden ország rakhat be pénzt, aki akar, ne közös EU-s pénzből fordítsunk erre” – javasolta a miniszterelnök.
Arra kért mindenkit, hogy ezért is töltse ki a nemzeti konzultációt.
Történelemlecke és szuverenitás
Körülöttünk mindig nálunk nagyobb birodalmak voltak, akik mindig belénk akartak harapni – tartott történelemleckét Orbán, amikor a következő kérdésben a szuverenitásról kérdezték. Kiemelte, hogy a magyarok itt vannak már 1000 éve, ez a mi világunk, mi tudjuk, mi a jó nekünk, nincs szükségünk arra, hogy más mondja meg, hogyan éjünk – definiálta a kormányfő a legújabb kampányszlogent.
Ha kevésbé tehetségesek vagy gyengébbek lennénk, akkor lehet rászorulnánk mások segítségére, de köszönjük, ebből most nem kérünk – fejtegette.
Magyarországon belül mindig is voltak olyanok, akik azt akarták, hogy csatlakozzunk nagyobb birodalmakhoz, voltak olyan döntések, amik nem a magyar érdekeket szolgálták. Így hát egyértelmű és világos szabályok kellenek, hogy többet ilyen ne történjen, és az sem, hogy a választások után derüljön ki, hogy dollárokkal akarták befolyásolni a választásokat. Ezért a Parlamentnek most „meg kellett hoznia néhány döntést” a szuverenitás kérdésében – mondta Orbán.
Jön a remény esztendeje
A gazdaságról szólva Orbán azzal kezdte 2023 hosszú évek óta a legveszélyesebb év volt: szankciók, infláció, energiaválság. A magyar emberek idén azért dolgoztak, hogy ne legyen rosszabb. Ezzel szemben 2024 már reményteljes esztendő lesz, azért fogunk dolgozni, hogy jobb legyen.
Ehhez kapcsolódik Orbán szerint a minimálbér emelése, a nyugdíjakat pedig mindenképpen hat százalékkal emeljük, akkor is, ha 5 százalékos lesz az infláció – ígérte. Ha ugyanis 5 százalék lesz az infláció, a bérek pedig a legalsó szinteken emelkednek, az árak emelkedését meghaladóan.
Vannak már pozitív jelek is: otthonteremtés, falusi és városi csok, babaváró hitel megemelése. A 40 év alatti magyarok világában a saját otthonnal rendelkezők aránya elérte a 75 százalékot – hozott fel egy újabb pozitív példát Orbán.
Februárban ki fogjuk tudni fizetni a most már megemelt 13. havi nyugdíjat is – folytatta.
Az interjú végén Orbán külföldi útjairól, így azerbajdzsáni látogatásáról beszélt. Kifejtette, hogy az elmúlt évtizedekben Magyarország elfoglalta a helyét a nyugati világban, ezt szolgálta a diplomácia, de ezen túlvagyunk. Most már gazdasági megközelítést kell alkalmaznunk, minden bezárkózás, blokkosodás ellentétes az érdekeinkkel. Magyarország viszont 10 milliós ország, így nem engedhetjük meg magunknak a bezárkózást.
A mi gazdaságunk az egész világ, azzal pedig kapcsolatban kell lenni. Ebben a pillanatban a leginkább fejlődő világ keleten van,
ezért látnak engem, mint a mérgezett egér egyik nap Svájcban, aztán Bakuban, majd Argentínában és Brüsszelben.
„Próbálom kitágítani a teret a magyar gazdasági szereplők számára” – hangzott el még a végére a miniszterelnöki ars poetica.
