A kormány az Alaptörvénybe foglalta, nem létezhet többé az érdekképviselet.
Rövid közleményben reagált a kormányzat friss jogalkotási terveire a Honvédszakszervezet elnöksége. A hivatalos hangú kommüniké szövegéből kiolvasható az érdekképviselet csalódottsága, ami érthető is, hiszen a kedden este benyújtott Alaptörvény-módosítás kimondja:
a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagja jogállásával összefüggésben szakszervezet nem alakulhat és tevékenykedhet.”
Ilyen jellegű változtatásról eddig egyáltalán nem esett szó, nem meglepő tehát, hogy a szakszervezet reagálásában úgy fogalmaz: „szomorúan tapasztaltuk, hogy szervezetünket érintő kérdésben a tegnapi nap folyamán alaptörvény módosítás került benyújtásra”.
Az Alaptörvényt is átírná a kormány, biankó felhatalmazást adna Szalay-Bobrovniczkynek, hogy teljesen átalakítsa a honvédséget
Nemcsak a Szuverenitásvédelmi Hivatal kap alkotmányos védelmet, hanem bekerül az Alaptrövénybe a Rogán-féle digitális ügyintézéshez szükséges felhatalmazó rendelkezés. Amire viszont senki nem számított, az a honvédséget érintő új, immár alaptörvényi szabályok, például a szakszervezetek megszüntetése vagy az, hogy a honvédelmi miniszter lényegében azt csinál a katonákkal, amit akar.
Valamiféle „szakszervezet-pótlékot" lehet, hogy a kormány megenged majd, mert a módosító javaslat szövege szerint „más érdek-képviseleti szervezet a kormány rendeletében meghatározott sajátos szabályok szerint alakulhat és tevékenykedhet.”
Talán egy ilyen „túlélésben” bízik az 1991-ben alakult és 5000 fős tagsággal bíró Honvédszakszervezet, mert azt írták: „bízunk abban, hogy az aktív állomány érdekképviseleti tevékenysége továbbra is szervezetünk bevonásával folytatódik”.
Az Alaptörvény-módosítás után a haza védelme nem csak állami, hanem "nemzeti ügy" lesz
Úgy általában és személy szerint eddig is mindenkinek kötelessége volt "a haza védelme", de most a tizenkettedik Alaptörvény-módosítás ezt "az egész nemzet ügyeként" azonosítja, bármit is jelentsen ez.
A szakszervezetet megszüntető módosítás más változásokat is előrevetít, hiszen benne van, hogy a honvédség hivatásosainak jogállását érintő mindenfajta változtatásra kormányrendelet ad „biankó" felhatalmazást a honvédelmi miniszternek.
Mindez azonban nem előjel nélküli. Arról, hogy egyfajta „lopakodó" jogszabály-módosítással miként kezdett neki már eddig is a kormányzat a katonák tízezreit érintő alapvető, nem egyeztetett és előre nem látható változtatásokba, itt írtunk részletesen:
Nekikezd a katonaság átalakításának a kormány, első lépésként jön a "különös szolgálati rend"
Egy más témájú törvényjavaslatba rejtette el a kormány azt a kétmondatos jogszabálymódosítást, amely fenekestül forgathatja fel több tízezer katona életét. Úgy tudjuk, ez csak az első hulláma a honvédségi állományra vonatkozó szabályok tervezett "rugalmasabbá" tételének. Jöhet a sávos fizetés és a teljesítményértékelés, mostani formájában megszűnhet a szabadság és a túlóra is.
(Nyitóképünkön Böröndi Gábor vezérkari főnök és Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter)