Bár jóval bővebb, érdemben csupán néhány pontban különbözik a tavasszal beadott, illetve a jelenleg érvényben lévő szabályozástól az a tervezet, amit kedden benyújtott a kormány a parlament elé vendégmunkástörvényként. A tervezettel inkább politikai célja lehet a Fidesznek, hiszen egyszerre próbálják kifogni az ellenzéki vitorlákból a szelet és megnyugtatni a saját választóikat.
Amit májusban beterjesztettek, majd novemberben visszavontak, az a munkaerőkölcsönzők tevékenységét szabályozta volna. Ez így egy jóval általánosabb szabályozás
– fogalmazott lapunknak a kedd éjjel beterjesztett vendégmunkástörvénnyel kapcsolatban egy olyan cég vezetője, amelyik kifejezetten a Magyarországra a harmadik világ országaiból munkaerőt közvetítő cégekkel áll kapcsolatban.
A tavasszal beterjesztett, majd el is fogadott vendégmunkástörvény novemberben lépett volna életbe, ám a kormány októberben váratlanul visszavonta azt. Forrásunk szavai alapján azonban, ha a visszavonásnak voltak is politikai okai, voltak szakmai érvek is a törvény újragondolása mellett. Ő két komoly újdonságot lát a tavasszal beterjesztett javaslathoz, későbbi visszavont törvényhez képest:
egyrészt, hogy a kormány az új törvénytervezet szerint meg fogja határozni, hány vendégmunkás jöhet évente Magyarországra, sőt, azt is megmondják, hogy egy-egy országból nem jöhetnek többen, mint a teljes szám negyede,
másrészt, hogy a munkaadónak gondoskodnia kell a törvénytervezet alapján arról, hogy a vendégmunkás el is hagyja Magyarországot, amikor megszűnik a munkaviszonya.
Ezekkel azonban több probléma is akad, hiszen így baj lesz abból, hogy jelenleg Vietnamból és a Fülöp-szigetekről érkeztek a legtöbben. Nem véletlenül, hiszen ők bizonyultak a legjobb munkaerőnek Magyarországon, viszont az ő arányuk szinte biztosan magasabb, mint 25 százalék az összes az országban dolgozó vendégmunkáshoz képest. Szakmai szempontok alapján a munkaerőközvetítéssel foglalkozó cégek nem látják indokoltnak az ilyen jellegű szabályozást.
A tervezet alapján eddig az sem világos, hogyan tudna azért érdemben tenni a munkáltató, hogy az általa alkalmazott vendégmunkás valóban el is hagyja az országot, amikor megszűnik a törvény által meghatározott idő, amit Magyarországon tölthet. A munkaadóknak erre eddig csupán fel kellett hívniuk munkavállalóik figyelmét, valamint bejelentési kötelezettsége volt az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság felé. Az viszont nem világos, hogy most ki kell-e őket kísérniük például a repülőtérre, vagy meg kell-e győződniük arról, hogy megvette-e a hazafelé tartó repülőgépre a jegyét. Vagy ha ezt meg kell tennie, akkor milyen jogalappal tehetné meg.
Ennek a problémának a jelentőségét emelte ki lapunknak Ujhelyi Róbert, a Munkaland Magyarország Kft., vagyis az egyik olyan cég ügyvezető igazgatója, ami vendégunkások Magyarországra hozatalával foglalkozik. Ujhelyi állítja: örül a vendégmunkaerőt szabályozó törvény részletesebb és a jelenlegi foglalkoztatói környezethez alkalmazkodó aktualizálásának, de egyelőre nem tudja elképzelni, hogyan kivitelezhető, hogy a munkáltató ellenőrizze az általa behozott munkások mindennapjait.
Ez egy szabad ország. Ha valaki végez a gyárban, visszamegy a szállására, majd elhagyja azt és nem tér vissza, ebben az esetben mit tehet a munkáltató?
– tette fel a kérdést. A törvénytervezet szerint semmilyen lehetőség nincs arra, hogy a munkáltató kövesse azt, aki véglegesen elhagyja a szálláshelyét úgy, hogy nem jelzi a visszatérési szándékát. A cégvezető állítja, ezt nem lehet úgy kivitelezni, hogy az ne sértsen uniós jogszabályokat, így reméli, hogy még finomítani fognak a tervezet szövegén, mielőtt azt a parlament elfogadná. Erre lesz is lehetőség, hiszen a parlamenti benyújtással párhuzamosan a Belügyminisztérium a tervezetet jogszabálytervezetként is közzétette a kormány honlapján, így adott időt a társadalmi véleményezésre is. Igaz, nem sokat, erre csupán november 22-ig lesz idő.
Újdonság, bár az előző kettőhöz képes apró, hogy a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cégeknek, ha az Országgyűlés elfogadja a törvényt, egy úgynevezett foglalkoztatási díjat kell fizetnie az állam felé. A javaslat szövegéből nem derül ki, mekkora összegről van szó, de ha jelentősről, akkor az meg fogja ugrasztani a kölcsönzői szolgáltatási díjakat. Ezek forrásunk szerint most alacsonyan vannak, hiszen nem pörög a gazdaság. Viszont ha ezt a törvényt így fogadja el a parlament, akkor a foglalkoztatási díj összegét a cégek be fogják építeni az áraikba, magyarán drágább lesz a vendégmunkások alkalmazása, mint eddig volt.
Ahhoz, hogy egy cég munkaerő-kölcsönzéssel kezdjen foglalkozni, több komoly, az állam által támasztott feltételnek is meg kell felelnie. Ilyen, hogy legyen legalább ötszáz olyan munkása, akit Magyarországon közvetített ki, legyen pénzügyi letétje, nemzetbiztonsági és pénzügyi szempontból legyen makulátlan. Viszont munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó forrásunk külön kiemelte, hogy a tavasszal benyújtott tervezet alapkövetelményként az ötszáz közvetített munkás számát megemelte volna. Így annak örülnek, hogy a kedden benyújtottból ezek a számok már kikerültek.
A politikai dimenzió
Egyelőre egyik forrásunk sem lát arra utaló jelet a törvényjavaslat alapján, hogy a kormányzat durva szigorítást hajtott volna létre. Az viszont feltűnő, hogy a kormányzat mennyire más felütéssel nyújtotta be a törvényjavaslatot, mint tavasszal.
A tavasszal benyújtott vendégmunkástörvény tervezete mindössze öt oldal volt, felvezetésként pedig csupán ennyi szerepelt benne: „Az Országgyűlés a magyar munkavállalók munkahelyeinek megőrzése, valamint a vendégmunkások átlátható és szabályozott keretek között történő magyarországi foglalkoztatásának biztosítása érdekében a következő törvényt alkotja”.
Ehhez képest Pintér Sándor belügyminiszter és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a kedden benyújtott javaslatban sokkal keményebben fogalmaztak, és a vendégmunkástörvényt, annak ellenére, hogy a szabályozás forrásaink szerint nem kirívóan szigorú olyan hangzatos mondatokkal habosították fel, minthogy „az újra növekvő migráció miatt idegenrendészeti szigorításra van szükség! Magyarország a magyaroké és a magyar munkahelyek is első helyen a magyarokat illetik meg. Világosan kell szabályoznunk, ki és mennyi ideig tartózkodhat Magyarország területén.”
Ahogy korábban írtuk, szólhattak szakmai érvek a vendégmunkástörvény tavasszal beadott verziójának visszavonása mellett, valójában viszont sokkal valószínűbb, hogy a kormány politikai okokból döntött úgy, hogy szövegében durvítja, de tartalmában csak minimálisan szigorítja a törvényt. Az általunk elért szakértők szerint
a legfontosabb különbség a tavasszal és a kedden benyújtott vendégmunkástörvény között nem annak szigorában, hanem jellegében van.
Míg a tavaszi alapvetően a vendégmunkásokra és a vendégmunkaerő kölcsönzésére koncentrált, addig a friss egy jóval átfogóbb tervezet, egy az egyben szabályozza újra azt, ahogyan Magyarország a jövőben a harmadik országból érkezőkhöz viszonyulni fog. Ebben sincs radikális szigor, csak a felütés durva. A frissen benyújtott és társadalmi egyeztetésre bocsájtott javaslat a 2007. évi II. törvény paragrafusai közül helyez hatályon kívül jópárat, és léptet a helyükbe új rendelkezéseket, de ezek az új rendelkezések sem feltétlenül érdemi újdonságok, a rendészeti szabályok összevetve a 2007-es szabályozást a most benyújtottakkal, szinte ugyanazok.
Akad persze újdonság is. Ilyen az egyelőre nehezen értelmezhető vendégbefektetői vízum, ami 180 napon belül 90 napot meghaladó tartózkodásra jogosít, valamint többszöri beutazást tesz lehetővé tulajdonosa számára. Ehhez a vízumhoz és végképp a feltételeihez hasonlót sem találni sem a 2007-es törvényben, sem a tavasszal benyújtott javaslatban. Ez ugyanis két évre érvényes és három feltételéből elég egyet teljesítenie a harmadik országból érkezőnek a szabad magyarországi mozgásért cserébe:
- legalább 250 ezer euró értékben kell vásároljon egy, a jegybank által akkreditált ingatlanalap befektetési jegyéből,
- legalább 500 ezer euró értékben kell tulajdonjogot szerezzen egy tehermentes magyarországi ingatlanban, melyet aztán vagy ő, vagy hozzátartozói megtartanak,
- vagy egymillió euró értékben kell adományoznia egy közfeladatot ellátó, közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézménynek.
Ez viszont kísértetiesen hasonlít a régi letelepedési kötvényekre.
Ha kevés az újdonság, akkor miért nem volt jó a kormány tavaszi elképzelése a vendégmunkástörvényről? A törvény tavaszi beadása óta eltelt időszakban több ellenzéki párt is elkezdte összemosni a vendégmunkásokat a migránsokkal. Azokkal a migránsokkal, akik ellen a Fidesz 2015 óta folyamatosan hergel. A pártok közül talán a Jobbik tolja legerősebben ezt a kampányt, hiszen a szélsőjobb felé egyre erősebben visszakacsingató párt konkrétan „migránsvendégmunkásokról” beszél, erre még a legnagyobb beruházásokat Magyarországra hozó Szijjártó Péter külügyminiszter is azt mondta, hogy neki egy kicsit meredek.
A Fidesz a kedden benyújtott javaslatban látott durvább nyelvezete feltehetőleg egyszerre próbálja a „migránsvendégmunkásokkal” rettegtető ellenzéki pártok vitorlájából kifogni a szelet és megnyugtatni a lakosságot azzal, hogy hangsúlyozzák: azok, akik érkeznek, nem migránsok.
Más kérdés, hogy azt a helyzetet, amikor a fideszes polgármester kénytelen végignézni, hogy a migránsozós propagandát például a Momentum használja ellene, ahogy az egy közmeghallgatáson történt Ácson, nehéz lesz kimagyarázni. Főleg úgy, hogy nincs is rá sok idő, hiszen hét hónap múlva EP- és önkormányzati választásokat is tartanak.
A Fidesz pedig nincs könnyű helyzetben, ugyanis olyan törvényt kellett alkotniuk és a visszajelzéseknek megfelelően feltehetőleg tovább finomítaniuk, aminek egyszerre kell megfelelnie az EU-s sztenderdeknek és a saját választóik akaratának.
A frissen benyújtott vendégmunkástörvényről itt írtunk bővebben.
