A belügyminiszter a parlament rendészeti bizottsága előtt beszélt az éves meghallgatásán. Bár az egészségügy és oktatás is hozzá tartozik, ezekről a bizottság előtt nem beszélt.
Furcsa közjátékkal kezdődött kedden a Honvédelmi és rendészeti bizottság ülése: a délelőtt 10 órás kezdésre Pintér Sándor ugyan megjelent, de sem az ellenzéki, sem a fideszes parlamenti képviselők nem jelentek meg teljes számban. Pintér, oldalán a tábornoki karával tett is egy csípős megjegyzést, hogy
a Belügyminisztériumban ilyenkor már fizetéselvonás van. Itt is így van?
Mire Kósa Lajos heherészve csak annyit válaszolt, hogy „sajnos ameddig a parlament ellenőrzi a kormányt és nem fordítva, addig nem”. Majd bedobta, hogy az ellenzék többször is számon szokta kérni a bizottságon, hogy hol van a belügyminiszter, kedden viszont pont az a kérdés merült fel, hogy hol az ellenzék. Erre a végszóra sétált be Novák Előd, majd pár perc késéssel Németh Szilárd és Lukács László György is.
Hiába tartozik hivatalosan a Belügyminisztériumhoz, Pintér Sándor kedden, a Honvédelmi és rendészeti bizottság előtt egy szót sem szólt sem az egészségügyről, sem az oktatásról. Meglovagolta viszont a belügy és a kormány idén újra elővett slágertémáját, a migrációt és a déli határhelyzetet. Pintér bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy súlyos a helyzet a határ déli oldalán, méghozzá annyira, hogy azt mondta,
a déli határnál „vállról indítható páncélelhárító eszközöket”, gépfegyvereket és kézifegyvereket is lefoglaltak.
Pintér a bizottsági meghallgatásában állította, hogy a Belügyminisztérium „nehéz, de eredményes” éven van túl. Mondott pár számot is, szerinte 545 ezren érkeztek közvetlenül Ukrajnából Magyarországra, Románián keresztül 697 ezren. „A menekültek ellátása rendkívüli feladatot rótt ránk” – magyarázta, de szerinte minden szerv sikerrel vette az akadályokat.
Majd visszatérve a déli határ helyzetére azt mondta, hogy 1400-an vannak jelenleg a határvadászok. Novák Előd és Lukács László György többször is felvetették, hogy újra létre kellene hozni a határőrséget, Pintér ezt azonban azzal pendítette vissza, hogy a határőrség maga a „zöld ávó”, Rákosi Mátyás hozta létre, a szervezetnek önmagában pedig nem látja értelmét, hiszen ha a parancsnokság közös, akkor felesleges szétszedni a szervezeteket. Azért meghívta a bizottság tagjait a belügybe, hogy átbeszéljék a témát.
A belügyminiszter azt mondta, volt, hogy egy rendőrnek a határon használnia kellett a fegyverét, ez az eset pedig halállal végződött. A rendőrt nem rótták meg érte, mert mindent szabályosan csinált.
Felmerült a „reintegrációs őrizet” is, amiről a hvg360 írta meg, hogy valójában az elfogott és elítélt embercsempészeket elengedik és kiutasítják az országból. Ezt a gyakorlatot mind a Jobbik, mind a Mi Hazánk képviselője erősen kifogásolta, előbbi még azt is felhozta, hogy ki fogja viselni akkor a felelősséget, ha egy így elengedett embercsempész okoz később egy magyarnak halálos sérülést. Pintér azonban nem látott érdemi problémát, szerinte a szerb társszervek nem találkoztak még olyan embercsempésszel, akit Magyarországról engedtek volna el. Az országot határidőre elmondása szerint mindössze hárman nem hagyták el, őket visszavitték a börtönökbe.
Tömegével engedi rá Európára az Orbán-kormány a külföldi embercsempészeket a hazai börtönökből
Szinte az amnesztiával felérő lehetőséget kapnak a magyar kormánytól a Magyarországon embercsempészet miatt elítélt külföldiek, köztük olyanok, akik szervezett bűnözői csoportok tagjai: szabadon távozhatnak a börtönökből, a magyar állam pusztán annyit kér tőlük, hogy 72 órán belül hagyják el az országot. Azt rájuk bízzák, hogyan tesznek eleget ennek.
A belügyminiszter legfontosabb állítása az volt, hogy jelenleg nem a határ magyar oldalán van komoly probléma a menekültekkel és az őket szállító embercsempészekkel, hanem Szerbiában, ezen pedig nem tudnak segíteni. Állítása szerint Magyarországon nem is lesznek olyan lövöldözések az embercsempészek között, mint amik Szerbiában rendszeresek. Arról, hogy mi a helyzet Szerbiában, itt írtunk bővebben:
„Mutattam a képeket a megvert afgán srácnak az egyenruhákról. A magyar sapkánál szólt: állj, ez volt az"
Miért hagyja ott valaki a jól fizető ügyvédi állását, és költözik Szabadkára, hogy a szerb-magyar határon várakozó migránsoknak osszon ételt? Hogyan teltek ott a mindennapjai? Miért kellett menekülnie, ha rendőrt látott? Kik az embercsempészek? Hogy néz ki egy menekülttábor? Milyen a híre a magyar rendőröknek?
Külön kiemelte, hogy telítettek a magyar börtönök, csúcsidőben a fogvatartottak tíz százaléka embercsempész volt. Ez szerinte két dolgot jelent: hogy a bűnüldöző szervek jól végzik a dolgukat, másrészt pedig, hogy az embercsempészek megfelelően súlyos büntetéseket kapnak.
Lukács László György azon kérdését, hogy mikor lesz az állatkínzásokra ráállított, külön állatrendőrség, ugyanazzal az érveléssel pendítette le, mint a határőrség kérdését. Szerinte az állatkínzások száma az utóbbi időben nem ugrott meg jelentősen, tudja kezelni őket a rendőrség.
Pintér nem győzte kiemelni, többször is felhozta, hogy „a közbiztonság Magyarországon kiemelkedő”. Ennek alátámasztására a KSH számait hozta fel, amik szerint nőtt a szubjektív biztonságérzet, de azt mondta, hogy a belügy is monitorozza ezt, méghozzá úgy, hogy
iskolaigazgatókat, önkormányzati vezetőket kérdeznek meg arról, hogy milyennek érzik a biztonsági helyzetet.
Azzal már csak Novák Előd szembesítette, hogy tavaly kilenc százalékkal nőtt a regisztrált bűncselekmények száma, 15 százalékkal pedig a lopásoké. A fővárosban pedig 17 százalékkal nőtt meg az elkövetett bűncselekmények száma. Pintér ezekre a számokra érdemben nem reagált.
Novák Előd felvetésére ismét felmerült, hogy az antifát terrorszervezetté nyilvánítsák, erre Pintér azt mondta, hogy kétségesnek tartja, hogy lehetséges-e, „de megpróbáljuk”.
