Egy szakmai civil szervezet 17 éve javasolja a létrehozását, most az Orbán-kormány meglépte: létrejött az Energiastratégiai Intézetet. Ehhez annyit tettek, hogy átneveztek egy évek óta létező állami céget, amely a magyar zöldtechnológia balkáni exportját segítette.
A környező országokban, például Ukrajnában és Romániában, de Oroszországban is létezik, és most már nálunk is van Energiastratégiai Intézet. Méghozzá már hónapok, vagyis július óta, bár erről semmilyen hivatalos bejelentés nem volt, most is csak abból derült ki, hogy a kormány honlapján megjelent egy gazdaságfejlesztési miniszteri rendelet-tervezet, amely nevesíti az állami intézetet, tulajdonosi joggyakorlójának kijelölve a Lantos Csaba vezette Energiaügyi Minisztériumot.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter rendelet-tervezetéből az is kiderül, hogy az intézet – amely kft-ként egy állami tulajdonú nonprofit társaság – valójában nem is új, hanem átnevezéssel jött létre. Elődjét még az előző ciklusban, 2019-ben hozta létre a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő. Méghozzá egészen más néven és érdekes céllal: a Nyugat-Balkáni Zöld Központ Nonprofit Kft. eredetileg azzal foglalkozott, hogy
részint uniós pályázati pénzből piacot nyisson magyar vállalkozásoknak “a magyar zöld technológia és szaktudás alkalmazására a balkáni országok klímavédelmi vállalásainak teljesítése érdekében”.
Ahogy arra a szervezetet létrehozó 1770/2018-as kormányhatározat is utalt, első fázisként létrehozta a kormány a Nyugat-Balkáni Zöld Központ Kft-t, második fázisként pedig azt jelölték meg, hogy Nyugat-Balkáni Zöld Alap Projekt néven egy multidonor alapot gründolnak a visegrádi négyek és további államok részvételével. A koncepció viszont megrekedt és amennyire követhető, kimerült abban, hogy pályázatokat írt ki “a magyar zöldtechnológiai tudás balkáni piacra lépésének támogatására”.
A cégbírósági iratok szerint már 4 hónapja átnevezett szervezet honlapján még mindig Nyugat-Balkáni Zöld Központ szerepel, és a “rólunk” menüpont is még arról tájékoztat, hogy a kft célja, hogy “hozzájáruljon Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Koszovó, Montenegró és Szerbia éghajlatvédelmi erőfeszítéseihez és az érintett gazdaságok zöld átalakításához olyan módon, hogy felhívások keretében támogatja a környezetiparban aktív magyarországi vállalkozások régióba irányuló sikeres technológia-exportját.”
Ehhez képest egyelőre nem világos, hogy az átnevezett társaság Energiastratégiai Intézetként mivel fog foglalkozni. Annyi biztos, hogy az intézet létrehozása ritka példája annak, amikor az Orbán-kormány megfogadja egy szakmai civil szervezetek javaslatát. Ugyanis az Energiapolitika 2000 Társulat tavaly év végén, a kormány által bejelentett – jól hangzó, de jogi kategóriaként nem létező – energia-veszélyhelyzet újabb állomásaként sürgette egy Energiastratégiai Intézet megalapítását.
Sőt, a 23 éve létező Energiapolitika 2000 Társulat nem is először javasolta ilyen intézet létrehozását. Már 2006 februárjában, vagyis még az első Gyurcsány-kormány idején vetették ezt fel először. A szervezet 2010 után az Orbán-kormánynál is sürgette ugyanezt, például 2018-ban is, és azt javasolta, hogy az intézet műszaki és gazdasági elemzésekkel támogassa a kormányzati energetikai döntések előkészítését, és az energetikai stratégiák kidolgozását, összehangolását.
Amúgy a jelentős, mintegy 13 milliárd forintnyi eszközállománnyal rendelkező Energiastratégiai Intézet mögött álló cég ügyvezetője a névváltással együtt változott, és július óta Gondola Csaba, aki jelenleg Lantos Csaba miniszter főtanácsadója, de májusig még Varga Judit igazságügyi miniszter kabinetfőnök-helyettese volt, azt megelőzően pedig a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkárságán volt politikai tanácsadó. Gondola Csaba emellett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézetének külső szakértője.
A szervezet honlapján elérhető legfrissebb, tavalyi negyedik negyedévi adatok szerint az ügyvezető (még az előző) bére havi bruttó 1,3 millió forint volt, és havi bruttó 70 ezer forint tiszteletdíjra jogosultak az azóta sem változott összetételű, háromfős felügyelőbizottság tagjai. Az ellenőrző testület tagja az energiaügyi tárca jelenlegi két helyettes államtitkára, Holicza Péter és Keszthelyi Nikoletta, valamint a tavaly mindössze fél évig létezett Technológiai és Ipari Minisztérium egykori helyettes államtitkára.
(Nyitóképünk illusztráció)
