Szabó Lajos szerint Ádám Zoltán elbocsátása arányos és jogszerű lépés volt.
Biztosnak tűnik, hogy történt diszkrimináció a Corvinus Egyetem vizsgabotránya során, a kérdés csak az, pozitív vagy negatív irányban – derül ki az egyetem rektorának, Szabó Lajosnak az Indexnek adott interjújából. Az ügy még év az elején robbant ki, amikor az intézmény docense, Ádám Zoltán nyilvánosságra hozta, hogy egy diákkal szemben kivételeztek, alaptalanul engedték át vizsgáján, miután a tanuló családja „érdemi Mol-részesedésükre” hivatkozva próbált nyomást gyakorolni az intézmény oktatóira.
Az elmúlt hónapok alatt az ügyet etikai és szabálytalansági eljárásban is vizsgálták: előbbiek esetében első fokon a Corvinus több munkatársát elmarasztalták, másodfokon azonban felmentették őket, a szabálytalansági eljárás eredménye pedig az lett, hogy a botrányt kirobbantó Ádám Zoltánt azonnali hatállyal elbocsátották. Mindeközben az egyetem élén is személycsere történt, a korábbi rektor távozott posztjáról – arra hivatkozva, hogy tudományos, kutatói munkájára szeretne több időt fordítani –, az ő helyére került helyettese, Szabó Lajos, aki az etikai vizsgálóbizottság elnöke is volt az említett ügyben.
Vizsgabotrány a Corvinuson: elmarasztalás után felmentés az etikai vizsgálat eredménye
Takáts Előd, a Budapesti Corvinus Egyetem rektorának csütörtökön bejelentett váratlan távozása összefügghet azzal a botránnyal, hogy egy hallgatónak elégtelent kellett volna kapnia, de a jelentős Mol-részesedéssel rendelkező családja nyomására a csak neki szervezett speciális vizsgával átment. Emiatt két egyetemi munkatárs ellen folyt etikai eljárás, amely első fokon megállapította a szabálytalanságot, amit a másodfokú eljárás is megerősített ugyan, mégis felmentéssel zárult.
Az interjúban Szabó arról beszélt,
fontos kiegészítés, hogy a vizsgálatok nem egy, hanem két hallgató ügyében indultak.
Elmondása szerint mindketten ugyanazzal a kérelemmel fordultak szemináriumvezetőjükhöz, Ádám Zoltánhoz: adjon pótlási lehetőséget a tárgy elvégzéséhez szükséges online kvíz kitöltésére. Szabó azt állítja, hogy egyikük megkapta erre lehetőséget, másikuk – akiről később Ádám azt állította, hogy a kollégái kivételeztek vele – kérelmét azonban elutasították. Az, hogy ezeket a döntéseket pontosan ki hozta meg, egyáltalán ugyanarról az emberről van-e szó, az egyetem sem tudja egyértelműen bizonyítani, hiszen az érintett időpontban „technikai hibát" jelzett az e-learning rendszer, így nem tudták megállapítani, melyik oktató használta akkor a felületet. Bár a megbízott rektor nem mondta ki egyértelműen, melyik döntés volt helyes, azt leszögezte, hogy a két eset megegyezett, így az elbírálásnak is azonosnak kellett volna lennie. Hozzátette azt is, hogy a Corvinus diákközpontú egyetem, ahol meg kell adni a lehetőséget arra, hogy a hallgatókat segítsék akkor is, ha hibáznak.
Ádám Zoltán felmentéséről úgy nyilatkozott: meg vannak győződve arról, hogy „arányos és jogszerű döntést” hoztak, és bár a docensnek jogában áll munkajogi pert indítani, nem aggódik, hogy ebből az egyetem jönne ki rosszul. Szabó határozottan elutasítja azokat a vádakat, amelyek szerint bosszúból vagy megfélemlítésből rúgták ki az oktatót. A döntést azzal indokolta, hogy a szabálytalansági vizsgálat során Ádám éppen azokat az e-maileket nem bocsátotta a bizottság rendelkezésére, amelyek lehetővé tették volna az ügy(ek) teljes körű felderítését, vagyis „nem volt együttműködő a tények” feltárásában.
Szabó nem tart attól, hogy szolidaritásból a Corvinus más oktatói felmondanának, mert szerint büszkék arra, hogy ott tanítanak, az egyetem pedig nem csak hazai, de nemzetközi szinten is sikereket ér el, ráadásul nem rég valósult meg a bérfelzárkóztatási program is. Vagyis a megbízott rektor nem gondolja, hogy „ma Magyarországon valaki sokkal kedvezőbb lehetőséget” kapna, mint hogy a Corvinuson tanítson.
Ezzel szemben azt gondolja, hogy a vizsgabotrány túlságosan elbulvárosodott és át lett politizálva, ami rossz fényt vet az egyetemre, súlyosan érinti annak reputációját. „Nem igaz az a narratíva, hogy itt gazdag szülők buta gyerekeit rugdossuk át, ezt a diákjaink nevében is vissza kell utasítanunk. Ide csupa kiváló, tehetséges, nagyon magas pontszámmal rendelkező hallgató kerülhet be” – próbálja eloszlatni az aggodalmakat, amelyek eltántoríthatnak leendő diákokat attól, hogy az intézményben tanuljanak tovább.
Sükösd Miklós: A Corvinus-Mol-botrány három (eddigi) tanulsága
A többi tanulság levonása még előttünk van - lesznek ugyanis minden bizonnyal továbbiak is. Nyitott, nyugtalanító kérdések állnak előttünk, amelyekre várjuk a választ - írja szerzőnk a vizsgabotrány legújabb fejleménye, az ügyben etikai vizsgálatot kezdeményező Ádám Zoltán elbocsátása nyomán. Vélemény.