Megérkeztek a kormány észrevételei a halálos beteg alkotmányjogász strasbourgi beadványára. Az Emberi Jogok Európai Bírósága eközben kétnaposra bővítette a tárgyalást, és szakértőket is meghallgat.
Nem tartja megalapozottnak a kormány a méltóságteljes halálért a strasbourgi bírósághoz forduló Karsai Dániel ügyvéd kérelmét, és arra kéri a testületet, hogy nyilvánítsa azt elfogadhatatlannak, vagy pedig állapítsa meg, hogy az ALS-ben szenvedő alkotmányjogász emberi jogai nem sérülnek azzal, hogy Magyarországon nem megengedett az eutanázia – ez derül ki a nyilvánosságra hozott ellenkérelemből.
Karsai Dánielnél tavaly diagnosztizálták a moto-neuron betegséget, melyben az izmokat mozgató idegsejtek elsorvadnak, így teljes bénuláshoz vezet. A betegség végén a légzési funkciók is megszűnnek, és a halál fulladás miatt következik be. Vele készült interjúnkat itt olvashatják:
Karsai Dániel: „Ha már az iskolában is azt tanították, hogy itt élned, halnod kell, akkor engedjék meg, hogy ezt méltósággal megtegyem"
Karsai Dániel ügyvédnél tavaly augusztusban diagnosztizáltak ALS betegséget. A nemrég még túrázó, sportoló alkotmányjogász ma is aktív életet él, legfeljebb „két percbe telik, hogy felálljon a fotelből", és kerekesszékben megy koncertre. Azt reméli, hogy Strasbourgban, ahova azért fordult, hogy „az értelmetlen szenvedés helyett méltósággal" fejezhesse be életét, személyesen is felszólalhat majd.
Ahogy a 46 éves ügyvéd is kiemelte, a betegség rendkívül megalázó, az önállóságtól egyre jobban megfosztó élethelyzetbe sodorja. Utolsó szakasza gyakorlatilag vegetatív létezés, bármiféle tudatos aktivitás vagy kommunikáció lehetősége nélkül.
„A létezés ezen formája számomra mindenfajta értelmet és méltóságot nélkülöz. Ebben a helyzetben szilárd meggyőződésem szerint joggal igényelhető, hogy az embernek legyen joga az értelmetlen szenvedés helyett méltósággal befejezni az életét” – írta.
A strasbourgi bírósághoz azért fordult, mert
személyes és szakmai véleménye szerint az életvégi döntések meghozatalának teljes magyarországi tilalma alapvető emberi jogait sérti.
A magyar kormány erre a kérelemre adta be – egyébként határidőben – az ellenkérelmét (ezt hivatalosan Észrevételeknek hívják). Az állam képviseletét az ügyben Tallódi Zoltán, az Igazságügyi Minisztérium Emberi Jogi Főosztályának főosztályvezetője látja el. A dokumentumot – eredeti nyelven és magyarra fordítva – Karsai Dániel saját Facebook-oldalán hozta nyilvánosságra.
Karsai posztjában azt is írta, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága kétnaposra bővítette a tárgyalást.
Az első napon, november 27-én szakértőket is meghallgatnak majd, ők Sándor Judit bioetikus és Regis Aubris palliatív-ellátás szakértő lesznek. Az EJEB továbbá két szervezetnek megengedte a beavatkozást, azaz írásbeli észrevételek benyújtását. Az egyik a svájci Dignitas, mely tagjainak segít az asszisztált öngyilkosságban, a másik pedig a European Centre for Law and Justice.
A törvények jók, a tb pedig segít
Az, hogy kormány 17 oldalas észrevételeiben nem ért egyet Karsai beadványával, természetesen egyáltalán nem meglepetés. Teljes egészében a beadványt ezen a linken lehet elolvasni, mi a legérdekesebb részekből szemezgetünk:
A dokumentumban többször is hivatkoznak a Pretty kontra Egyesült Királyság-ügyre, mely 2001-ben, vagyis több mint húsz éve került az EJEB elé. A brit Diane Pretty szintén gyógyíthatatlan beteg volt, és azért fordult Strasbourghoz, mert egyedül nem tudott öngyilkosságot elkövetni, az ehhez nyújtott segítség viszont bűncselekménynek számít. A bíróság végül azt állapította meg, hogy a brit állam nem sértette meg az Emberi Jogok Európai Egyezményét, mert nincs általános konszenzus az Európa Tanács államai között, mely szerint megengedhető lenne, hogy a halál joga levezethető az élethez való jogból.
Megvédik a magyar büntetőtörvénykönyvet is, a magyar kormány véleménye szerint az öngyilkossághoz való segítségnyújtás tilalma általában összhangban van az Emberi Jogi Egyezménnyel. Ráadásul – szól egy másik ponton az ellenkérelem – az eutanázia vagy az (orvosilag) támogatott öngyilkosság eszközeit legalizáló államok száma nem nőtt jelentősen, és továbbra is csak egy kis töredéke az Európa Tanács 46 tagállamának.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának figyelembe kell vennie a nagyon különböző társadalmak és jogrendszerek széles körét, és tiszteletben kell tartania a tagállamok mérlegelési jogkörét" – írták.
Emellett kiemelik, hogy az Orvosok Világszövetségének nyilatkozata szerint az orvosi etika továbbra is tiltja az eutanáziát és az orvos által segített öngyilkosságot.
Milyen hatással lehet a magyar szabályozásra Karsai Dániel méltó halálért indított strasbourgi pere?
Bármilyen ítéletet is hoz a strasbourgi bíróság a méltóságos halálért küzdő ügyvéd, Karsai Dániel ügyében, az kötelező érvényű lesz a magyar államra nézve. Elmarasztalás esetén sem fog azonban egyik pillanatról a másikra változni az életvégi döntések szabályozása. De akkor milyen következményei lehetnek egy ilyen pernek? Elmagyarázzuk.
Kiemelik, hogy magyar társadalom nem bátorítja a betegeket arra, hogy a halált keressék, hanem gondoskodik róluk, és támogatja őket.
Ezután felsorolják azt is, hogy ALS-betegek esetében a társadalombiztosítás milyen terápiákat és szolgáltatásokat fedez (például gyógyszer, légzéstámogatás, fizoterápia, pszichológiai segítség és ingyenes hospice).
Arról, hogy az életvégi döntéshez való hozzásegítést akkor is bünteti a törvény, ha az külföldön történik meg, a kormány megjegyzi: a kérelmező nem állította, hogy megakadályozták volna abban, hogy külföldön kérjen eutanáziát, amíg még képes volt arra, hogy segítség nélkül elhagyja Magyarországot. Hozzátették, hogy ez a rendelkezés alapvetően a magyar állampolgárok jogainak jobb védelmét szolgálja.
Ráadásul véleményük szerint az eutanáziát legalizáló államok várhatóan nem fognak együttműködni az eljárásban részt vevő személyek büntetőeljárás alá vonásában, mindaddig, amíg az eljárás a saját jogukkal összhangban zajlik. Vagyis az ilyen személyeket Magyarországon nem fenyegeti büntetőeljárás, ezért
a magyar büntetőjog nem akadályozza meg a magyar állampolgárokat abban, hogy külföldön legális eutanázia-szolgáltatásokat vegyenek igénybe.
Továbbá nem tartják megalapozottnak azt sem, hogy a kérelmezőt diszkriminációt érné, mert – ahogy azt már az idézett Pretty-ügyben megállapították – volt „objektív és észszerű indok arra, hogy a jogban ne tegyenek különbséget azok között, akik fizikailag képesek és akik fizikailag nem képesek öngyilkosságot elkövetni.