Saját, jövő évi választási esélyeiről, az ellenzék szerepléséről és a mikroadományok ügyéről is kérdezte Karácsony Gergelyt a hvg.hu. A főpolgármester a nem hivatalos kampánynyitónak is beillő évértékelőjén a kormány “szívatásairól”, az eddigi eredményekről és a jövőbeni terveiről is beszélt, valamint választ adott arra az örök kérdésre is, hogy “mibű?”.
Miben hasonlít a macskamenta növény és Budapest főpolgármestere? – ez is kiderült a „Budapest ellenszélben” címmel tartott szombati rendezvényen a Merlin Színházban, ahol a 2019-es önkormányzati választások évfordulóján tartott előadást Karácsony Gergely főpolgármester a múlt, a jelen és a jövő kérdéseiről, a Fővárosi Önkormányzat helyzetéről és vont mérleget saját, elmúlt 4 éves munkájáról is. A jövőbeni tervekkel már kétségkívül hangolt a jövő évi önkormányzati választásra is, amelyet most először összevonva, az EP-választással együtt rendeznek június 9-én.
Először is a lényeg: a macskamenta – amelynek kiültetésével a korábbi, műfüves látszatzöldítést váltották fel Karácsonyék az Andrássy úti zöldsávon – abban hasonlít a városvezetésre, hogy éppoly strapabíró. Erre a tulajdonságra pedig Karácsony szerint neki, a városvezetésnek, Budapestnek és az itt élőknek is nagy szüksége volt, mivel az elmúlt 4 évben válsághelyzetek és kihívások sorával kellett megküzdeni, így “már az is eredmény, hogy most itt ülünk és vannak még terveink”, hiszen
jóból is megárt a sok, rosszból meg végképp”.
Válságok és krízisek egymás után
A főpolgármester emlékeztetett, milyen komoly válsághelyzet volt nem sokkal a megválasztása után, 2020 elején a Covid-világjárványra felkészülés, majd a hatásainak kezelése. Karácsony szerint, akinek beszélgetőpartnere Barabás Richárd, a XI. kerület alpolgármestere volt, a járványkezelés során a főváros jó gyakorlatokat vezetett be, a legtöbbet a kormány is később lemásolta. Példaként említette, hogy bevezették kötelező maszkviselést a közösségi közlekedésben, amikor a kormány a kórházakban még feliratokat helyezett ki arról, hogy ne viseljen maszkot, aki nem beteg.
Karácsony szerint annak ellenére, hogy a főváros jól kezelte a járványt, és ő erre nagyon büszke, a kormányoldal igyekezett kritizálni a főváros intézkedéseit. Erre említette példaként a Pesti úti idősotthon esetét, ahol sokan megfertőződtek és belehaltak a Covidba, pedig a főváros figyelmeztetett, hogy a kórházakból ne vigyenek oda vissza lakókat, ha nem teljesen egészségesek, ám a kormányhivatal lesöpörte az aggályaikat. Ráadásul – hívta fel a figyelmet Karácsony – “az országban 178 olyan szociális intézmény volt, ahol nagyobb volt a halálozási arány, mint a Pesti úton”.
A másik komoly krízisként az energiaválságot említette a főpolgármester, aki jelezte, hogy a kormány kommunikációjával szemben az energiahordozók ára már az Ukrajnát sújtó háború kirobbanása előtt meglódult. A helyzetre a főváros az intézményei energiamixének átalakításával és a kormányétól eltérő filozófiájú energiavásárlással reagált – utóbbival szerinte az elmúlt egy évben 70 milliárd forintos többletköltséget kerültek el.
A kormány direkt "szívatja" Budapestet
A harmadik válsághelyzet, amit bevallása szerint a főpolgármester “lelkileg, politikailag és erkölcsileg is a legnehezebben“ visel, a fővárost érő pénzügyi válság, amelynek fő okát Karácsony a városvezetéssel nemcsak szembenálló, de annak gyakran ártó kormányzat intézkedéseiben látja. A fővárost sújtó elvonások pénzügyi hatását az elmúlt 4 év alatt 227 milliárd forinton összesítette, ezzel szemben a város megtakarítása 2020 elején csak 186 milliárd forint volt. Elmondta:
Azt, hogy Magyarország kormánya Magyarország fővárosát elkezdi szívatni, azt nem vagyok hajlandó elfogadni vagy kimozogni, ez ellen csak tiltakozni tudok.”
Karácsony úgy fogalmazott, hogy “mivel Budapest termeli meg a magyar GDP 38 százalékát, nem érdemes velünk szórakozni, mert az nemcsak Budapestnek és a budapestieknek rossz, hanem mindenkinek az országban.” Hozzátette: a 227 milliárdnyi kormányzati elvonáshoz adódott hozzá a közösségi közlekedés 69 milliárdos bevételkiesése a járvány miatt, valamint az energiaválság és az inflációs kamattöbblet miatt volt egy további 62 milliárdos pluszkiadás, ami így összesen
már 358 milliárd forint terhet jelentett Budapestnek, ez pedig egy kisebb metróvonal ára, ezt kellett kezelni.
A főpolgármester kitért néhány olyan témára is, amely miatt sok bírálatot kap – főként a kormányzat és a Fidesz oldaláról. Ezek egyike az úgynevezett “Karácsony-karó”, vagyis az a rugalmas műanyag terelőoszlop, amellyel néhol fizikailag is elválasztják a biciklisávokat az autóktól. Ennél volt vita arról, hogy jó-e, mivel akár a mentőautók mozgását is zavarhatja. Karácsony szerint az MVM Dome-hoz kapcsolódóan, állami beruházás részeként is kerültek ki ilyenek az Üllői útra, amúgy pedig így kevesebb a biciklist érő baleset, ő pedig azért örül, ha kevesebben halnak meg a budapesti utakon.
"Autósüldözés" és közlekedési módok
A témánál maradva, Karácsony megnyugtatott, hogy “nem kell Budapesten mindenkinek biciklizni”, de a kormány és a Fidesz részéről gyakran emlegetett “autósüldözést” visszautasította. Emlékeztetett, hogy a még Tarlós István főpolgármestersége alatt, 2019-ben, egyhangúan elfogadott fővárosi tervek írták elő a jövőre nézve a budapesti autósforgalom közlekedésen belüli 40 százalékos arányának felére csökkentését. A másik oldalon pedig a gyalogos, a közösségi közlekedés és a biciklis forgalom növelése volt a cél és az ma is – tette hozzá. Megjegyezte:
Budapest amúgy sem bír el ennyi autót – minden harmadik egyébként az agglomerációból érkezik –, a városszerkezet pedig adottság, vagyis “nem fogjuk lebontani a Bazilikát, hogy legyen még egy sáv”.
A közösségi közlekedés szükséges fejlesztéséről szólva Karácsony elmondta, hogy az elmúlt 1 évben 285 új busz és 48 új trolibusz érkezett Budapestre, a kormánnyal közösen felújították a 3-as metrót, vannak és lesznek is még új villamosok. Szóba hozta még a főváros zöldítését, érvelt a “méhlegelők” mellett, és emlékeztetett, hogy 33 ezer új fát ültettek, a klímaválságra tekintettel is igyekeznek Budapest ezzel szembeni ellenállóképességét fejleszteni.
"Budapest Köztársaság" és a jövő tervei
A főpolgármester prezentációjában elhangzott, hogy a főváros visszavásárolta a csatornázási cégben a tulajdonrészét, ugyanezt tervezi a közvilágítást végző vállalattal, megcsinálták az elmúlt harminc év egyik legnagyobb cégösszevonását, és létrehozták a Budapesti Közműveket, továbbá eltökélt szándékuk, hogy nem adják át az államnak a vízműcéget. Azért, mert “a Budapest Köztársaság nem mondhat le ilyen eszközökről” – mondta, hozzátéve:
Budapest érdeke, hogy az összes közszolgáltató cég fővárosi tulajdonban legyen, egységes, átgondolt és jövőálló struktúrában”.
A jövőbeni tervekről is beszélt Karácsony Gergely, aki szerint “bár napi működési gondok vannak”, de vízióknak is kell lenniük, amihez nyilván pénz is kell. Itt, az ilyenkor alapvető “de mibű?” kérdésre válaszul főleg uniós fejlesztési forrásokat említett, összesen 321 milliárd forint értékben – ha minden jól megy, mert bizonyos dolgokban, például a helyreállítási alapból lehívni kívánt forrásoknál “csapataink harcban állnak” a kormánnyal. Végül Karácsony arról beszélt, hogy
a város ereje nem a főpolgármesterben, a politikusokban van, hanem a közösségekben, az emberekben, vagyis arról szól az önkormányzat, hogy közösen, együtt lehet eredményeket, a fenti, jövőbeni célokat elérni.
Éppen ezen a ponton, ahol már majdhogynem egy újraválasztási előkampányba lelkesítette magát a főpolgármester, a rendezvény véget ért, és a helyszínen jelenlévők vagy a sajtó nem tudott kérdéseket feltenni. A rendezvény után viszont a főpolgármester válaszolt a hvg.hu néhány kérdésére.
| "Az adományügyből legfeljebb politikai koholmányt lehet csinálni, valódi ügyet nem" |
Hvg.hu: Ez a mai rendezvény már a jövő évi önkormányzati választás előkampányának nyitánya? Karácsony Gergely: Az előadás fókusza az elmúlt 4 év volt, egy kis kitekintéssel a jövőre nézve, de ez inkább értékelés volt még, mivel fontosnak tartom évről évre elmondani, hogy mit csináltunk és azt miért csináltuk. Ez sokszor nekünk is tanulságos.
Hvg.hu: De ez az évértékelő az utolsó a 2024-es önkormányzati választás előtt, és már erősen felkészülés-jellege volt azzal a szlogennel, hogy “Budapest - együtt építjük ellenszélben” vagy éppen azzal, hogy “Budapest Köztársaság”, nem?
K.G.: Igen, ez biztos, hogy valamit sejtet a jövőre nézve. Azt gondolom, hogy ősszel el kell kezdeni a kampányt, és remélem, hogy ősszel lesz megállapodás is az ellenzéki pártok között a választási kérdésekben. Hvg.hu: Hány kihívóra számít? A Mi Hazánk már megnevezte az ellenjelöltjét, és úgy hírlik, a szegedi Szabó Bálint is elindulhat ön ellen. Azt biztosra veszi, hogy minden ellenzéki párt beáll ön mögé és nem indít saját jelöltet?
K.G.: Hogy mindenki beáll mögém? Én ezt nem így képzelem. Hanem úgy, hogy egy csapatot kell összerakni, benne polgármester-jelöltekkel is. Az érdemi vita arról szól, hogy azokban a kerületekben, ahol 2019-ben az ellenzéki kikapott és most fideszes polgármester van, ott kit indítsunk. A Fidesznek nyilván érdeke, hogy feszítse ezeket a kérdéseket, de a személyemet illetően például nem látok ilyen problémát.
Hvg.hu: Közben a Fidesz-KDNP jelöltjét még mindig nem ismerjük. Mit gondol, ki lesz a kihívója?
K.G.: Nincs stratégiai jelentősége, hogy ki lesz végül a kormánypártok jelöltje. Ez a szavazás sok mindenről fog szólni, de semmi olyanról, amit egy fideszes jelölt felül tud írni. Nincs jelentősége. Nekem a Fidesz Budapestet elnyomó politikájával van bajom. Hogy ezt a politikát egy mély vagy egy magas hangú, egy férfi vagy egy nő, egy fiatal vagy egy idősebb jelölt fogja képviselni, lényegében mindegy, és szerintem a budapestiek számára sincs jelentősége. Az a polarizált helyzet, amit azt országban a Fidesz létrehozott és szerintem óriási károkat okoz, az Budapesten az ellenzék pozícióit ugyanúgy stabilizálja, mint egy kisebb településen, csak ott fordítva van.
Hvg.hu: Minden budapesti ellenzéki polgármesteri poszt megőrizhető jövőre, még a belső mérések szerint kicsit nehezebb helyzetet jelentő I. illetve VIII. kerületben is, illetve mi lesz Újpestttel?
K.G.: Nyilván nem egyformán könnyű küzdelem előtt állunk minden kerületben, és a Fidesz sem egyforma erőkkel van jelen. Az I. és a VIII. kerületben az én 110 százalékos támogatásommal indul a két jelenlegi polgármester, és szerintem meg is érdemlik, hogy újra bizalmat kapjanak, meg is fogják kapni. Ami Újpestet illeti, Déri Tibor polgármester jelezte, hogy nem indul újra, szerintem nem nagyon kérdés, hogy Trippon Norbert alpolgármester legyen ott az ellenzék közös jelöltje.
Hvg.hu: Ha majd összeáll a főpolgármester-jelölti mezőny, kezdeményez hivatalban lévő főpolgármesterként egy közös jelölti vitát?
K.G.: A demokratikus viták híve vagyok, bár meglepődnék, ha a Fidesz jelöltje ki merne velem állni egy ilyen vitára. Hvg.hu: Két jelenlegi helyettese is úgy tűnik, más célokat tűzött ki maga elé: Kerpel-Fronius Gábor polgármesterjelöltnek készül az V. vagy talán a XIV. kerületben, míg Tüttő Kata az MSZP EP-listavezetőjeként európai parlamenti mandátumot szerezne. Ha mégsem így lesz, várja-e őket vissza, és egyáltalán milyen helyettesi stábbal készül, ha újraválasztják főpolgármesternek? K.G.: Mindenkinek van egy politikai közössége meg egy személyes döntése a jövőjéről. Mindkettejüket sajnálnám, szívesen dolgoznék velük tovább együtt a következő ciklusban is. Tüttő Kata a városüzemeltetés területén elképesztő munkát végzett, Kerpel-Fronius Gábornak pedig a részvételi csatornákat illető kultúraváltásában volt kulcsszerepe. Ami a jövőt illeti, természetesen többszereplős döntés, hogy kiből lesz a következő ciklusban főpolgármester-helyettes.
Hvg.hu: Ugyan előadásában több, önt ért kritikát is érintett, például az “autósüldözés” kérdését vagy éppen a Karácsony-karókét, de biztosra ment, mert az önt támogató 99 Mozgalom félmilliárdos mikroadományos botrányát nem hozta szóba. Felvetem akkor én: nem kellene valami újat mondani erről, miután az eddigi állítása mintha elhasználódott volna, de mindenképp rosszul öregedett?
K.G.: Nem érzem így, nem hiszem, hogy elhasználódott, mert ez a valóság. A magyar jogszabályok lehetővé teszik az ilyen típusú adománygyűjtést, mi minden jogszabálynak megfeleltünk. Ez abból is látszik, hogy ha jól értem a kormány terveit, most éppen ezeket a jogszabályokat akarják módosítani, szigorítani.
Hvg.hu: Azt annak idején valóban semmi nem tiltotta, hogy egy civil szervezet akár adományokból valaki mellett kampányoljon, ezt a Fidesz is csinálta. A civiltörvény visszavonása óta az sem tilos, hogy egy civil szervezet “külföldről támogatott legyen”, vagyis külföldről fogadjon adományt. Ami elhasználódott, az az, hogy ezek magánemberek mikroadományai, hiszen kiderült, hogy csak és kizárólag euróban és fontban érkeztek, sőt úgy tűnik, hogy gyakran egymást követő sorszámú, nagy értékű, gyűretlen euró- és font bankjegyekben. Ez nem ellentmondást?
K.G.: Ezt az ellentmondást a következő hónapokban is biztosan folytatódó lejáratókampányok és a mindenféle nyomozások tisztázni fogják. Én nem tudok ehhez hozzátenni újdonságot. Fel vagyok rá készülve, hogy a Fidesz kampánya erről fog szólni, ezért nem lesz olyan részlete ennek az ügynek, ami ne kapna nyilvánosságot. A legnagyobb lelki nyugalommal állok ez elé, mivel amit a jogszabályok lehetővé tesznek, abból legfeljebb politikai koholmányt lehet csinálni, valódi ügyet nem. |
Itt visszanézhető az esemény teljes közvetítése:
