A történész a szocialista újratervezésekről írt könyvet és ennek apropójából beszélt a NER 1956-ot övező emlékezetpolitikai céljairól is.
„A mai emlékezetpolitika törekvése az, hogy ezt az időszakot átértelmezze: hogy az egész magyar társadalom rejtőzködött, elfedte teljes értékrendszerét, ami tulajdonképpen azonos volt a Horthy-korszak uralkodó nyilvános diskurzusával, amely eredendően konzervatív, keresztény és etnonacionalista. Ez az emlékezetpolitikai konstrukció azonban hamis” – mondta el Rainer M. János történész, a manapság már csak informális keretek között létező 56-os Intézet vezetője a Magyar Narancsnak adott interjújában.
Rainernek új könyve jelent meg Újratervezés: Szocializmus Magyarországon a 20. században címmel, amelyben az elmúlt bő száz év hazai szocializmuskoncepcióit tekinti át és ezzel kapcsolatban merült fel az 1956-os forradalom problematikája is, amit Rainer szerint is áthatott a nemzeti tartalom, csakhogy emellett rendelkezett egy nagyon erős baloldali, sőt szocialista töltettel is. Mindezt a történész többek között Kovrig Béla szociológus kutatásaira alapozta, aki 1948-ban vándorolt ki az Amerikai Egyesült Államokba, majd az ottani 56-os menekültek körében végzett, a politikai szimpátiarendszerüket felmérő vizsgálatokat. A többezres mintából pedig az jött ki, hogy az USA-ba kivándorolt menekültek többsége bizony nagyon is baloldali nézeteket vallott.
Ehhez még hozzátette Rainer azt is, hogy az Orbán-kormányok által közvetített emlékezetpolitikai konstrukció abban is hamis, amikor a Horthy-korszak egyeduralkodó eszmei irányzatává teszi meg a keresztény-konzervativizmust, hiszen a korabeli sajtóban is nagyon élénk polémia zajlott arról, hogy milyen legyen a háború utáni Magyarország és rendre előkerültek szocialista elképzelések, gyökeres reformokról, a középosztály és az értékek megújításáról volt szó. És akkor még nem beszéltünk a népi írók mozgalmáról, akik hol jobbról, hol balról, de mindenképpen szocialista ellenzékét képezték a kurzusnak.
„A mai emlékezetpolitika görcsös igyekezete nem állja ki a történeti vizsgálatok próbáját. Egy modern társadalom sokkal sokszínűbb, mint hogy azt lehetne mondani, a magyar emberek általában így, vagy úgy gondolkodtak. Sokkal bonyolultabb ez ma is, akármi is a látszat” – mondta a lapnak Rainer.