"Kezdődik a vendégmunka alapú társadalom?" - kérdezte Varga Ferenc volt jobbikos, jelenleg független, de a DK-ban politizáló képviselő, aki emlékeztetett, korábban azzal plakátolta ki az országot a kormány, hogy „Ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját!”, ugyanez ma már így lenne pontos: „Ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját, mert az Orbán-kormány önként odaadja neked”.

Varga szerint "megint az történik, ami 13 éve mindig: pár fideszes milliárdos jól megszedi magát valamin, ami kárt okoz magyar városok tucatjainak és annak a többmillió magyarnak, akik végiggürcölik a hetet, a hónapot és az évet, hogy megéljenek". Hozzátette:

A milliárdos elit további gazdagodása és a nagyvállalati profit megint kézen fogva árulja el a magyar embereket."

Válaszában Fónagy János államtitkár megismételte, ami a parlamenti ülésen ma már többször elhangzott: külföldi vendégmunkások alkalmazására csak akkor van mód, ha hiányszakmáról van szó és nem tudja magyar munkavállaló ellátni a feladatot, vagy ha ezek a befektetések létre sem jönnének, ami a magyar GDP-t fogná vissza.

A független politikus nem fogadta el az államtitkár válaszát, mert szerinte első körben inkább a 230 ezer munkanélkülire, valamint at 1,2 millió inaktívra kellene gondolni a vendégmunkások behívása helyett.

Hosszú távon is fenntartható az online árfigyelő rendszer működtetése? – kérdezte Szászfalvi László (KDNP) a kormányzatot. Emlékeztetett: a Gazdasági Versenyhivatal működteti pár hónapja az online árfigyelő rendszert annak érdekében, hogy „az infláció minél hamarabb és minél erőteljesebben csökkenjen". Megállapítása szerint

az emberek szeretik és használják is az online árfigyelőt, amely komoly versenyt is indított, hiszen 62 termékkategóriából eddig 55-ben csökkentek az árak, átlagosan 7 százalékkal."

Éppen ezért a kormánypárti képviselő szerint fenn kellene tartani az árfigyelőt minél tovább, és azt kérdezte a kormányzattól, hogy egyezik-e a véleményük.

Válaszában Fónagy János államtitkár egyetértett politikustársával abban, hogy az árfigyelő nagyon jó és hasznos, akárcsak a többi, az inflációt csökkentő kormányzati intézkedés. Az államtitkár jelezte egyébként, hogy az árfigyelő jövőbeni megtartásáról az év végén születik majd döntés. Az államtitkár válaszát a képviselő elfogadta.

Hány magyar családnak és vállalkozásnak jelent segítséget a napelemes rendszerek éves elszámolásának megtartása? – kérdezte Szatmáry Kristóf (Fidesz) a következő interpellációban. A kormánypárti politikus azzal kezdte, hogy

a kormány továbbra is mindent megtesz hazánk energiafüggetlenségéért, ha kell akár saját szövetségeseinkkel, Brüsszellel is konfliktust vállalva".

A kormányzati ukáztól eltérően Brüsszelben szövetségest látó kormánypárti politikus hamar korrigált, amikor azzal folytatta: „a brüsszeli direktíva rosszabb elszámolási feltételek bevezetésével, menet közben akarja változtatni a szabályokat". Ezután kérdezte, hány családnak segít a kormány azzal, hogy ennek ellenére megtartja az éves elszámolást?

Koncz Zsófia államtitkár válaszában jelezte: a kormány „elkötelezett a napenergia térnyerése kapcsán", ezzel ment volna szembe Brüsszel, de a kormány úgy döntött, hogy éves elszámolást alkalmaznak azokra is, akik idén szeptember 7-ig jelezték létesítési igényüket. Koncz Zsófia konkrét számot is mondott: több ezer vállalkozást is segít ez a döntés. A kormánypárti interpelláló elfogadta az államtitkár válaszát, főleg, hogy ő előtte megköszönte a képviselő támogatását.

Alsózsolca polgármestere és képviselő-testülete megüzente a kormánynak, hogy nem akarnak akkumulátor-feldolgozót, ezért ennek fényében Keresztes László Lóránt (LMP) azt kérdezte interpellációjában,

a kormányzat egyetért-e azzal az állítással, amit Lázár János miniszter mondott nemrég, miszerint „csak azt és csak olyat lehet építeni, amit a helyi közösség megenged és lehetővé tesz"?

Az LMP-s arra is kitért: a nyár folyamán hatalmas ipari terület kijelöléséről döntöttek, Bicsérd térségében, közvetlenül Pécs fontos vízbázisa mellett. A döntésről, a konkrét befektetői szándékról nem tájékoztatták a helyieket, sem az érintett önkormányzatok vezetőit – emlékeztetett, ezért azt kérdezte: itt is akkumulátoripari beruházás készül?

Az ellenzéki politikus kitért a Lex Akkugyár néven elhíresült szabályozásra is, aminek komikus történetéről itt írtunk:

Menczer Tamás államtitkár válaszában igyekezett megnyugtatni a képviselőt, hogy nem kell aggódni, „csak pánikkeltés zajlik, álhíreket terjesztenek" – szerinte a „dollármédia" mellett az ellenzéki politikusok is. Ami a Pécs környéki területet illeti, csak majd a beruházási tárgyalások lezárása után tudnak tájékoztatást adni, mert ha előbb tennék, „akkor a beruházó nem jönne ide".

Az államtitkár válaszát Keresztes László Lóránt nem fogadta el.

A nyugdíjreformnál külföldi szakértők helyett miért nem a magyar emberek véleményére alapoznak? – kérdezte Szabadi István (Mi Hazánk) beszámolva a párt saját felméréséről, amelynek eredménye szerint

A nyugdíjasok 40 százaléka 160 ezer Ft-nál is kevesebb ellátást kap havonta, miközben a 2008 óta változatlanul 28500 Ft nyugdíjminimumnál akár százszor nagyobb luxusnyugdíjak is léteznek.

Hozzátette: a kormány azért készül nyugdíjreformra, mert az uniós helyreállítási forrásokért vállalta Brüsszel felé, hogy 2025 márciusig új nyugdíjtörvényt léptet életbe.

Az ellenzéki politikus konkrét kérdéseire vonatkozó válaszában Tállai András államtitkár jelezte, hogy a nyugdíjkorhatár emelését nem tervezik, a 28500 Ft „csak egy technikai szám".

Az államtitkár fenti válaszát az ellenzéki politikus nem fogadta el.

Hogyan értékeli a kínai akkumulátorgyárak hazai jelenlétét az Európai Bizottság elnökének múlt heti bejelentése nyomán? – kérdezte a következő interpellációban Tordai Bence (Párbeszéd), megjegyezve:

már a Holdról is látszik, milyen kapitális melléfogás, bűn volt, hogy a kormány egy bizonytalan jövőjű akkumulátortechnológia főként kínai gyártóinak bejövetelére tette fel gazdaságunk jövőjét.

Tordai jelezte: a kínai elektromosautó- és -alkatrészgyártók olyan mértékű tiltott állami támogatásból működnek, hogy az Európai Bizottság a versenytorzító hatások miatt szubvencióellenes vizsgálatot indít ellenük. Ezután Tordai arra volt kíváncsi, hogy van-e a kormánynak B terve?

Válaszában Menczer Tamás külügyi államtitkár azzal kezdte: „gratulálok, hogy egy olyan párt képviselője, amelynek több a támogatója külföldön, mint belföldön". Ezután felolvasott néhány külföldi kormányzati, állami vezetői nyilatkozatot Franciaországtól Csehországon át Németországig, amelyek mind támogatták az ilyen akkumulátoripari beruházásokat. Szerinte a hazai zöld ellenzéki pártok direkt lobbiznak a magyar befektetések ellen, mert azt akarják, hogy inkább külföldön valósuljanak ezek meg. Pedig szerinte:

ez a lehető legjobb, ami a magyar gazdasággal történhet."

A Párbeszéd politikusa nem fogadta el az államtitkár válaszát, és megjegyezte: nem a hazai autógyáraknak termelnek majd ezek az akkugyárak, hiszen kapacitásuk ötször annyi lesz, mint az itt gyártott autók száma.

Miért hiányos az ázsiai vendégmunkások biztonsági ellenőrzése? - kérdezte Sas Zoltán (Jobbik). Az ellenzéki politikus – aki az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnöke is – azt mondta, nem azt állítja, hogy a jobbára ázsiai vendégmunkások bűnözők vagy terroristák, de szerinte jobban kellene őket ellenőrizni. Arról is beszélt, hogy az ellenőrzésnél „komoly rések vannak". Megjegyezte:

a jelenlegi gyakorlat komoly nemzetbiztonsági kockázatot jelent."

Válaszában Rétvári Bence megnyugtatott, hogy a törvényi előírások lehetőséget adnak arra, hogy kiszűrjék a bűnözőket a vendégmunkások között. Amúgy pedig felolvasott több olyan nyilatkozatot évekkel ezelőttről, amelyekben jobbikos politikusok – köztük Vona Gábor, aki már azóta saját pártot alapított – a menekültek esetében nem sürgettek ilyen szigorú szabályokat, sőt támadták a déli határzár építését, és „nem aggódtak amiatt, hogy a bevándorlókkal bűnözők jutnak be az EU-ba".

Az államtitkár válaszát Sas Zoltán nem fogadta el.

„Mikor döntenek végre?" – kérdezte Bedő Dávid és Tompos Márton (Momentum) a svéd NATO-csatlakozás időpontját firtatva. Arra emlékeztettek: 438 nap. Egészen pontosan 1 év, 2 hónap, 11 nap. Ennyi ideje nem hajlandóak napirendre venni a svéd NATO-csatlakozás zárószavazását.

Válaszában Menczer Tamás külügyi államtitkár azt mondta, Svédországban nagyon rossz, egyébként a kormány még támogatná is a csatlakozásukat, csak ők nem viseltetnek tisztelettel Magyarország iránt.

Az államtitkári választ a momentumos politikusok nem fogadták el, például mert Bedő Dávid szerint Menczer „négyperces válaszában legalább 152-szer hazudott."

Tállai András államtitkár válaszát azzal kezdte, hogy a kormányzat átállt a korábbi segély alapú politikáról a munka-alapúra, így egymillió embernek adtak munkát. Megjegyezte azt is, hogy visszaadták a 13. havi nyugdíjat, így a nyugdíjak reálértéke 2022-ben 6 százalékkal nőtt – azt már nem tette hozzá, hogy mennyi volt az infláció tavaly. Az államtitkár kitért arra is: Európában a magyar családok - ideértve a nyugdíjasokat is – fizetik a legalacsonyabb rezsit. Végül azzal zárta:

a kormány megvédi a nyugdíjasokat.

Az államtitkár válaszát az ellenzéki képviselő nem tartotta elfogadhatónak. Pontosan így fogalmazott: „bazi nagy nem".