A DK nagy erőkkel keresi azt az ellenzéki potentátot, akit a siker reményében léptethetne fel Karácsony Gergellyel szemben. Többek között felmerült Baranyi Krisztina, Somogyi Zoltán és Bősz Anett neve is.
„Legyünk őszinték, a mostaninál jobb ellenzéket nem nagyon kívánhatunk magunknak” – jelentette ki Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter tavaly a Megyei Jogú Városok Szövetségének egy zárt körű ülésén – írja a Direkt36 tényfeltáró anyagát közlő Telex.
Gulyás kijelentésével azt illusztrálta a portál, hogy a jelenlegi ellenzék nem igazán jelent kihívást a Fideszre, még úgy sem, hogy a párt támogatottsága nagyot esett az utóbbi időben, a válság, az infláció és a megszorító intézkedések hatására vagy 700 ezer szavazót vesztettek el, de ennek csak egy jóformán kimutathatatlan töredéke került a korábbi ellenzéki összefogás pártjaihoz, a többség inkább a Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a Mi Hazánk táborát növelte.
Ez azért is érthető, mert a tavalyi választási vereség óta az ellenzéki pártok közül a kisebbek a túlélésért küzdenek, míg a nagyobbak az együttműködés felmondásával teremtenének tabula rasát. Utóbbiak közé tartozik a DK, és bizonyos szinten a Momentum is, míg az MSZP-t már senki nem veszi komolyan, a Párbeszéd pedig 10 év után visszatérne az LMP-hez.
Persze mindez együtt jár a különböző intenzitású belső problémákkal, ami alól a fegyelmezettségéről ismert DK képez csak kivételt. Az MSZP-t megrázta az Ujhelyi-ügy, a Momentumon belül érezhető az új pártelnök, Gelencsér Ferenc konfliktusa a régi elnök Fekete-Győr Andrással, a Párbeszédet pedig erősen foglalkoztatja a hogyan tovább kérdése, mivel az egykori ellenzéki összefogás legkisebb támogatottsággal rendelkező pártja, és ha most lennének a választások a bejutási küszöb közelébe sem kerülne.
Ennek ellenére nem nagyon foglalkoznak a múlton való merengéssel, a választási vereség konzekvenciáit sem elemezték ki, legalábbis a tavaly áprilisi buktát követő elnökségi ülésen hiába voltak, akik ezt szerették volna megtenni, Karácsony Gergely, akkori társelnök ebben nem volt partner, inkább azzal foglalkozott, hogy valahogy az LMP-t a párthoz kellene kötni. Jellemzően az ülés folyamán ahogyan a választási vereség elemzése elmaradt, úgy az LMP visszaédesgetésére sem született épkézláb ötlet.10 mondat az Orosz-Ungár-Kocsis-Cake vitából a Fülkében
Vitára hívtuk a Momentum, az LMP és a DK egy-egy országos politikusát közéleti podcastunkban - íme néhány idézet arról, hogyan látják az ellenzék helyzetét.
Most az ügy nagyjából ott tart, hogy a Párbeszéd azóta a Momentumnál is próbálkozott, ám a nagyobbik párt a közös lista mellett másfajta együttműködést is javasolt, bár Gelencsér erről azt mondta a portálnak, hogy az összeolvadás szót ennek jellemzésére erősnek érzi, de „szorosabb és hosszabb távú partnerséget” képzelne el, és „nem zárkózna el attól, hogy gyakrabban egyeztessenek”.
A Párbeszéd így újabban inkább az LMP felé tapogatózott. Több párbeszédes politikus szerint az utóbbi időben már az lett a prioritás, hogy az LMP-vel hozzanak össze valamilyen együttműködést a közös EP-indulásról. A két párt közös indulását az sem feltétlenül befolyásolja, hogy mindketten bejelentették, ki fogja vezetni az EP-listájukat: a Párbeszéd márciusban Jávor Benedek korábbi EP-képviselőt, az LMP pedig szeptember 9-én Ungár Péter társelnököt. Utóbbi már kijelentette, hogy akkor sem ülne be az EP-be, ha mandátumot szerezne a választáson.
„Az LMP-nél még lehet, hogy elválik a listahely a mandátumtól” – mondta a Direkt36-nak Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője, utalva arra, hogy az egyeztetések a két párt között a bejelentések ellenére folynak. Ungár Péter nem kívánt reagálni a két párt jövőjéről feltett kérdésekre.
Ezzel szemben komoly aktivitás zajlott a DK háza táján, ahol előbb a többi ellenzéki pártoktól igyekeztek kampányszerűen elszipkázni embereket, így került Gyurcsányékhoz Kocsis-Cake Olivio volt párbeszédes pártigazgató, Szücs Balázs szintén párbeszédes erzsébetvárosi alpolgármester, Varga Ferenc jobbikos országgyűlési képviselő és három momentumos politikus, Déri Tibor újpesti polgármester, Bodrozsán Alexandra és Buzinkay György is.
A párttagbörzét a jelek szerint pedig egy újabb casting követi, a DK ugyanis Karácsony Gergely főpolgármesterrel szemben próbál életképes jelöltet felléptetni az önkormányzati választásokra. A Gyurcsány–Karácsony-konfliktus mostanra már közmondásosnak számít, viszont azt egyelőre nem tudni, hogy mi a valódi szándéka a DK-nak ezzel a lépéssel. Elképzelhető ugyanis, hogy a leváltás helyett csak növelni akarják a nyomást Karácsonyon, aki így talán hajlandó lesz a kormánnyal szembeni keményebb fellépést sürgető Gyurcsányék elvárásait teljesíteni. Akárhogy is lesz, annyit már egyelőre tudni, hogy Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester, Somogyi Zoltán politikai tanácsadó, Szaniszló Sándor DK-s XVIII. kerületi polgármester és Bősz Anett neve is felmerült esetleges jelöltként, bár a Direkt36-tal Baranyi és Somogyi is azt közölték, hogy nincsenek főpolgármesteri ambícióik.Egyre erősebb Gyurcsány Ferenc vonzása
Novemberben négy képviselőt igazolt máshonnan a DK, a párt szerint az átlépések folytatódnak. Gyurcsány Ferenc ezzel erőt demonstrál az ellenzéki oldalon, hogy minél jobb tárgyalási pozíciót harcoljon ki a 2024-es önkormányzati választások előtti alkudozáshoz.
És hogy közben mihez kezdenek az ellenzéki pártok a Fidesz népszerűségvesztésével, az inflációval és a megszorító intézkedésekkel? A Momentumon és a DK-n kívül a többiek semmi láthatót, az előbbi oktatási és az utóbbi inflációs plakátkampányát leszámítva. Bár a DK hamar lecsavarta a magáét, amikor szembesültek vele, hogy az Orbán-kormány által okozott áremelkedési problémát Dobrev Klára megoldja majd felütésű üzenetük annyira nem talált célba, hogy nemhogy nőtt volna a támogatottságuk tőle, de csökkent.
Mindezek fényében Gulyás Gergelynek valóban nem mostanában fog álmatlan éjszakákat okozni egy magyarországi ellenzéki párt.