1028 panasz érkezett tavaly az Oktatási Jogok Biztosához.
2022-ben összesen 1028 panasz érkezett az Oktatási Jogok Biztosához, akihez írásbeli beadvánnyal fordulhatnak az oktatás szereplői, ha szerintük sérülnek jogaik. A tavalyi évről szóló jelentésben előkerül a fizikai és verbális bántalmazás, az emberi méltóság megsértése, a sajátos nevelési igényű tanulók nehéz helyzete, és a pedagógushiány is – írja az Átlátszó.
Az 1028 panaszból 663 a közoktatás területéről érkezett. 510 esetben maguk a tanulók, hallgatók nyújtották be azokat, közel 300 alkalommal szülők, 151 alkalommal pedig maguk a pedagógusok, részletezi a portál.
A biztoshoz több esetben is érkezett olyan panasz, amelyben az Alaptörvényben is lefektetett emberi méltósághoz való jog sérült. A panaszok engedély nélküli hangfelvételekről, atrocitásokról szólnak, olyan helyzetekről, amelyben a pedagógus a gyermeket társai előtt megalázza, debilnek, ösztönlénynek nevezi vagy kizárja az osztályprogramról. Többször megjelenik a gyermekek közötti kiközösítés, pszichés nyomás, fizikai bántalmazás, rugdosás, de volt példa szexuális kényszerítésre is.
Több panasz érkezett azzal kapcsolatban, hogy az iskola házirendben akarta szabályozni a diákok öltözködését, leginkább azért, hogy ne legyenek szabadon bizonyos testrészeik. A biztos erről azt mondta: a tanulók megjelenésébe, viseletébe nem avatkozhat be az iskola, ez személyiségi jogi szabadság.
Gondot okoznak azok az esetek is, amikor az iskolában történik baleset a gyerekkel, és nem értesítik időben a szülőket. A köznevelési törvény magába foglalja, hogy amikor a diák beérkezik az iskolába, onnantól az iskola felel testi épségéért, addig amíg el nem hagyja az intézményt.
Egy esetben egy fogyatékossággal élő tanuló szülője tett panaszt, hogy gyermekét három alkalommal is baleset érte az iskolában, de csak egyszer értesítették róla. Volt olyan, hogy szétrepedt szájjal adták át neki a gyereket tanítás után. Amikor erre magyarázatot kért, azt válaszolták, sajnos nem mindig van kapacitás arra, hogy felügyelők legyenek a gyerekekkel.
A szülői pluszfeladatokat is érinti a jelentés. Vannak szülők, akik listát kapnak iskolakezdéskor arról, mit kell megvásárolni. Ezek között a folyékony szappan, a wc-papír és a szalvéta is megtalálható, de fénymásoló papírra és partvisra is kérnek pénzt a pedagógusok.
A jelentés hosszan taglalja a sajátos nevelési igényű (SNI) és tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) küzdő tanulókat érintő hátrányokat is. Itt leginkább az információ és tájékozottság hiánya jelent gondot. Az iskolák sokszor nem veszik figyelembe a gyerekekről szóló szakértői javaslatokat.
A felsőoktatás területéről több panasz is érkezett a tanulmányok finanszírozásával, valamint az ösztöndíjak igénylésével, kifizetésével kapcsolatban. Ezek leginkább arról szóltak, hogy a hallgatót átsorolták fizetős képzésre államiról, vagy elutasították szociálisösztöndíj-kérelmét.
A beszámolóban kitértek arra, hogy nem érhet sem tanulót, sem pedagógust hátrány azért, mert kinyilvánítja politikai meggyőződését, a tüntetéseken, demonstrációkon részt vevő személyek listázása is szigorúan tilos.