„Az elmúlt napokban tapasztalhattuk, hogy döbbenetesen megnőtt az embercsempész tevékenység a régiónkban. Migrációs főútvonallá változott a Börzsöny, így községünk is” – írta Diósjenő önkormányzatának honlapján Székely József polgármester. Hozzátette: „ismeretlen rendszámú, fiatal férfiakkal tömött furgonok és kisbuszok söpörnek végig nagy sebességgel, jellemzően az éjszakai órákban a községen. Hátizsákos – nem turistának kinéző – népes csoportokkal lehet találkozni az erdőben.

Az, amit a híradóban láttunk a déli határról, az élőben zajlik a szemünk előtt.”

A település vezetője fokozott elővigyázatosságra intette az ott élőket, arra kérve őket, „senki ne próbálja saját szakállára megállítani vagy feltartóztatni a járműveket, vagy csoportokat. Ha szükséges, ha fenyegetve érzi bárki magát, hívják a segélyhívót” – szúrta ki a Telex.

Az utóbbi időben Magyarország déli határán egyre nagyobb a migrációs nyomás és a Szlovákiával határos területeken is egyre több a probléma. A szlovák államfő, Zuzana Čaputová egy hete azt nyilatkozta, hogy „számos migráns, akik most Szlovákiában vannak, korábban Magyarországon voltak. Tény, hogy gond nélkül érkeznek hozzánk”. Azután meglepőnek nevezte, hogy Magyarországon több mint 1400 embercsempészés miatt fogva tartott embert engedtek ki a börtönökből. Azt mondta: beszélni fog Novák Katalin magyar államfővel az illegális migrációról.

Az Európai Bizottság július közepén kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a külföldi embercsempészek szabadon engedése miatt. A testület úgy véli, hogy Magyarország ezzel több uniós irányelvet is megsértett, a csempészet bűncselekménye miatt elítélt személyekre alkalmazandó ilyen lerövidített szankciók nem hatékonyak és nem is visszatartó erejűek, és nem veszik figyelembe a szóban forgó esetek körülményeit.

Április végén lépett hatályba az a kormányrendelet, amely lehetővé teszi, hogy az embercsempészek kiszabaduljanak. A magyar állam „cserébe” azt kéri tőlük, hogy 72 órán belül hagyják el Magyarországot. Ezt valóban csak kérik tőlük, ugyanis a börtönök vagy fegyházak kapuján kilépő külföldi elítéltet a hatóságok nem kísérik el a határig, hogy megbizonyosodjanak arról, elhagyták-e az országot. Ehelyett rájuk bízzák, hogy a kötelezettségüknek eleget tesznek-e.

Az sem érdekli az államot, hogy távozásuk után a szabadon engedett külföldi elítéltek jelentkeznek-e a külföldi hatóságoknál a fennmaradó büntetésük letöltése érdekében. Ugyanis ezek az elítéltek hivatalosan nem amnesztiában részesülnek, hanem lehetőséget kapnak a büntetésük félbeszakítására Magyarországon – így a büntetésükből le nem töltött időszakot egy másik országban le kellene ülniük.

Felborult, fának csapódott, rendőröknek hajtott - Mi állhat az egyre durvábbnak tűnő embercsempész-üldözések mögött?

Egyre több országúti autóbalesetről kiderül, hogy embercsempészek és menekültek érintettek benne. Ám ez igazából a jéghegy csúcsa, amire a schengeni rendszer komoly válságtüneteként is tekinthetünk.