Még nem árulják el, ki lesz az EP-listavezetőjük, de a Második Reformkor párt első sajtótájékoztatóján kiderült, Vona Gábor új formációjának egyik alelnöke saját elmondása szerint kormánytisztviselő volt a külügyben. Külföldiek támogatását tiltja az alapszabályuk, az időzítésről pedig azt mondták, „most érett meg a gondolat”.
Az ellenzéki oldalon túlkínálat van pártokból, de a „reformkoriság” megkülönbözteti őket a többi szereplőtől – mondta Vona Gábor, a szombaton zászlót bontó Második Reformkor (2RK) párt elnöke hétfői sajtótájékoztatójukon, hangsúlyozva: nem a korábban azonos néven ismert alapítvány, hanem a szintén ezen a néven futó civil egyesületük alakult párttá. Szerinte az első reformkor ugyanis nemzeti minimum, kevés történelmi örökségünk mögött van ekkora egyetértés, akkor ugyanis „oldalak és ideológiák felett együtt gondolkodott és együtt cselekedett a magyar társadalom”, megtalálva az ezt lehetővé tevő ügyeket.
„Kész a recept, az első reformkor nekünk nem csupán egy gyönyörű történelmi emlék, a második reformkor pedig nem egy kommunikációs termék, hanem egy hozzáállás”
– fogalmazott Vona a „2RK Infónak” nevezett eseményen, melynek rendszeresítése mellett „sajtóvlogokban” is terveznek majd a munkacsoport-vezetőik kommunikálni.
A pártelnök arról is beszélt, ideológiák és oldalak felett kell politizálniuk ügyek mentén, de ez nem jelent ideológia nélküliséget, hanem az ideológiák feletti szintézist keresik, ügyenként használva az egyes ideológiák megközelítéseit.
Kilenc ügyet mutattak be, amelyekkel foglalkozni szeretnének, de azt mondja, ezek bővülni fognak. Ezek a weboldaluk szerint a fiatalok életkezdésének támogatása, a prevenció erősítése az egészségügyben, az óvodai nevelés reformja, a családi vállalkozások fenntarthatóvá tétele, a munkavállalók érdekképviselete, az online népszavazás intézményének bevezetése, a pártmentes önkormányzatiság, a herbál és más dizájner drogok elleni harc, valamint a helyi élelmiszer-ellátás fejlesztése. Vona szombati beszédében és hétfőn is elmondta, hogy
egyes ügyekben együttműködnének bárkivel, akár a DK-val és a Fidesszel is, de politikai szövetségre nem lépnek senkivel.
Ismét elhangzott, amit már korábban bejelentettek, hogy – bár az önkormányzati választásokon nem indulnak, hiszen ott a pártmentes működést szeretnék elérni – a jövő júniusi európai parlamenti (EP-) választásokon már el akarnak indulni. Bár árulkodó lehet, hogy már a szombati rendezvényükön is felszólalt a háta mögé uniós zászlót vetítve, jobbára európai ügyekről beszélve Pekárné Farkas Emese, a 2RK egyik alelnöke, hétfőn újságírói kérdésre még nem árulták el, ki lesz a párt EP-listavezetője, mondván, azt majd október elején közlik. „Új arcok lesznek rajta, akik akkor már remélhetőleg ismertek lesznek” – fogalmazott az EP-listájukról Vona. Arról is beszélt: ha most pár napig róla is szólnak a pártalapításáról megjelenő cikkek, szerinte látható lesz, hogy ez nem csupán az ő visszatérése, hanem „egy új alternatíva születése, fiatal és új arcokkal, akiknek egészen más elképzelésük van a politikáról, mint ami jelenleg folyik”.
A hvg.hu kérdésére egyelőre azt sem mondták meg, az EP-be esetleg kijutva melyik frakcióhoz, illetve pártcsaládhoz csatlakoznának. Pekárné erre azt felelte, előbb szeretnék látni, a választások után hogyan alakulnak a frakciók és csak később döntenek erről.
Az alelnök egyébként többek között azt mondta el magáról, hogy korábban a Külgazdasági és Külügyminisztériumban dolgozott kormánytisztviselőként.
Amikor arról érdeklődtünk, hogyan kötött ki ezek után végül egy ellenzéki pártnál, azt mondta: kormánytisztviselőként is lehetősége volt arra, hogy egy alapítvány vagy civil szervezet munkájában részt vegyen, majd később úgy döntött, ezt a vonalat szeretné folytatni, miután bár mindig érdekelte a közélet, nem talált korábban olyan pártot, ahol szívesen politizált volna. Pekárné Farkas Emese azt is elmondta, hogy minden, legalább 1 százalékot elért párttal megkeresik a kapcsolatot, ezenkívül a szakterületekért felelős nagyköveti rendszerükön keresztül szeretnének civil szervezetekkel, egyházakkal, kulturális szervezetekkel, önkormányzatokkal, illetve a szakszervezetekkel is együttműködni, emellett szeretnének minél több konstruktív vitát.
Az Index kérdésére Vona arról is beszélt, az őket érő támadásokat nem fogják viszonozni. „Szerintem nagyon sok és egyre több olyan ember van Magyarországon, akinek ebből a törzsi háborúskodásból elege van” – tette hozzá. Arra a felvetésre, hogy vár-e a pártba volt jobbikosokat, Vona Gábor azt mondta, új arcokkal készülnek, politikusokat egyik pártból sem várnak, nincs megtiltva senkinek az átlépés, de nem ez a prioritásuk. A hvg.hu azon kérdésére, hogy a túlnyomórészt belpolitikai fókuszú kilenc pontjukat hogyan tudják Brüsszelből elősegíteni, a pártvezető azt mondta, lesz Európa programjuk, lesznek európai ügyeik is, de a meglévők egy része is részben európai, illetve törekedni fognak ennek az aspektusának a megjelenítésére is. „Az online népszavazás kérdése, akár a szintetikus drogok elleni küzdelem, akár az élelmiszer-gazdaság, ezek mind-mind kapcsolatba hozhatók európai uniós vagy regionális problémákkal” – fogalmazott kérdésünkre.
Rákérdeztünk arra is, milyen pénzügyi forrásokból gazdálkodnak.
A pártelnök erre azt válaszolta: minimális forrásokból, illetve „társadalmi támogatásból” szeretnének működni, semmilyen nagy támogatót nem várnak, az alapszabályuk külföldi állampolgárok támogatását pedig ki is zárja.
Vona Gábor elmondása szerint a múlt szombati rendezvényüket és a működésüket is az egyesület tagjainak a támogatásából és tagdíjaiból fizetik. A szervezethez tartozó Pilvax Média kérdésére Vona arról is beszélt: „a NER-t nem csak leváltani kell, hanem a helyére is tudni kell valamit javasolni”, ezért alternatívát kívánnak nyújtani. „A nulláról kell építkezni és elvégezni azt az aprómunkát, amit sokszor az ellenzéki pártok összefogással vagy egymás mögé bújással próbáltak megoldani, mi viszont szervezetépítéssel és szakmai munkával készítjük föl magunkat arra, hogy valóban alternatívává váljunk” – fogalmazott. Arról, hogy mióta tervezett új pártot alapítani, azt mondta a 2RK elnöke, a 2022-es választások után kezdtek el erről egyre többet beszélni és ez egy folyamat volt. „Most érett meg bennünk ez a gondolat” – mondta arra, végül miért pont most indultak el. A HírTV többek közt a marihuána legalizálásáról is kérdezte a herbálos felvetésük kapcsán, de erre Vona azt mondta, nincs a pártnak erről központi álláspontja, hanem társadalmi vitát javasolnak a kérdésről.
Lapunknak annak kapcsán, hogy mielőtt visszatért a közvetlen politizáláshoz, nemrégiben megjelent könyve ettől elemelkedve olyan témákról szólt, mint a korszellem és az „újhumanizmus”, Vona Gábor azt mondta: „szeretném azokat a gondolatokat, amiket ebben a könyvben megfogalmaztam, és amit a 2RK-ban a társainkkal közösen kimunkáltunk, a valóság próbája elé tenni és megnézni a magyar társadalomban ennek mekkora támogatottsága van”. Hozzátéve:
szerinte fontos, hogy a politikával foglalkozóknak a legmagasabb perspektívája ne csupán politikai legyen, hanem „nem árt, ha a politikus gondolkodik is” és nagyobb távlatokban is próbálja értelmezni a világot.
A pártvezető szombati zászlóbontásukon egyrészt bocsánatot kért azoktól, akit megbántott azzal, hogy „nemzeti radikális volt” és azoktól is, akiket azzal, hogy ezt a világot otthagyta. Arról is beszélt, fontos, hogy a cigányság is a polgárosodás útjára lépjen és komfortosan érezzék magukat idehaza. A korábbi Jobbik romákkal kapcsolatos retorikájától láthatóan elütő megszólalások után rákérdeztünk, mit képvisel a párt a romákkal kapcsolatos politikájában. Felidézte, hogy Bogdán László cigány polgárjogi aktivistával, Cserdi korábbi polgármesterével majdhogynem baráti viszonyba kerültek. Az egyik még alapítványi javaslatuk a cigány hősök napja, a romáknak pedig szerintük az egész magyar társadalommal együtt anyagi és szellemi függetlenséget kell elérnie. „Senki Magyarországon, akármilyen etnikumhoz vagy kisebbséghez tartozik, ne lehessen a politika játékszere és bábja, ne használhassa ki a politika, hanem meglegyen az az anyagi és szellemi alapja, polgári létmódja, ami alapján szabadon tud dönteni a saját és közössége sorsáról is” – fogalmazott Vona Gábor.