Előbb kijelentette, hogy nem bűnös, majd egy órával később megerősítette korábbi beismerő vallomását pénteken a bíróságon az Országos Roma Önkormányzat volt elnöke. Agócs Jánosra hat év letöltendő börtönt kér az ügyészség, amiért a vádirat szerint 30 millió forintért árulta a saját elnöki tisztségét. Kiderült, hogy Agócs volt már büntetve, és az is, hogy az államfőtől kér kegyelmet.
Fordulatokban gazdag napja volt az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) volt elnökének, a vesztegetéssel vádolt Agócs Jánosnak, amikor pénteken a büntetőperének előkészítő ülését, majd rögtön azt követően az első tárgyalását is megtartották. Az előkészítő ülés eredetileg június 7-én lett volna, de Agócs betegsége miatt ez augusztus 25-re tolódott. A hvg.hu a tárgyalás előtt és utána is hiába kérdezte Agócsot, ő nem kívánt nyilatkozni, és azt sem hagyta, hogy a tárgyalóteremben fotó készüljön róla.
A Fővárosi Törvényszéken most kezdődött büntetőper vádlottja a roma szervezetet a gyakorlatban már egy éve nem vezető, és az elnöki posztról egy hónapja le is mondó Agócs János, aki ellen február 22-én emelt vádat hivatali vesztegetés miatt a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség. Agócsot
azzal vádolják, hogy 2022 nyarán azzal árulta az ORÖ elnöki tisztségét, hogy ő lemond, és elintézi a kiszemelt „utód” megválasztását – ezért előre 18 milliót, majd újabb 12 milliót várt cserébe.
Az ORÖ (akkor még hivatalban lévő) elnökét tavaly augusztus végén vettek őrizetbe, majd tartóztattak le. Azzal gyanúsították – és ez szerepel a vádiratban is –, hogy összesen 30 millió forintért „árulta" saját választott, elnöki tisztségét. Miután két hónapot töltött letartóztatásban, beismerő vallomást tett a nyomozó ügyészek előtt, ezután megszüntették ellene a kényszerintézkedést és kiengedték.
Vádemelés az ORÖ elnöke ellen: hat év börtönt kér az ügyészség Agócs Jánosra
Hat év letöltendő börtönbüntetést, ugyanennyi közügyektől eltiltást és kétmillió forint pénzbüntetést kér az ügyészség az Országos Roma Önkormányzat elnökére. A most benyújtott vádirat szerint Agócs János pénzért árulta elnöki tisztségét, de az ügyészség „álvásárlással" lebuktatta.
Az ORÖ-elnök ezután január végéig szabadságra ment, majd betegállományba kérte magát, de a lényeg, hogy szabadlábon várta az előkészítő ülést. Az augusztus 25-i előkészítő ülésre az ügyészség „ajánlattal" készült. Eszerint ha Agócs a tavaly, még nyomozati szakban tett beismerő vallomása után ismét
beismeri, hogy minden úgy történt, ahogy a vádiratban szerepel, akkor a törvényi maximumnál jóval kedvezőbb, mindössze 6 év börtönbüntetéssel megúszhatja.
A vádindítvány a 6 év börtönbüntetés mellett ugyanennyi év közügyektől eltiltást és kétmillió forint pénzbüntetés kiszabását is kéri a bíróságtól. A reggel 9 órakor kezdődött előkészítő ülésen azonban a beismerés elmaradt. „Nem ismerem be a bűnösségem" – jelentette ki határozottan Agócs, aki a nyomozati anyagban szereplő egyes vallomásokra utalva hozzátette: „nem is úgy történt az egész sztori".
Agócs tehát ragaszkodott tárgyalás tartásához az ügyében, és azt is jelezte, hogy vallomást pedig majd a tárgyaláson kíván tenni. Gebe Zoltán bíró ezután az előkészítő ülést lezárta, az ügyet tárgyalásra utalta, majd pár perces szünet után meg is tartotta a büntetőügy első tárgyalását. Ezen Agócs viszont több ponton is megváltoztatta az egy órával korábbi véleményét. Először is jelezte, hogy most, a tárgyaláson mégsem kíván vallomást tenni, legfeljebb kérdésekre hajlandó válaszolni.
De a legnagyobb meglepetés az volt, hogy a roma szervezet volt elnöke a tárgyaláson már mégis elismerte a bűnösségét, legalábbis a bíró többszöri kérdésére is egyértelműen kijelentette: korábbi, részletes beismerő vallomását fenntartja, és azt is mondta, „nincs olyan a vádiratban, ami ne lenne valós."
Agócs tehát nem tagadta, hogy a vádirattal egyezően pénzért árulta az elnöki tisztségét, bár jelezte, a nyomozati anyagokban és vallomásokban vannak szerinte pontatlanságok. A tárgyaláson ugyan nem ismételte el, viszont a bíró kérdésére azt is mondta, fenntartja korábbi vallomásának azon kijelentését is, hogy „megbántam, egy életre megtanultam, hogy ilyet nem lehet csinálni."
De mit is csinált pontosan Agócs? A hvg.hu is beszámolt az ORÖ-elnök lebukásáról: az elnöki posztját áruba bocsátó ajánlatára egyik helyettese, Tiszabura független polgármestere, Farkas László jelentkezett, de csak látszólag: az „üzletet” előre egyeztette az ügyészséggel. Az ORÖ elnökét így tettenéréssel, egy kecskeméti csárda parkolójában a korábban ebéd közben Farkastól átvett – de már az ügyészség által biztosított – 18 millió forint készpénzzel együtt fogták el.
Hogy miért árulta az elnöki tisztségét Agócs, arra a volt romavezető tavaly november 2-án tett és a pénteki tárgyaláson fel is olvasott írásos vallomása ad választ. Abban Agócs úgy fogalmazott: a sajtóban és máshol is sokan összehozták a 2022-es parlamenti választás idején a közös ellenzéki miniszterelnök-jelölt Márki-Zay Péterrel, hogy ő a támogatója, pedig ez nem volt így. Viszont az ellenzék által elbukott választás utáni politikai légkörben úgy érezte, emiatt személye teher lehet az ORÖ-nek.
| Csak egy kép volt, más semmi? |
Amire Agócs utalt, valós jelenség. A kormánypárti sajtó már a letartóztatása után „baloldali” korrupciós ügyként igyekezett tálalni az esetét, csak mert egyszer Agócs odaállt egy képre Márki-Zay Péter mellé. Sőt, a pénteki tárgyalás előtt a Magyar Nemzet ezzel a címmel írt előzetest: „Beismeri ismét? Hat évre ítélhetik Márki-Zay Péter roma támogatóját". |
A tárgyaláson felolvasott – és a volt ORÖ-elnök által fenntartott – vallomásában Agócs úgy emlékezett vissza, hogy tavaly a választás utáni időszakban, nyárra „érlelődött meg" benne, hogy inkább lemond az elnöki posztról. Ezt a szándékát többeknek elmesélte, de állítása szerint egyikük – a roma önkormányzat egyik tagja, Orsós János – bogarat ültetett a fülébe azzal, hogy még két év hátravan a mandátumából, így ha lemond, akkor sok pénztől esik el.
Az elnök ugyanis nemcsak fizetést kap az ORÖ-től, hanem hivatali autót és telefont is, ezek pedig mind értéket képviselnek – Agócs ezeket összeadta és kiszámolta, hogy a hátralévő két évben a lemondással mintegy 30 millió forinttól „esne el".
Ezért árulta tehát éppen 30 millióért Agócs a tisztségét – pontosabban azt, hogy lemond, a neki pénzt fizetőt kinevezi átmenetileg elnöki jogkörben eljáró vezetővé, az ilyenkor kiírandó elnökválasztáson pedig elintézi, hogy őt válasszák meg.
Agócsot amúgy azért vádolják két rendbeli vesztegetéssel, mert ezzel az ajánlattal először egy ORÖ-tag ismerősét, Baranyi Pétert kereste meg – tudva, hogy ő nagyobb összeget örökölt, tehát van pénze –, de Baranyi nem akart elnök lenni. Viszont mesélt az ajánlatról az ORÖ egyik elnökhelyettesének, Farkas Lászlónak, aki amúgy Tiszabura független polgármestere.
Agócs vallomása szerint Farkassal annak munkahelyén, a polgármesteri hivatalban találkoztak tavaly augusztusban Tiszaburán és meg is egyeztek abban, hogy részletekben lehet fizetni a 30 milliós árat – Agócs nem tudta, hogy ezt a beszélgetést Farkas rögzítette, majd az ügyészségre ment vele. A 18 milliós első részlet akkor járt volna Agócsnak, amikor átadja a lemondó nyilatkozatát, majd az év végéig egy, a lánya vállalkozása által kiállított számla ellenértékeként érkezett volna a maradék 12 millió.
A 18 millió első részlet átadása nem sokkal később, augusztus 31-én meg is történt – ekkor a lesben álló ügyészségi nyomozók tetten érték és elfogták a parkolóban Agócsot. Az alábbi kép ekkor készült róla és a vesztegetési pénzről:
Az Agócsot lebuktató Farkas László korábban a hvg.hu-nak arról beszélt, ő is úgy érzékelte, hogy a 2019-ben megválasztott elnök azért is „árulhatta a visszavonulását”, mert érezte, hogy elfogy körülötte a levegő, de ő inkább belső feszültségekre vezette ezt vissza, nem a Márki-Zay Péterrel való kapcsolat felnagyítására. Tény, hogy tavaly még méltatlansági eljárást is kezdeményeztek az ORÖ-ben Agócs ellen, amit a többség megszavazott ugyan, ám az indítvány egy formai hiba miatt érvénytelen volt. Agócs lebuktatásáról Farkas így mesélt:
„Kérem vissza az ügyészségtől a kék iratrendező táskámat, amiben a 18 millió volt"
A saját vezetői posztját az ügyészség gyanúja szerint áruba bocsátó ORÖ-elnök a pénz egy részét egy korábbi szavazatvásárlás költségének fedezésére kérte - ezt állítja az Agócs Jánost az ügyészséggel együttműködve lebuktató elnökhelyettes, Farkas László. Az ORÖ vezetését közben Agócs megbízásából Lakatos Oszkár vette át, aki szerint "kápó módszerrel húzták csőbe" az elnököt.
A pénteki tárgyaláson egyébként az is kiderült, hogy Agócs már büntetett előéletű, hiszen a Kecskeméti Törvényszék tavaly októberi elsőfokú – de a fellebbezés hiánya miatt jogerőre is emelkedő – ítélete alapján Agócsot költségvetési csalás vádjában bűnösnek találták és ezért 1,5 év felfüggesztett börtönbüntetést kapott. Ez az ügy azonban egy évekkel korábbi bűncselekmény és nincs köze sem a mostani ügyhöz, sem pedig Agócsnak az ORÖ-ben végzett tevékenységéhez. A tárgyaláson az is kiderült:
Agócs János kegyelmi kérvénnyel fordult a jelen ügyben Novák Katalinhoz, de kérelméről még nem döntött a köztársasági elnök.
Harmadik rekordját is megdöntötte Novák Katalin: egy nap alatt 22 elnöki kegyelem
Idén május 12-ig 25 embernek adott kegyelmet Novák Katalin köztársasági elnök. Így szabadult a börtönből a terrorizmusért elítélt Budaházy György és a Hunnia-per másik öt terheltje. Ugyanaznap 16 másik személy is kegyelmet kapott. Amúgy 2010 óta egyetlen ilyen államfői döntést sem blokkolt az igazságügyi miniszter - Budaházyét sem.
A pénteken kezdődött büntetőper november végén, tanúk meghallgatásával folytatódik. Agócsot a jogerős elmarasztaló ítéletig nem kötelezte volna semmi arra, hogy lemondjon az amúgy a gyakorlatban már be sem töltött elnöki posztjáról, de július 22-én mégis lemondott. A teljes elnöki jogkörrel felruházott vezető tavaly szeptember óta egyik helyettese, Lakatos Oszkár, aki szerint eközben a szervezet gyakorlatilag a csőd szélén áll.
