Ötven térképet készített az Átló csapata az idén 150 éves Budapestről. Ezeken ott vannak a főváros fizikai adottságai, az emberi tevékenységek, de a város múltja, jelene és lehetséges jövője is.
1873-ban, pont 150 éve egyesült egymással Buda, Pest és Óbuda. Az Átló a jeles évfordulóra ötven térképet rakott össze, nyílt forrású, vagy nyilvánosan elérhető adatokból. Ezekből szemezgettünk.
Ilyen Budapest jelenlegi éves átlag középhőmérsékleti térképe:
Ilyen nyáron középhőmérséklet:
Ezen a térképen is szépen kirajzolódik, hogy nyáron a belváros gyakorlatilag megsül, míg Budán az erdő jelenléte sokat segít a II. és XII. kerületeknek, a pesti külső kerületeknek pedig a nem olyan szoros beépítettség és a kertek segítenek nagyot.
És ilyen lesz 2050-re a mostani számítások szerint:
A szárazságindex-térképből is hasonló tanulságot vonhatunk le, mint a középhőmérsékletet mutató térképről: a budai kerületek kevésbé szárazak, hiszen ott az erdő.
Ha pedig erdő, itt egy térkép a budapesti lombkoronatakaróról is:
Az egyik térképen a főváros hőkibocsájtási rajza látható:
Itt is az jön ki, hogy a budai oldal jóval kevesebb hőt pöfög ki magából (ott az erdő), a pesti oldalon viszont a ferihegyi reptér rengeteget.
Ha erdőkben nem is, talajvízben mindenképp Pest nyerő: a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat által szolgáltatott adatok alapján készített térképen remekül látszik, hogy sokkal több víz van a pesti talajban, mint Budán.
Itt pedig mutatjuk a város vízrajzát is.
Budapest domborzatát ilyen szépen korábban még senki nem ábrázolta:
A város 101 méterrel a tengerszint felett van, azonban van pontja (nem meglepő, a budai hegyekben), ami 527 méteres, ez a János-hegy.
Még érdekesebbek a társadalmi változásokat bemutató térképek, hiszen a fővárosból az utóbbi 20-25 évben kiáramlás indult meg, amin a koronavírus is lökött még egy nagyot. Így változott meg a főváros népsűrűsége 2000 és 2022 között:
Azért sokan maradtak Budapesten: a legfrissebb adatok szerint a fővárosban 1,7 millió ember él. Hektárokra lebontva így fest a budapesti lakosság népességszáma:
A térkép szépen mutatja, hogy mely kerületek lakottak a legsűrűbben: a VI., V., VI., VII., VIII., és a IX.
Alig van viszont olyan területe a fővárosnak, ahol a férfiak lennének többségben: a legtöbb kerületben egyértelműen a nők vannak többen az Átló által begyűjtött adatok szerint, vagy egálban van a nők és férfiak száma.
Evezzünk át egy kicsit a politikára: a legtöbb tüntetés a belvárosban, a „körúton belül” volt, viszont Óbudán erősen világítanak a közmédia utcájában tartott tüntetések:
Pest fideszesebb, mint Buda, az Átló térképe szerint. Viszont a térképről kiderül az is, hogy a legellenzékibb kerület jelenleg Újpest:
Budapesten (és úgy általában Közép-Európában) nem jellemzőek a toronyházak, Mol-toronyból is csak egy van Újbudán. A legmagasabb házak azonban a belvárosban vannak:
És így változott a főváros beépítettsége 1990 és 2020 között:
Ezen a térképen világosan látszik, hogy a belső kerületekben a ’90-es évek után már nemigazán épültek új házak, 2015 után pedig már kifejezetten a külső kerületekre helyeződik a hangsúly. Ha lenne térkép az agglomeráció településeiről, ott szinte mindegyik város, vagy falu sárgán virítana: az ő lakosságuk jelentősen megugrott.
Budapest a fejpályaudvarok városa: vonat át a városon nem megy, ezt a gyakorlatot pedig rengeteg kritika éri. A várost elkerülni pedig kötöttpályás közlekedéssel egyelőre nem lehet: nincs olyan vasúti körgyűrű, ami kikerülné a fővárost. Villamosozni viszont bőven lehet:
Világít a nagykörút, ha a balesetek térképét nézzük, de a kerületi kisutcákban is sok a csattanás. Bár az utóbbi hónapban az Árpád hídi illegális autóversenyzős brutális gázolás kavart nagy port, a híd szinte nem is látszik a térképen, nem történt ott kiugróan sok baleset:
Észak-Buda és Dél-Pest szinte sötétbe borul éjjel, a ferihegyi reptér viszont világít, ahogy a belváros is az éjszakai fénykisugárzást összesítő térképen:
A végére hagytuk a leglátványosabb és talán legaggasztóbb térképet: a szállópor-szennyezettséget összesítő térképet. Ezalapján a város ki sem látszik a porból. Magyarországon évente nagyjából tízezer ember hal meg a porszennyezettség miatt, a fővárosban 2020-ban ötszáz idő előtti halálesetet okozott a por. Ez az összes budapesti haláleset 2,4 százalékát jelenti.
Megkerestük a térképeket készítő Bátorfy Attilát, aki a hvg.hu-nak elmondta: nagyjából 15-20 munkaóra alatt összeállt az összes térkép. Báthory korábban 15 évig volt újságíró, legutóbb az Átlátszónál dolgozott, vagyis pontosan tudja, hogy hova kell nyúlnia adatokért. Mint mondta, ezért fordulhat az elő, hogy nem egy évig ülnek egy-egy ilyen projekten, hanem viszonylag gyorsan megvannak vele.
A budapesti térképeket egyedül hozta össze, azt azonban egyelőre nem tudta megmondani, hogy mi lesz a következő nagy projektje. Különösen úgy nem, hogy ő egyfajta hobbiként hivatkozott a térképkészítésre, mindemellett az Eötvös Loránd Tudományegyetem média szakán dolgozik, végez tudományos munkát.
Bátorfy külön kiemelte, hogy a térképekkel az is a célja, hogy elérhetővé tegye ezeket az adatokat. Nem véletlen, hogy mindegyik térkép adathalmaza letölthető, „aki használni szeretné, vigye bátran” – mondta.
A teljes térképgyűjteményt ide kattintva tudja megnézni:
Budapest Open Data Atlasza
50 térkép Budapestről a főváros egyesítésének 150. évfordulójára
