Az eddigi tapasztalatok szerint a korábbiaknál enyhébb tüneteket produkál az omikronból kiszakadt új koronavírus-variáns, az Eris. Ezzel együtt viszont könnyebben terjed, Kínában és az USA-ban például már az összes covidos eset között ez a legdominánsabb változat. Itthon a variánsnak egyelőre nincs regisztrált fertőzöttje, de a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ nem zárja ki, hogy az Eris már jelen van Magyarországon is.
Hiába próbálnánk meg végre elfelejteni a Covidot, a vírus gondoskodik arról, hogy ez ne sikerülhessen. Néhány hete új variánsról kezdett el cikkezni a média, az esetszámok világszerte kezdenek felfutni, és a szakértők már arról beszélnek, valószínűleg új, nagy fertőzéshullám várható.
Az omikronból kifejlődött EG.5 variáns, melyre virológusok a közösségi médiában az Eris nevet ragasztották, már év elején felbukkant. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint először február 17-én azonosították, a szervezet július 19-én nyilvánította megfigyelés alatt álló variánssá, majd az egyre gyorsuló globális terjedése miatt július 31-én átsorolták az érdeklődésre számot tartó vírusváltozatok közé.
Az Eris felpörgése tényleg látványos, főleg Kínában, ahol most már a koronavírusos esetek 30,6 százalékáért felel, és az USA-ban, ahol a legutóbbi, augusztus hetedikei állást mutató adatok szerint 18,4 százalékkal a legdominánsabb az összes Covid-verzió közül. Mindezt úgy, hogy két nappal korábban még 17,3 százalékos volt a részesedése, július végén pedig 12 százalék.
A korábbi adatok az amerikai járványügyi hivatal (CDC) augusztus 5-én kiadott becsléséből származnak, míg az előttük említett, magasabb számok a WHO augusztus 9-én kiadott jelentéséből olvashatók ki. E jelentés szerint az Erist a világ 51 országában azonosították, és Európában is megjelent már. Itt egyelőre a leggyorsabban az Egyesült Királyságban terjed: először július végén azonosították, de a brit egészségbiztonsági ügynökség múlt heti jelentése szerint csak Angliában már a koronavírus-fertőzések 15 százalékáért felelős. A variáns felbukkant már Franciaországban, Portugáliában és Spanyolországban is.
Az Eris előretörése globális szinten is figyelemre méltó. A WHO adatai szerint a 25. héten, vagyis 2023. június 19. és 25. között az EG.5 globális előfordulási gyakorisága még 7,6 százalék volt, míg a 29. héten, július 17. és 23. között már 17,4 százalékra nőtt.
Félni nem kell, figyelni igen
Az Erisről egyelőre nem tudni sokat, de az eddigi tapasztalatok alapján a szakértők két dolgot vélnek tudni: gyorsabban terjed még az omikronnál is, cserébe kevésbé súlyos tünetekkel jár.
A vírusok terjedési sebességét a duplázódási idővel szokták jelezni, ez azt mutatja meg, hogy hány nap alatt nő kétszeresére egy adott időszakban a fertőzések száma. Az Erisnél a cikk írásának idején ezt még nem állapították meg, mindenesetre a korábbi Covid-19-verziók generációról generációra gyorsultak. Az eredeti, vuhani változatnál a duplázódási szám 20-30 nap volt, az alfa variánsnál 10-15 nap, a delta variánsnál 7-10 nap, az omikronnál pedig már csak 2-3. Szakértők szerint tehát az Eris duplázódási száma még ez utóbbinál is alacsonyabb lehet.
A CDC szóvivője mindenesetre a Politico kedden megjelent cikkében még azt nyilatkozta, hogy "jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy az EG.5 könnyebben terjedne." A WHO viszont épp rá következő nap sorolta át az Erist az érdeklődésre számot tartó kategóriába, ami jól mutatja, mennyire képlékeny még a szakértők álláspontja.
Az egészségügyi kockázatokról a WHO álláspontja egyelőre a következő:
A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az EG.5 által jelentett közegészségügyi kockázatot globális szinten alacsonynak értékeljük.
Az ügynökség kiemelte azt is, hogy bár az Eris a gyorsabb terjedés mellett jelentősen képesnek mutatkozik arra, hogy elkerülje az oltószer vagy az immunrendszer által kiváltott antitesteket, eddig nem érkezett hozzájuk olyan jelentés, mely súlyosabb lefolyású megbetegedésről számolt volna be.
Ami a fent említett, antitest-elkerülő képességet illeti, egyelőre abban sem mutatkozik tudományos konszenzus. A CDC-szóvivő erről azt mondta a Politicónak, hogy a jelenleg rendelkezésre álló kezelések és vakcinák várhatóan továbbra is hatékonyak maradnak ezzel a változattal szemben.
A koronavírus elleni oltószert gyártó cégek közül legalább kettő már vizsgálja, hogy valóban így van-e. A Pfizer bejelentette, hogy megindítja vakcinája legutóbbi verziójának tesztelését, melyet a főleg Európában és az amerikai kontinensen terjedő XBB.1.5 variáns ellen fejlesztett ki. A Moderna pedig már bele is kezdett a biztonsági tesztelésbe, a Wall Street Journal szerint itt az előzetes eredmények azt mutatják, hogy vakcinájuk jól szerepel az Erisszel szemben is.
Összességében tehát az Eris egészségügyi kockázatai egyelőre alacsonynak tűnnek, de új, nagy fertőzési hullámot is elindíthat, így a WHO a variáns érdeklődésre számot tartóvá való átsorolásával arra kérte a világ országait, hogy most már szorosan kövessék az esetszámok alakulását.
Megjelent már Magyarországon?
Boldogkői Zsolt, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének igazgatója szerdán adott interjút az InfoStartnak, melyben azt mondta, az Eris valószínűleg jelen van már Magyarországon is, csak senki sem tudja, milyen arányban. Elmondta azt is, hogy szerinte jelenleg nincs olyan szakember, aki pontosan meg tudná mondani, mi történik majd a következő hetekben.
Nemcsak azért nehéz tisztán látni a kérdésben, mert az Eris még nagyon új, hanem azért is, mert a koronavírus-adatokat már heti összesítésben sem közli a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK). Ezért külön megkerestük az NNGYK-t, elsősorban persze arra voltunk kíváncsiak, azonosították-e már itthon a variánst, és ha igen, akkor a hazai Covid-fertőzöttek hány százalékát teszik ki az Eris-esetek.
Válaszuk szerint az NNGYK
a beérkező mintákból eddig nem detektált Eris variánst, ugyanakkor nem zárható ki a jelenléte.
Ők is hozzáfűzték, hogy az Eris variáns fertőzőképessége és terjedési sebessége feltételezhetően nagyobb, mint a korábbi variánsoké, ugyanakkor kevésbé okoz súlyos megbetegedéseket. És azt is kijelentették, hogy Magyarországon jelenleg csupán sporadikus, azaz szórványos Covid-19 megbetegedések fordulnak elő.
Az NNGYK válasza szerint a gyorstesztek variánsoktól függetlenül eddig is megbízhatóan mutatták ki a SARS-CoV-2 fertőzést, és a koronavírus ellen a leghatásosabb védelmet továbbra is a védőoltás jelenti. És megismételték, amit mindig meg kell: aki beteg (lázas, köhög, rosszul érzi magát, fáj a feje, torka) maradjon otthon, forduljon a háziorvosához, és mellőzze a családi látogatásokat, közösségi eseményeket.
Úgy tűnik, a központ egyelőre nem kezdte el felkészíteni a hazai egészségügyi rendszert egy esetleges Eris-hullámra. Több háziorvossal is beszéltünk az ország különböző régióiból, de egyikük sem kapott még semmiféle új anyagot, protokollt, eligazítást az új variánsról. "De ez amúgy is pár hetes csúszással szokott jönni" - fogalmazott az egyik háziorvos, akit megkerestünk.
Szennyvízhíradó
Bár a Covid-fertőzésekről az NNGYK már nem közöl semmit, a szennyvízben mért koronavírus-örökítőanyag koncentrációjának állásáról még beszámolnak. A legutóbbi, szerdai közlésük szerint a 31. héten a koncentráció országos átlagban emelkedett. Részletezve azt jelentették, hogy Győrben, Miskolcon, Pécsett, Szegeden, Szekszárdon és Zalaegerszegen nőtt az örökítő sűrűsége, 15 mintavételi helyen - köztük Budapesten - stagnált, és egyedül Debrecenben csökkent. A koncentráció a jelentés szerint négy településen - Békéscsabán, Szolnokon, Debrecenben és Salgótarjánban - az "alacsony", 13 helyen a "mérsékelt", öt minta esetében pedig az "emelkedett" tartományba sorolható.
Korábbról még emlékezhetünk arra, hogy a szennyvízben kimutatható koncentrációnövekedés azt jelzi, hogy 4-10 nappal később a tünetes megbetegedések számának növekedése várható.
Az Erisről mindenesetre elmondhatók ugyanazok az általánosságok, melyek más vírusokról is: hogy terjedésüket az alacsonyabb UV-sugárzású, illetve magasabb páratartalmú időszakok elősegítik. Az elmúlt hetekben Magyarország pont ilyen volt, a hűvös és nagyon csapadékos időjárással.
Az igazi nyár épp a héten tért vissza, napról napra egyre melegebb és szárazabb lett az idő, és ismét karnyújtásnyira vagyunk a kánikulától is, ez logikusan lassítja a vírusok, így az Eris terjedését is. Józan paraszti ésszel az is belátható viszont, hogy ősszel adottak lesznek a körülmények az Eris-hullám feldagadásához, még akkor is, ha egyből nem fordul ősziesre az időjárás, mert a felnőttek és a gyerekek is visszatérnek a nyaralásból a munkahelyre, illetve az oktatási intézményekbe, így a kontaktok megsokszorozódnak.
