Egy év alatt száznál több új iskolaőr állt szolgálatba, már 571 intézményben vannak jelen, de így is hiány van belőlük, mert a bruttó 300 ezer körülire emelt havi fizetés, bár sok pedagógusénál több, nem elég vonzó. A programban nagy a fluktuáció, három év alatt már 342-en hagyták ott a szolgálatot. Az is kiderült a hvg.hu által kikért adatokból, hogy az elmúlt tanévben az iskolaőrök 199 esetben intézkedtek, ebből 25 volt testi kényszer, emellett akadt egy-egy bilincselés és gázsprézés is. Gumibotozni egyszer sem kellett.
Az elmúlt három évben a rendőrségen belül működő iskolaőri szolgálatnál összesen 342 ember munkaviszonya szűnt meg, így most 578 iskolaőr teljesít éppen szolgálatot országszerte – derült ki a rendőrség által a hvg.hu közérdekű adatigénylésére küldött statisztikákból. A létszám idén július 1-én 102-vel több volt, mint egy éve, és ez valamit javított is az állomány feltöltöttségén, mivel az tavaly nyáron 79 százalékos volt, most pedig már 85.
Ezzel együtt még mindig kevés az iskolaőr, mert egyre több intézmény jelzi, hogy csatlakozna a programhoz. A hvg.hu-nak tavaly nyáron kiadott adatok szerint akkor 491 köznevelési és szakképzési intézmény vett részt a programban, ebből a létszámhiány miatt állandó szolgálat csak 425-ben volt. Most, egy évvel később 80-nal több, 571 intézmény van a programban, de még mindig nem mindenhol tudják biztosítani az állandó jelenlétet, csak 520 intézményben a már említett 578 iskolaőrrel.
Egy év alatt ilyen változások történtek az iskolaőröknél:
| 2022 nyár | 2023 nyár | |
| Állomány feltöltöttsége | 79% | 85% |
| Iskolaőrök száma | 476 | 578 |
| Érintett intézmények száma | 491 | 571 |
| Állandó szolgálattal érintett intézmények | 425 | 520 |
| Havi bruttó illetmény (ezer Ft) | 260-270 | 296-306 |
A kormány július elsejei határozata 295 új iskolaőr felvételét irányozta elő. Az ő bérükre kerítettek is rögtön 475 millió forint pluszforrást idénre, 1,2 milliárdot pedig jövőre. A rendőrség szerint az előírást “célzott intézkedésekkel, intenzív toborzással” próbálják teljesíteni. A tervezett 295 fő egyébként közel van ahhoz a 300 főhöz, ahány pedagógus eddig felmondott a 444 távozótanár-számlálója szerint a státusztörvény július elejei megszavazása óta.
"31 év tanítás után ősztől már a helyi járaton találkozhatnak majd velem buszsofőrként"
Pedagógus-életpálya törvény, státusztörvény, bosszútörvény - ezeken a neveken terjedt el az elmúlt hónapok legkitartóbb tiltakozássorozatát kiváltó jogszabály. A kormány kommunikációja szerint ez lesz a tanárok bérrendezésének és a pedagóguspálya népszerűbbé válásának első lépése, a lapunknak nyilatkozó szakmabeliek szerint ennek épp az ellenkezője igaz: rengetegen mondanak fel, vagy tervezik a felmondásukat, és váltanak egészen más pályára, mennek például külföldre idősgondozónak.
A távozásoknak nyilvánvalóan több oka van, de tanároknál és iskolaőröknél éppúgy szerepet játszhat benne az alacsony fizetés. A pedagógusok fizetésemelésére a kormány főleg Brüsszeltől vár pénzt, de kaptak idén 10 százalékos emelést. Ám sok tanár fizetése még így sem éri el az iskolaőrökét, akiknél szintén volt emelés tavaly nyár óta, így most bruttó 296-306 ezer forintot kapnak (a 10 ezer plusz a Budapesten és Pest megyében dolgozóknak jár). Ehhez jön évi bruttó 200 ezres cafetéria.
A jelenlegi inflációs környezetben aligha túl vonzó az iskolaőröknek a havi bruttó 300 ezer körüli fizetés, amit már a 3 hetes felkészítő képzés alatt is megkapnak. Sok feltételt nem is támasztanak a jelentkezőkkel szemben: elég, ha 18 éves elmúlt, középfokú végzettsége van és megfelel az egészségügyi, pszichológiai és fizikai feltételeknek. Az iskolaőrök fizetése azonban nem versenyképes már a határvadászok havi bruttó 400 ezres jövedelmével sem, ráadásul oda elég a 8 általános is.
Eddig 394 határvadász mondott fel menet közben, a tavalyra kitűzött célszámot sem közelíti meg az állomány
Tíz hónappal a határvadász-toborzás indulása után az állomány feltöltöttsége rendkívül alacsony, alig 1400-an vannak. Az elérhető bér az infláció ellenére sem nőtt, emiatt is lehet kevesebb a jelentkező. Magas, 37 százalékos az alkalmatlanok aránya, és jelentős a lemorzsolódás is: közel 400-an léptek ki.
Az Országos Rendőr-főkapitányságtól kapott adatok alapján a most zárult 2022/2023-as tanév végén az iskolaőri programban a 85 százalékos feltöltöttséggel országosan 104 az üres iskolaőri státuszok száma. Adatigénylésünkre azt is elárulták, hogy az iskolaőri program 2020 őszi indulása óta, vagyis 3 tanév alatt összesen 342-en hagyták el a pályát.
Messze a legnagyobb fluktuáció Borsod megyében volt, ahol a 3 tanév alatt 38 iskolaőri státusz szűnt meg. A második legtöbb, 35 Nógrádban, 27 távozóval pedig Budapest lett a dobogós. Ennél valamivel kevesebb, 26 iskolaőr munkaviszonya szűnt meg Hevesben, és 25-25 Baranyában, illetve Pest megyében. A legkevesebb, 4 pályaelhagyó Csongrád-Csanád megyében volt, míg Vas megyében – egyedüliként az országban – egy sem.
Borsod megye nem csak a távozók számában csúcstartó. A legtöbb, 90 érintett oktatási intézmény és a legtöbb, 103 iskolaőr is itt van – ebben a megyében dolgozik az összes iskolaőr csaknem 18 százaléka. A második Somogy megye 39 intézménnyel és 41 iskolaőrrel, míg a harmadik Baranya 39 intézménnyel és 40 iskolaőrrel. A legkevesebben Vas megyében vannak, ahol 4 őr jut 3 intézményre. Budapesten 30 intézményre jut 17 iskolaőr – itt például nem jut mindenhova állandó szolgálat.
Fontos tudni, hogy az iskolaőrök bár a budapesti vagy a megyei rendőr-főkapitányságok állományába tartozó “közfeladatot ellátó” személyek, nem rendőrök. Így sem fegyverük, sem fegyverhasználati joguk nincs. Sajátos jogkörük viszont van és ennek részeként – szabályozott módon és megfelelő körülmények között – kényszerítő eszközt használhatnak. Akár a gyerekekkel szemben is, de intézkedési jogosultságuk csak az iskola területére és csak tanítási időben terjed ki.
Az iskolaőr kezében a testi kényszer alkalmazása mellett – a szó szoros értelmében – több más kényszerítő eszköz is van: bilincs, gázspray (hivatalosan “vegyi eszköz”) és gumibot (hivatalosan “rendőrbot”). Ezeket olykor használják is – hogy hányszor, arról a hvg.hu kérdésére ugyancsak teljes körű statisztikát küldött a rendőrség. A sok intézmény és a sok iskolaőr miatt nem meglepő, hogy a legtöbb intézkedést is Borsod megyében jegyezték fel a most véget ért tanévben:
Az országszerte összesen történt 199 intézkedésből 54 esett meg Borsod megyei oktatási intézményekben: ezek közül komolyabb következményekkel 5 eset járt, hiszen 3 végződött testi kényszer, egy bilincs, egy pedig gázspray (vegyi eszköz) használatával.
Ezen az interaktív grafikán a kurzor segítségével láthatók a részletes adatok megyei bontásban:
A 2022/2023-as tanévben a második legtöbb, 26 intézkedés Baranya megyében volt, ebből két esetben testi kényszert alkalmaztak. Tolnában 19 eset volt, ebből egynél volt testi kényszer. A legkevesebb, egyetlen egy intézkedés Vas megyében. Ám a kis esetszám többször 50 százalékot elérő arányban párosult testi kényszerrel: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében és Budapesten 6-ból 3 esetben, Bács-Kiskunban 4-ből 2-ben, Veszprém megyében 2-ből egy esetben. Érdekes adat, hogy
az elmúlt tanévben szinte mindenhol megoldották a konfliktusos helyzeteket legfeljebb testi kényszer alkalmazásával, ebből összesen 25 volt, emellett bilincs és gázspray bevetése egyedül Borsodban történt, gumiboté sehol.
Arra is rákérdeztünk, hányszor merült fel, hogy egy iskolaőr intézkedés közben túllépte a hatáskörét, vagy hányszor indult büntetőeljárás iskolaőrrel szemben, és ezeknek mi lett a következménye. A rendőrség válasza szerint nem rendelkeznek ilyen kimutatással. Közben azért ismert, hogy volt, amikor pénzbüntetésre ítéltek egy iskolaőrt, aki bántalmazott egy ötödikest, illetve olyan is, hogy egy iskolaőr egy hetedikes lányt zaklatott szexuálisan. Már egyikük sem dolgozik iskolaőrként.
Iskolaőr zaklatott egy lányt egy budapesti iskolában
Büntetőeljárás nem indult az ügyben, de az iskolaőr munkaviszonyát azonnali hatállyal megszüntették.
Előfordult korábban olyan is, amikor egy szülő vert meg egy iskolaőrt egy Nógrád megyei iskolában, ráadásul az akkorra már kihívott rendőrök előtt – itt az iskolaőrt megütő anya ellen indult eljárás.
Az iskolaőri program ugyan csak három éve létezik, de Pintér Sándor belügyminiszter már 2012-ben bedobta az ötletet, pedig akkor még nem is tartozott hozzá az oktatásügy, ami végül a mostani ciklusban került a tárcájához. A 11 éve készített törvénytervezet az iskolaőri rendszer létrehozását azzal indokolta, hogy megakadályozzák az iskolakerülést, betartassák a házirendet és elfogják azokat, akik bűncselekményt vagy szabálysértést követtek el.
Az elképzelést akkor az ellenzéki pártok és a szakma, „megdöbbenéssel és felháborodással fogadta”, de a kormánypártokon belül is hatalmas vitát kavart. Kifogásolták, hogy a BM rendészeti jogszabályokban rendezné az iskolai rend fenntartásának ügyét. Pintér 2013-ban ismét előállt az “iskolarendőrség” ötletével, és a rendszer egy kezdetlegesebb formában – nem állandó jelenléttel – végül 2013-ban beindult.
Sok évvel később, 2020 nyarán a Belügyminisztérium visszatért az eredeti, az iskolán belüli rendfenntartói iskolaőri koncepcióhoz, amiről akkor L. Ritók Nóra pedagógus, az Igazgyöngy Alapítvány vezetője a hvg.hu-nak úgy vélekedett: „pár iskolában talán megoldást adhat az iskolaőr, de lehetne találni humánusabb, a pedagógiához közelebb álló megoldást”. A Pedagógusok Szakszervezete pedig úgy látta,
az iskolarendőrség drága látszatmegoldás, a megfélemlítés eszköze és nem a megelőzésé".
