De a kormány megakadályozhatná, hogy januártól még jóval drágább legyen a benzin, ha akarná.
Egyetlen hét alatt 30 forinttal emelkedik a gázolaj ára: a magánautósok még soha nem szembesültek ekkora dízelár-növekedéssel, ugyanis ehhez hasonló növekedésre csak abban az időszakban volt példa, amikor a kormány hatósági árat vezetett be az üzemanyagra – írja a Népszava.
Ahogy mi is megírtuk, pénteken a benzin nagykereskedelmi ára literenként 13 forinttal, a gázolajé 12 forinttal nőtt, szerdán újra drágult az üzemanyag, és most pénteken ismét: ekkor a benzin nagykereskedelmi árát bruttó 5 forinttal emelik, míg a gázolajét bruttó 15-tel. Így a benzin péntektől 627 Ft/liter, a gázolaj pedig 628 Ft/liter áron lesz elérhető.
Az áremelkedés oka az olajár növekedése mellett a forint árfolyamának gyengülése a dollárral szemben.
A Népszava azt is hozzáteszi: a péntektől érvényes árak a benzin esetében féléves, a gázolajnál pedig több mint öt hónapos rekorddrágaságot jelentenek. Július elejétől számítva – a mostani emeléssel együtt – a benzin 51, a gázolaj pedig 63 forinttal lett drágább. (Persze hatalmas a szórás az olcsóbb és drágább kutak között: míg egy martonvásári magánkúton szerdán 562 forint volt a benzin, az M4-nél, a MOL ceglédi üzemében 674 forintot kértek ugyanazért.)
Grád Ottó, a nagy hazai kútláncokat képviselő Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) főtitkára a Népszavának azt mondta, a következő napokban már nem számít további áremelésre, de a fő kérdés a forint árfolyamának további alakulása lesz. Grád arra is emlékeztetett:
a kormány a jelenleginél jóval gyengébb forintárfolyamra hivatkozva számolta ki a január elsejével életbelépő áremelés mértékét.
Akkor bruttó 41 forinttal emelkedik az üzemanyagok jövedéki adója. Ezt a jelenlegi 388 forintos euróárhoz képest 400 forintos árfolyam alapján határozták meg, noha a Népszavának nyilatkozó szakértők szerint az EU-szabályok alapján mértéke csak a 2023. október 1-i euróárfolyamának ismeretében lenne megállapítható.
Miklós László, a Mol korábbi vállalati kapcsolati igazgatója, az MSZP energetikai szakértője a lapnak azt mondta: „az emelés teljes, vagy szinte teljes mértékben szükségtelenné válna, ha a kormány az ágazatra kivetett kiskereskedelmi, illetve Robin Hood-adót megszüntetve azt átkonvertálná az uniós minimumszint teljesítéséhez szükséges jövedékiadó-emelésbe”.