Csehország jelenleg erősen támogatja az Európai Unió bővítését, de nem a konszenzuális döntéshozatal megváltoztatását - jelentette ki Martin Dvorák cseh Európa-ügyi miniszter abban az interjúban, amelyet szombaton hozott nyilvánosságra a CTK hírügynökség. A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unió következő bővítése előtt néhány tagállam valószínűleg követelni fogja a szervezet intézményi működésének módosítását. Elsősorban arról várható vita - mutatott rá Martin Dvorák -, hogy az EU áttérjen-e az eddigi konszenzuális döntéshozatalról a többségi döntéshozatalra.

"Csehországnak jelenleg az az álláspontja, hogy erősen támogatja az EU további bővítését, de nem a konszenzustól való eltérést" - szögezte le a cseh Európa-ügyi miniszter, a Polgármesterek és Függetlenek Párt (STAN) képviselője.

"Soha nem titkoltam, hogy én euroföderalista vagyok. Úgy vélem, hogy az EU-nak hatalmas gazdasági potenciálja van, de politikai erejét nem képes teljes mértékben kihasználni.

Még nem az a blokk, amely a sakktáblán az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, India és más nagy játékosok között állhatna, mert még mindig csak 27 külön országról van szó, s a belső egyeztetés bonyolult

- idézte Martin Dvorák szavait a CTK.

Az ukrajnai háború ugyanakkor megmutatta, hogy az EU a konszenzuális szavazás betartásával is képes volt az egységes fellépésre. "Világosan látom, hogy a konszenzuálisan hozott döntésnek sokkal nagyobb az ereje és a súlya, mintha bárkit is leszavaznánk" - tette hozzá a politikus. Szerinte

minden döntéshozatali modellnek megvannak a maga előnyei és hátrányai is.

A miniszter úgy látja: pillanatnyilag egyetlen tagállamjelölt sincs nagyon közel a szervezetbe való belépéshez, ezért a várható viták elhúzódására lehet számítani.

Az ukrajnai orosz agresszióval kapcsolatban, a bevezetett szankciós csomagok ügyében stb. az EU végül mindig képes volt konszenzusra jutni, az egyeztetések azonban sokszor rendkívül nehézkesek voltak, a magyar miniszterelnök pedig többször ért el kivételeket – például Kirill pátriárka szankciós listáról való levetetése ügyében – azzal, hogy egy-egy csomag elfogadásához minden tagállam támogatására szükség van.

Egészen biztos, hogy fordulópontot jelentett a tagállamok közötti jóhiszemű együttműködésben az, amikor Magyarország – Lengyelország társaságában – hetekig azzal fenyegetett 2020 végén, hogy megvétózzák a 750 milliárd eurós helyreállítási alapot és a 2021 és 2027 közötti több mint ezermilliárd eurós költségvetést. A vétót amiatt lengette be Varsó és Budapest, mert nem értettek egyet a jogállamisági eljárás bevezetésével.

Az uniós vétó eltörlése: igény van rá, lehetőség egyelőre nincs

Nem kizárólag Orbán Viktor érdeme, hogy az EU-n belül egyre többet lehet hallani arról, hogy - ahol még van - el kellene törölni a tagállamok döntéshozatala során az egyhangúsági követelményt, azaz a vétójogot. Az Európai Unió számára nem kőbe vésett tény, hogy a magyar miniszterelnök személye és ezáltal Magyarország politikája állandó és nem fog változni.