Nem lenne kötelező a gyógyszerész jelenléte a vidéki kispatikákban, helyette elég lenne vele telekommunikációs eszközökön tartani a kapcsolatot – ez szerepel abban a rendelettervezetben, amely szerdán jelent meg a kormány honlapján.

A kormány szerint a tervezet célja, hogy megkönnyítse a fiókgyógyszertárak működését – ezek azok a jellemzően vidéki kistelepüléseken működő gyógyszertárak, melyek a nagyobb láncok telephelyeként működnek – és azok ne zárjanak be, sőt lehetőség szerint újak is nyíljanak. A rendeletmódosítás szükségességét a dokumentum a szakemberhiánnyal indokolja: mint írják, sok kistelepülésen azért nincs patika, mert kötelező, hogy gyógyszerész is dolgozzon bennük, a fiatal szakemberek azonban sokkal szívesebben dolgoznak városi munkahelyeken.

Ha a rendeletet elfogadják, akkor elég lesz, ha ezeken a helyeken csak gyógyszerkiadó szakasszisztensek dolgoznak, őket telekommunikációs eszközökön keresztül irányítják szakmailag a gyógyszerészek.

A gyógyszerésznek 15 percen belül kellene elérhetőnek lennie.

Az ehhez szükséges személyi és technikai feltételek biztosítása a gyógyszertár működtetőjének feladata.

Kamara: Elhibázott döntés

Bár a társadalmi észrevételeket még várja a Belügyminisztérium, az már biztos, hogy a Magyar Gyógyszerészi Kamara elhibázottnak tartja a döntést. Azt, hogy miért, Hankó Zoltán elnök részletes állásfoglalásban írta le. Ebben kiemelte, hogy az ötlet egyáltalán nem új: az utóbbi években a szakmán belül többször is megkeresték már a Kamara vezetését ezzel. Míg azonban eleinte olyan gyógyszertárak jelentkeztek nála, ahol a fiókgyógyszertárat működtető gyógyszertári vállalkozást megbüntették, mert a hatósági ellenőrzés időpontjában nem volt gyógyszerész a fiókgyógyszertárban, később a gyógyszerellátásban érintett különféle szervezetek álltak élére a javaslatoknak.

Hankó álláspontja alapvetően az, hogy semmilyen gyógyszertár nem működhet gyógyszerész jelenléte nélkül, mint írta, „ez alapvető gyógyszer- és betegbiztonsági kérdés”.

A kamarai elnök kiemelte, hogy a gyógyszerész rengeteg mindenért felelős egy gyógyszertárban: az ő kompetenciája a gyógyszerek helyettesítése és az eltérő hatáserősségű gyógyszerek kiadása is. Több olyan eset is van, amikor eleve csak gyógyszerész adhat ki gyógyszert, ilyen például, ha a beteg korábban jelentős mellékhatást tapasztalt, ha fennál a veszélye a párhuzamos gyógyszer alkalmazásának, sőt akkor is, ha azt a beteg kifejezetten kéri. Emellett gyógyszerészi kompetencia a generikus helyettesítés is (ugyanolyan hatóanyagú, de olcsóbb gyógyszer felajánlása).

A NEAK és az EESZT adatbázisába is csak a gyógyszerésznek van joga betekinteni, ha a beteg gyógyszerelési anamnéziséről bármit meg kell nézni.

Hankó arra is emlékeztet, hogy ezekért a gyógyszerészi tevékenységekért számolhatja el a gyógyszertárat működtető gazdasági társaság az úgynevezett „szolgáltatási díjat”, amely ágazati szinten idén 4,5, jövőre 4,7 milliárd forint bevételt jelent. Ha a rendelet életbe lép, kérdéses lesz, hogy ezt a pénzt le lehet-e majd hívni, ha ezeket a munkákat tevékenységeket a gyógyszerész hiányában a gyógyszertár igazolhatóan nem végzi el.

Azt a kamarai elnök is elismeri, hogy az intézkedéssel a gyógyszertári vállalkozások jelentős költségmegtakarítást érhetnek el, különösen azok, amelyek több gyógyszertárat működtetnek. Az ő esetükben még az is lehetséges lenne, hogy akár sok gyógyszertárra összevont felügyeletet biztosítsanak.

„A tervezet megvalósulása elsődlegesen a gyógyszertári láncoknak kedvező (minél nagyobbak, annál inkább), holott a javaslat elvileg a vidéki gyógyszerellátás terheit akarja csökkenteni” – írta.

Nem járnának viszont jól maguk a gyógyszerészek, a foglalkoztatásukra, munkakörülményeikre már rövid távon is negatívan hathat az intézkedés. Hankó szerint félő az is, hogy az esetleges rossz gyógyszerhasználat miatti egészségkárosodás az állam kiadásai között is jelentkezni fog.

Lenne rá megoldás

A kamarai elnök úgy látja, vidéken egyáltalán nem a gyógyszerészhiány jelenti a legfőbb problémát, az csak egy következménye a jelenlegi rendszernek.

A gond sokkal inkább az, hogy hiányoznak a fiókgyógyszertárak működésének gazdasági feltételei, és a szabályozás nem tesz különbséget a fiókgyógyszertárak között. Ezek között ugyanis vannak olyanok, melyek minden nap rendelkezésre állnak, és olyanok is, melyek csak hetente 2-3 alkalommal, 2-3 órára biztosítanak ellátást.

A gyógyszerészi kamara már 2020 elején komplett javaslatcsomagot adott le az akkori Emberi Erőforrások Minisztériumának, amely álláspontjuk szerint érdemben javíthatta volna az egészen kis települések gyógyszerellátását, beleértve azokét, ahol nincs semmilyen működő gyógyszertár. A megoldások között szerepelt a mozgó fiókgyógyszertárak, a házhoz szállítás és az úgynevezett „gyógyszerszoba” létrehozása is. Erről azonban az EMMI semmilyen tárgyalást nem tartott a kamarával.

Miután a gyógyszerek házhoz szállítását tavaly megtiltották, a kamara egy másik javaslatcsomagot is készített a kistelepülések gyógyszerellátásának biztosítására és az online gyógyszerforgalmazás feltételeinek megteremtésére, az informatikai lehetőségeket kihasználva. Mint írták, ebben az ügyben a Gazdaságfejlesztési Minisztérium koordinálásával szeptemberben legalább elindul egy pilot. Mindezekkel azonban teljesen szembe megy a most beadott rendelettervezet.

Nem ez az első eset, hogy a kormány a vidéki kisgyógyszertáraknak kínál segítséget, még ha kérdéses is, hogy ezek az intézkedések mennyire működnek. Idén júniusban például egy olyan rendeletmódosítás jelent meg a Magyar Közlönyben, mely egyszeri, 90 ezer forintos támogatást nyújt a megnőtt rezsiköltségek miatt nehéz helyzetbe került kistelepülési patikáknak.

Rezsitámogatással mentené a kormány a kistelepülési patikákat - íme az összeg és a feltételek

Egyszeri, 90 ezer forintos állami támogatást kapnak egyes kistelepülési gyógyszertárak egy kormányrendelet-tervezet szerint. Ez a kormány számítása szerint 388 vállalkozást érint - egy vállalkozás több patika után is kérhet pénzt - és félmillió ember ellátásbiztonságát szavatolja.

(Címlapképünk illusztráció.)