Tíz hónappal a határvadász-toborzás indulása után az állomány feltöltöttsége rendkívül alacsony, alig 1400-an vannak. Az elérhető bér az infláció ellenére sem nőtt, emiatt is lehet kevesebb a jelentkező. Magas, 37 százalékos az alkalmatlanok aránya, és jelentős a lemorzsolódás is: közel 400-an léptek ki. A kormány „migránsgettóval” riogat és büszke a déli határt védőkre, de közben megnehezíti a dolgukat azzal, hogy szélnek ereszti a börtönökből az embercsempészeket.
„Az illegális migránsok folyamatosan ostromolják a déli határt” – tett drámai bejelentést néhány napja Rétvári Bence, a belügyi tárca miniszterhelyettese, erről szóló Facebook-bejegyzését pedig a határkerítést létrákkal ostromló késes, fegyveres emberekről készült kamerás felvételekkel támasztotta alá. Rétvári a videóban „egyre agresszívabb illegális bevándorlókat” emlegetett, akik „rá akarnak támadni a határt és a jogszerűséget védő rendőrökre és határvadászokra”.
A KDNP-s miniszterhelyettes „helyzetjelentésének” aktualitása az volt, hogy 8 éve, 2015. július 13-án kezdték a katonák építeni Mórahalom térségében a déli határt védő kerítés „mintaszakaszát”. A 175 méteres tesztfázist július 18-ra fejezték be – a végleges kerítés ezerszer hosszabb, 175 kilométeres lett, és a vártnál lassabban készült. Az emiatt elégedetlen Orbán Viktor 2015 szeptemberében ezért is váltotta le Hende Csaba akkori honvédelmi miniszter, bár hivatalosan maga mondott le.
Nyolc éve kezdték el építeni a kerítést, amely végül fal lett Orbán Viktor és fél Európa között - Nagyítás fotógaléria
Kereken nyolc éve, 2015. július 13-án kezdte el a Magyar Honvédség építeni a kormányban a délről érkező menekültek megállítására megálmodott (de legalábbis nagyon okosan kitervelt) kerítés mintaszakaszának építését. A lépés világszerte vegyes visszhangot váltott ki, miközben akadtak, akik egyenesen bátor tettnek könyvelték el, sorra fogalmazódtak meg a nyilatkozatok, amelyek Orbán Viktor az intolerancia és az embertelenség jelképének írták le.
Rétvári miniszterhelyettes nem véletlenül említette egyszerre a déli határszakaszt védő rendőröket és határvadászokat, hiszen a térségben együtt járőröznek a rendőrök és a Készenléti Rendőrség újonnan létrehozott határvadász ezredében szolgáló nem rendőr, hanem határvadász egyenruhásai. Pedig a rendőröket már régen ki kellett volna vonni a határvédelemből – legalábbis Orbán Viktor eredetileg így tervezte. Csakhogy
nem jött be a miniszterelnök számítása, mert a vártnál sokkal lassabban töltődik fel a határvadász-állomány: 10 hónappal a toborzás megindítása után még az első 5 hónap végére kitűzött 2200-es célszámot sem érték el, sőt a közelében sincsenek.
A jelentkezők 36 százaléka alkalmatlan határvadásznak
Mindössze 811 határvadász tett esküt október 10-ig, ami messze elmarad az első körben kitűzött 2200-tól, pláne az áhított négyezertől. A kevés feltétel és az akár 400 ezres bruttó havi bér miatt az érdeklődők száma tízezres, de a jelentkezését be is adó már jóval kevesebb.
A hvg.hu közérdekű adatigényléssel kérte ki az Országos Rendőr-főkapitányságtól a határvadászokra vonatkozó friss statisztikai adatokat. Eszerint bő 10 hónappal azután, hogy a kormányfő tavaly nyári bejelentése után, augusztus elején elindult a határvadászok toborzása, az idén június 13-i számok szerint 1462 határvadász kötött szerződést és tett esküt. Ez kevesebb, mint a duplája annak a tavaly októberi 811-es adatnak, amiről legutóbbi adatkérésünk alapján írtunk.
A mostani és a 8 hónappal ezelőtt kikért számokat összehasonlítva, szembeötlő a határvadász szolgálatra jelentkezők számának megcsappanása is. Míg tavaly október 10-ig, az első bő két hónapban 2077 jelentkezés futott be a rendőrségre, addig azóta, 8 hónap alatt ennél is jóval kevesebb, 1348. Az alkalmassági vizsgálatok lefolytatását viszont így fel tudták pörgetni: míg tavaly ősszel a jelentkezettek 61 százalékánál zárult le ez a folyamat, addig most már 82 százaléknál járnak.
Viszont összességében nőtt az egészségi, pszichológiai, fizikai alkalmasságin vagy a vizsgán megbukottak aránya. A június 13-i adatok szerint 2808 esetben zárult le az alkalmasságvizsgálat és csak 1772 fő szerzett alkalmas minősítést, 1036-an viszont nem feleltek meg, ami 36,9 százalékos alkalmatlansági arány, szemben a tavaly októberi, 35,9 százalékos értékkel. Az idén június 13-i és a 8 hónappal korábbi, tavaly őszi statisztikai adatokat az alábbi infografikán összegeztük:
A határvadász szolgálat iránti érdeklődés megcsappanásáért nem okolhatók a szigorú jelentkezési feltételek, amelyek kezdettől meglehetősen lazák voltak, és azóta sem változtak: 18-55 év közötti életkor, büntetlen előélet, legalább 8 általános. Az elmaradó tülekedés oka inkább az lehet, hogy szintén kezdettől nem változott a határvadászoknál elérhető bér, ami továbbra is “akár bruttó 400 ezer forint”, miközben a magyar infláció Európa-rekorder, júniusban éppen 20,1 százalékos volt.
A határvadászok már az egyhónapos (160 órás) képzési idejük alatt is kapják a bruttó 300 ezres alapilletményt. Szolgálatba állás után erre jön rá a szolgálati pótlék (bruttó 570 Ft/óra), az éjszakai pótlék (bruttó 193 Ft/óra) és a készenléti pótlék (bruttó 97 Ft/óra). Idegennyelv-tudásért – a nyelvvizsga fokától függően – jár 5798 - 19 325 forint havi bónusz. Mindehhez jön még az évi bruttó 200 ezer forint cafetéria, de enélkül is elérhető a bruttó 400 ezres fizetési plafon. Ez azt jelenti, hogy
egy határvadász számára elérhető a havi 300 ezres nettó bér is, ami – bár nem követte az inflációt – így is meghaladja a felsőfokú végzettséggel rendelkező kezdő pedagógusok fizetését.
Sokan mégis elhagyják a testületet, illetve tavaly ősszel történt egy öngyilkosság is. A hvg.hu rákérdezett a rendőrségnél, hogy eddig hányan szereltek le, és van-e adat arról, hogy milyen indok(ok)kal tették ezt (fizikai vagy pszichológiai okok). Adat ugyan nincs, mivel nem kell indokolni a jogviszony megszűntetését, de azt válaszolták, hogy eddig “394 határvadász hagyta el a testületet”. Méghozzá részben az egyhónapos képzés alatt, részben az éles szolgálatba állást követően. A kapott adatokból kiszámítható, hogy
még az eskütétel előtt 310-en gondolták meg magukat, utána pedig további 84-en, és mivel ez azonnali hatállyal megszünteti a határvadász jogviszonyt, a határon ténylegesen szolgálatra foghatók száma valamivel 1400 fő alatti.
Ez pedig sokkal kevesebb a kormányzat által vártnál. Tavaly bő egy hónapot kellett várni a toborzás megindítása után, míg szeptember 9-én Orbán Viktor felavathatta az első 500, esküt tett határvadászt. Első körben, év végéig tervezték az állományt 2200 fősre növelni, a teljes határvadász-ezredet pedig 4000 fősre tervezte a kormány. Mivel a bővülés lassan haladt, átmeneti megoldásként már ősszel arra kérte a kormány a polgárőröket, folytassák a határvédelmi szolgálatot az év végéig.
Miután tehát a polgárőrök már nem segítik a határőrizetet, és a katonák után a kormányzat a déli határra vezényelt rendőröket is hazaengedné már a kerítés mellől, nem mindegy, mikorra éri el a határvadász-állomány a tervezett létszámot. Kérdésünkre a rendőrség csak annyit közölt ezzel kapcsolatban, hogy „a 4000 főre tervezett keretlétszám nem változott”. Ugyanakkor a még tavaly év végére kitűzött „első körös” 2200 fő helyett az első ütemben már csak 2000 fővel számolnak.
| Nem először próbálkoznak ezzel |
Az egyébként, hogy szinte vadászni kell a határvadászokra, nem újdonság, mert 7-8 évvel ezelőtt, a menekültválság csúcspontján szinte ugyanezt a kört lefutották már, hiszen akkor volt először határvadász-toborzás. Fontos különbség, hogy akkor hivatásosokat kerestek és vettek fel, most pedig szerződéses határvadászokat, akik fix, 3 éves szerződést írnak alá. „Határvadászok” ráadásul 2015 előtt is voltak, még ha nem is hívták így őket, hiszen bár 2008-tól megszűnt az önálló Határőrség, a rendőrség megyei igazgatóságai átvették a Határőrség személyi- és eszközállományát. Így azután is ellátták el az 1139 km hosszú schengeni külső határ ellenőrzését. Határvadász elnevezéssel 2015 szeptemberétől állítottak fel külön egységeket a rendőrségen belüli Határrendészeti Igazgatóságon, tagjai között a rendőrök mellett próbaidős rendészeti szakközépiskolásokkal. Egy évre rá – már a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet” idején – döntött arról a kormány, hogy a rendőrség határvadász bevetési osztályait 3000 fővel meg kell erősíteni. A kitűzött létszám elérése érdekében 2016 szeptemberében elindult az első határvadász-toborzás – ugyanazokkal az életkori és végzettségi feltételekkel, mint most. Akkoriban hivatásos állományt képeztek, és a képzés 2+4 hónapos volt a végzősök pedig rendőr őrmesterként léptek szolgálatba, 220 300 forintos bruttó havi illetménnyel. Orbán Viktor 2017. január 12-én avatta ünnepélyesen a Hungexpón az első 532 tiszthelyettes rendőrt határvadásszá. |
A toborzás folyamatos, és bár újabb határvadász-avatóra a miniszterelnök már nem ment el, a kormányzat különböző rendű-rangú illetékesei pedig nem győzik dicsérni a határvadászokat, és szavakban nagyon elismerik a munkájukat. Így tett a már idézett minapi videójában Rétvári Bence miniszterhelyettes is, és külön kiemelte, hogy „egyre agresszívebb embercsempészek jelentek meg” a déli határnál, ami nyilvánvalóan veszélynek teszi ki a határvédőket.
Azt Rétvári miniszterhelyettes már szemérmesen elhallgatta, hogy ezek az agresszív embercsempészek akár ugyanazok is lehetnek, akiket egyszer már elfogtak a határvadászok a térségben, sőt a bíróságok elítéltek embercsempészésért és le is ültették őket, ám jól megérdemelt börtönbüntetésüket nem töltötték ki, mert – spórolásból és a már nem is annyira súlyos börtönzsúfoltság csökkentése miatt – éppen
a magyar kormány az, amelyik százával engedi szélnek a börtönökből az elítélt embercsempészeket.
Megírtuk, a kontrolláltság látszatát keltve reintegrációs őrizetnek nevezik az embercsempészek elengedését, de se reintegrációról, se őrizetről nincs szó, csak kiengedik őket. Illetve megkérik őket, hagyják el Magyarországot, de a határig sem viszik el őket, formális kiadatás nincs, az adott másik ország társszerveinek bevonása sincs, csak bízik benne a kormány, hogy tényleg elmennek, továbbá fenyegeti őket, hogy ha nem, akkor visszamehetnek a börtönbe, de ez igazából kivitelezhetetlen.
Eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság a külföldi embercsempészek szabadon engedése miatt
Mindössze néhány hónappal az erről döntő kormányrendelet után indították meg a kötelezettségszegési eljárást. Más ügyben is döntöttek: beperelték Magyarországot az Európai Unió Bíróságán az építőanyagok (homok, kavics, cement) esetében rögzített árakat bevezető szabályok miatt, és új szakaszba lépett az eljárás az energiatermékek kiviteli korlátozásai miatt.
Míg az embercsempész-témában „csak” egy fontos tényt hallgat el a kormányzat, addig ezzel szoros összefüggésben jó ideje nagy hangon retteg Orbán Viktor és a kormányzat minden más megszólalója is attól, hogy Brüsszel „migránsgettót” akar csinálni Magyarországból. Ez nemcsak túlzás, hanem a hazugsággal határos súlyos csúsztatás az unió menekültügyi reformcsomagja kapcsán. Hogy miért, arról itt írtunk bővebben:
A kormány újra megpróbálja beadni nekünk, de most sem igaz, hogy kötelező migránskvótát erőltetnének Magyarországra
Több helyen sántít, máshol pedig kifejezetten valótlan a kormány érvelése, mely szerint az unió menekültügyi reformcsomagja bevándorlóországot akarna csinálni Magyarországból. Kampánytémának azonban tökéletes lesz az európai parlamenti választások előtt, és végső soron még Soros Györgyöt is bele lehet keverni. Végigvettük, mit is vár pontosan az EU a kudarcot vallott menekültügyi rendszer reformjától, és mit kommunikál helyette a kormány.
